5-10 évente illik egy-egy ilyen tókotrást elvégezni. Ilyenkor a tó közepétől a zsilipig húzódó, mélyebb, szinte csatornaszerű medret kotorják, mert az évek alatt a halak mozgása és a természetes folyamatok miatt a tófenék kisimul. Most, ezt az úgynevezett belső halágyat kotorjuk ki, és amint lehet, megkezdjük a mintegy 145 hektáros, fokozottan védett tó feltöltését – tájékoztatta az Agro Jager Newst Csaba Szilárd, az Agropoint Kft. biharugrai haltermelési egységének főmérnöke.
Az Agropoint Kft. Biharugrán fokozottan védett területeket kezel. Belépés csak engedéllyel! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Már olvad, de még nincs itt a tavasz. Hol esik, hol ködöl az idő, s ahol víz alatt állnak a tavak, azért még vastag jég borít mindent. Csak egy-egy helyen, ahol léket vágtak a halászok, mutatja meg magát, hogy mennyire meghízott. Az őszön azokról a tavakról, amelyekről leszaladtak vizek, ott, amerre a szem ellát, mocsár várja az éhes madarat. Szürkegémek, nagy kócsagok állnak mereven, s néha, néha levágnak egy-egy kishalra. A halászkunyhó körül most nincs egy madár se. Emberek jönnek, mennek, pakolnak, és odabent minden bizonnyal jó meleg lehet, mert a kémény füstöl, s aki kint van, annak jó lesz majd odabent megmelegedni egy kicsit.
Az Agroépker Kft. víz-, és mélyépítésben profi gépészei kotorják a Zöldhalmi-tavat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A halágy jelentősége a lehalászáskor
Mikor késő ősszel megkezdjük a tavak lehalászását – vág bele Csaba Szilárd főmérnök, addigra a víz lehűl, és a vízzel a hal szépen lassan idegyűlik. A halászok innen indulnak, és húzzák ki a hálókat. Nagyon fontos a jó halágy, mert a tó lapos részein akkor nem marad kint hal, és a víz lehúzódásával ide tudjuk húzni. Fontos a vízmélység. Sokáig nem is tarthatjuk rajta, mert olyankor zsúfolt a víz, de a hideg idő miatt nem fogyasztanak annyi oxigént. Ahhoz azonban, hogy ne törjük a halat, muszáj a jól kialakított halágyat karbantartani.
Jelenleg a halágy kialakítása az elsődleges feladata az Agroépker Kft. kotróinak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Harc az idővel és az elemekkel
A másik nagyon fontos része ennek a munkának, hogy frissül a tó medre. Utoljára, itt, 2016-ban járt bent markoló, de akkor csak egy dolgozott, most három gép ereszkedett le. Szorít bennünket az idő. Ilyenkorra már a tó feltöltését indítani akartuk, de január elején megérkeztek a fagyok, majd havazott, és a nagy hideg miatt a gépek lánctalpai lefagytak. Lehetetlen volt mozogni a mederben. Úgy gondoltuk, hogy utána sikerül, de napok óta esik az eső. Ekkora tómederben elég pár milliméter csapadék, és itt a halágynál már jelentős mennyiség gyűlik össze.
Három műszakban, éjjel-nappal emelik át a vizet a halágyból, hogy a kotrók dolgozni tudjanak. A háttérben a halászok egyik kedves kisháza. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Emiatt már egy hete, 168 órája, folyamatos üzemben, napi 24 órában egy átemelő szivattyúval dolgoznak, amely másodpercenként 600–700 liter vizet képes átemelni, amellyel sikerül valamelyest csökkenteni a vízszintet. Sajnos az iszap nem tudott kiszikkadni, ezért kifejezetten nehéz körülmények között kell dolgozniuk a gépészeknek, de az Agroépker Kft. mint kivitelező, még így is elvállalta a munkát. Valaki a parton meg is jegyzi: „Ezek biz’a nem ma kezdték!”
A csapadékos, hideg idő mellett a sár nehezíti a napi munkavégzést. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Természetközeli haltermelés: Ponty, mint 100 éve
Jelenleg a Szilas és a Csík még jég alatt áll. Ott, karnyújtásra kétnyaras pontyokat teleltetnek, s ahogy elérik a Zöldhalmi-tóban a vízmélységet, megkezdik a halászatot. Ám ahhoz egy hónapon keresztül éjjel-nappal érkeznie kell a víznek a Sebes-Körösről, ahol szintén folyamatosan mennie kell az átemelő szivattyúknak. A tórendszer másik kiemelt feladata, hogy mire megindul a költési időszak, addigra a nádasok víz alá kerüljenek, mert például itt, a Zöldhalmiban, gémtelepeket is őrzünk. Azt is hozzá kell tenni, hogy semmiféle kemikáliát, gyógyszert nem használunk, ami azt jelenti, hogy pontosan olyan halat termelünk, mint 100 éve.
Már-már kritikus körülmények között dolgoznak Biharugrán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az extenzív tavakra 300–500 kétnyaras halat helyeznek ki hektáronként, ritkábban népesítünk – meséli Csaba Szilárd főmérnök, és mi tudjuk: ha valaki azt mondja, hogy ez a hal pont olyan, mint amit gyerekkorában evett, akkor valójában teljesen igaza van. Ez a technológia rendkívül ízletes, finom, puha húsú pontyot ad, amit nagyon szívesen visznek az üzletek. A halfogyasztás, ha nem is robbanásszerűen, de évről évre nő, az értékesítés emelkedése pedig annak köszönhető, hogy a vásárló visszatér és keresi a biharugrai halat.
Nincs megállás: Papp Lajos, az Agropoint Kft. biharugrai gazdaságának biztonsági főnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A 2026-os idénykezdés kihívásai
Ahhoz azonban, hogy mindig legyen friss hal, itt, Biharugrán, szinte minden nap kint vannak az emberek a gáton, és egy-egy halászaton minimum 25 főnek kell együtt dolgoznia. A halászatnak is olyan trükkjei, fogásai vannak, amiket az öreg halászoktól lesnek el a fiatalabbak. Mindig van valami új, mindig van valami más, ahogyan ezt a 2026-os idénykezdetet sem fogjuk elfelejteni, mert ahhoz, hogy be tudjuk indítani az évet, megfeszített munkára és az összes szakemberre szükség van. Most rendkívül nehéz körülmények között dolgozunk, de megoldjuk ezeket a problémákat – tájékoztatta lapunkat Csaba Szilárd főmérnök.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
