További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 24. szám.
Forrás: AKI
Róma, 2022. szeptember 22. – Várhatóan emelkedik a súlyosan éhező emberek száma világszerte, ahogy egyre rosszabbodik a helyzet a 19 „élelmezési gócpont” országban a konfliktusok, a szélsőséges időjárás és a gazdasági instabilitás, továbbá a járvány és az ukrajnai háború miatt – olvasható a legújabb ENSZ jelentésben.
Az „Élelmezési válsággócok – FAO-WFP előrejelzés a súlyos éhezésről” címet viselő jelentés – melyen az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) közösen dolgozott – azonnali humanitárius lépéseket sürget az emberéletek és a megélhetések megóvása, illetve az éhínség elkerülése érdekében azon országokban, ahol az év utolsó hónapjaiban várhatóan rosszabbodik az élelmezésbiztonság. A dokumentumban országspecifikus ajánlások is olvashatók a rövid távú és a sürgősségi válaszlépésekre.
„Az Afrika szarvát sújtó aszály embereket taszít az éhezés küszöbére, elpusztított megélhetést adó növényeket és állatokat egyaránt. Az akut éhínség sok helyen jelent meg és gyorsan terjed világszerte. Főként a legszegényebb országokban élők, akik nem heverték ki a COVID-19 járvány utórezgéseit, érzik meg a leginkább a konfliktusok hatását – ezen belül is az árak, az élelmiszer és a műtrágya elérhetősége, illetve az éghajlatváltozás tekintetében. A időszerű mezőgazdasági segítségre épülő széleskörű humanitárius akció nélkül a kilátások egyre rosszabbak lesznek számos országban” – mondta a FAO főigazgatója, Csü-Tongjü.
„Tíz éven belül ez a harmadik alkalom, hogy Szomáliát pusztító éhínség fenyegeti. A 2011-es éhezés kitörésében szerepet játszottak a konfliktusok és az esős évszak elmaradása két egymást követő évben. Ma sem állunk sokkal jobban: a várhatóan ötödik esős szezon hiánya miatti aszály a következő évben is velünk marad. A helyzet által sújtott emberek emellett elszálló élelmiszer-árakkal és a járvány miatti beszűkülő munkalehetőségekkel kénytelenek szembenézni. Sürgősen lépnünk kell az éhezés által fenyegetett szomáliaiaknak és más, élelmezési gócpont országban élőknek megsegítéséért” – tette hozzá David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója.
A jelentés a kelet-afrikai élelmezési válságra fókuszál, ahol az elmúlt 40 év leghosszabb aszálya tombol, ami előrejelzések szerint az előttünk álló ötödik esős évszakban is kitart, súlyosbítva a kedvezőtlen időjárás, a gazdasági válság és a konfliktusok összeadódó hatását az ott élő családokra. Víz hiányában gyengébb termésátlagok, pusztuló állatok és bevetetlen termőföldek váltak jellemzővé, felerősítve egy belső (közösségek közötti avagy az erőforrások miatti) konfliktus kirobbanásának veszélyét.
Akár a 26 millió főt is elérheti a válságos vagy rosszabb élelmezésbiztonsági helyzetű emberek száma Szomáliát, Etiópiát és Kenyát tekintve.
Adatokat közöltek a napraforgó piacáról:
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,7 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,4 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,8 millió tonna lehet.
A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,4 millió tonna (–15 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a csapadékos időjárás miatt elhúzódott az aratás. Az összes termés 1,6 millió tonnára tehető, ami 21 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Romániában 20 százalékkal 1,7 millió tonnára, Bulgáriában pedig 18 százalékkal 1,5 millió tonnára csökkent a kibocsátás az idén.
Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 224,7 ezer forint/tonna (+63 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 206,4 ezer forint/tonna (+62 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők november utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 214 ezer forint/tonna (+62 százalék) volt.
Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel
Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatások támogatására, ezzel segítve az ágazati szereplőket a klimatikus, piaci és technológiai tényezők miatt mind gyorsabban változó körülmények közötti helytállásban – jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az „Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása” című felhívás középpontjában azon egyéni szaktanácsadók, szaktanácsadó szervezetek támogatása áll, amelyek a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei részére egyedi tanácsadás keretében szaktanácsadási szolgáltatást nyújtanak.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a szaktanácsadás szakmai tudást, kutatási eredményeket, digitális megoldásokat, valamint jó gazdálkodási gyakorlatokat közvetít a gazdák felé. A tudásátadás kulcsszerepe abban rejlik, hogy a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar területén is a szakmai és technológiai ismeretek bővítésére van szükség, elősegítve a gazdaságok fejlődését, termelékenységük optimalizálását.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy legfeljebb 214 millió forint támogatás biztosítható egyéni szaktanácsadók, valamint szaktanácsadó szervezetek részére, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A gazdálkodók a támogatott szaktanácsadást térítésmentesen vehetik igénybe különböző tématerületeken, mint például precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, erdőgazdálkodás.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. február 5-től lesz lehetőség, de a támogatott tevékenység korábban is megkezdhető, ugyanis a 2024. december 7-től folytatott szaktanácsadás is elszámolható. A kiírás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
Forrás: AM
Az AKI adatokat közölt a mezőgazdasági gépbeszerzésekről:
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 135,2 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024. január–szeptember időszakban, ez 41 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 70,1 milliárd forintot fordítottak, ami 3 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.
A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 66 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás fele. A 2024. január–szeptemberi időszakban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 8, illetve 9 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 52 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 30, a gabonakombájnok pedig 10 százalékos részarányt képviseltek.