Keressen minket

Mezőgazdaság

Lucerna mint alternatív fehérjebomba

Debreceni Egyetem: Alternatív fehérjeforrás és takarmány előállítása, valamint újgenerációs technológiai eljárás kidolgozása volt a célja annak az ötéves kutatás-fejlesztési programnak, amelynek keretében a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakemberei a lucerna feldolgozásának új lehetőségeit kutatták.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Fotó: Debreceni Egyetem

– A most lezáruló Protemill-projekt a lucerna felhasználásának komplex vizsgálata. Mintaprogram, amely maximálisan támogatja a körforgásos agrárium megteremtését, a hatékonyabb alapanyag- és energiafelhasználás érdekében – mondta a hirek.unideb.hu-nak Fári Miklós, a Debreceni Egyetem   Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője. Az innovatív feldolgozó eljárás során a lucerna zöld biomasszájából 15-55 százalékos fehérjetartalmú takarmánykoncentrátum állítható elő.

– A program keretében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ipari partnere, a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. területén működtetett kísérleti üzem mellé egy ötszáz hektár lucerna feldolgozására alkalmas új kísérleti, demonstrációs alapanyag-feldolgozó épült. Az üzemben napi több tonna szójafehérjével egyenértékű levélfehérje-koncentrátum előállítására van lehetőség.  A takarmánynövény feldolgozása során nem keletkezik hulladék – emelte ki Fári Miklós.

Fotó: Debreceni Egyetem

A projektvezetője hozzátette: az előállított mezőgazdasági melléktermékek mindegyike minősített agrárproduktum.– Az üzemben az úgynevezett „lucernatej” kiválasztása után keletkező rostanyag takarmányipari célokra használható, készülhet belőle pellet vagy lucernaliszt, de emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítőként is felhasználható.  A visszamaradt, bioaktív hatóanyagokban gazdag növényi levet tartósítják. A fermentált bio-juice, növényi lé egyedülálló biostimulátor, szerves tápoldat, amely keresett a mezőgazdasági piacon. Egy liter tápoldat 100 liter vízben oldva biológiai, öko-növénytápoldatként is használható.  A fehérjementes léből olyan hasznos alapanyag is kinyerhető, mint a politejsav, ami a lebomló műanyag egyik alapanyaga – sorolta Fári Miklós.

Fotó: Debreceni Egyetem

A takarmányozás területén a másik meghatározó fehérjeforrás a szója. A hazai termés mellett ugyanakkor Magyarország jelentős szója importra szorul. A behozott takarmány-alapanyag azonban genetikailag módosított, ezért a Proteomill-projekt része volt a lucerna mellett a nagyobb zöld biomasszát termelő szójafajták tesztelése is.

– A lucerna évelő növény, ezért a termesztés inputanyag-szükséglete lényegesen kisebb a szójáénál. A területre vetített fehérjetermés-potenciálja pedig négyszererese. Hazánk a szójatermesztés északi határán fekszik és rendkívül érzékeny a légköri aszályra, ezért fontos a megfelelő fajta megválasztása. A nemesítéseknek köszönhetően a régi, úgynevezett zöldtakarmány-szójafajták visszahozásával és levélfehérjévé történő feldolgozásával az import, mag-eredetű GMO szójától való függés tovább csökkenthető. Ez utóbbi, szabadalommal is védett technológia számottevő nemzetközi érdeklődésre tarthat számon, akár a nagy szójaexportáló országok számára is, mint például Brazília – jelentette ki a DE MÉK Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.

Fári Miklós kiemelte: a Proteomill-projekt keretében végzett kutatások fontosságát mutatják, hogy az eredmények túlmutatnak a mezőgazdasági felhasználáson, az állattenyésztés és a növénytermesztés területén, érintik az élelmiszeripart és a vegyipart is.

A kutatás a GINOP-2.2.1-15-2017-00051 azonosítási számú: „Proteomill-lucerna alapú fehérjetermékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása” elnevezésű projekt keretében, mintegy 1 281 071 millió forint pályázati forrásból valósult meg.

Forrás: Debreceni Egyetem

Kiemelt cikk

Szigorú ellenőrzéseket rendelt el Magyarország az ukrán gabonára

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében – közölte Nagy István agrárminiszter.

Szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében Fotó: Agro Jager News

A tárcavezető kifejtette, újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját. Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik. A tárcavezető hangsúlyozta, nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Nagy István leszögezte, hogy továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont, ami a magyar piacra érkezik, azzal a gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhat csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás, mely tartósan enyhe és esős időt okozott, az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és átlag körüli hőmérséklet. A hét végétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

A múlt hét közepétől bár több időjárási front is átvonult hazánk fölött, ezek nagyobb csapadékot nem hoztak. A heti csapadékösszeg jellemzően 3 mm alatt maradt. Azonban az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte jóval csapadékosabb volt a sokéves átlagnál (1., 2. ábra), ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék esik.

1. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)

Az ország döntő részén az elmúlt három hónap csapadéktöbblete 80-130 mm között alakul. A talajok felső egy méteres rétege telített állapotban van, a bő egy hetes csapadékszünet időt adott a víz mélyebb rétegekbe való szivárgására, és az alföldi belvíz kiterjedésének csökkenésére.

2. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. február 1-ig (mm)

A hőmérséklet az elmúlt héten csökkent a korábbiakhoz képest: a múlt hét második felében az átlag körül alakult, majd január utolsó és február első napján ismét nagy területen 10 Celsius fok közelébe melegedett a levegő (3. ábra).

3. ábra Maximum hőmérsékletek 2023. február 1-én (Celsius fok)

Éjszakánként többször előfordultak fagyok, ami az idei januárban már-már ritkaságnak számított. A leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor -1 és -9 fok közé hűlt le a levegő (4. ábra). Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket (5. ábra). Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.

4. ábra Minimum hőmérsékletek 2023. január 30-án (Celsius fok)

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön foltokban vízborítás van a vetésekben (6. és 7. ábra), amelyet egy ideig tűrnek a növények, de ha ez elhúzódik, akkor kipusztulnak.

6. ábra Sentinel-2 műholdkép Mezőtúr – Dévaványa térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)

A tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak.

7. ábra Sentinel-2 műholdkép Túrkeve térségéről 2023. 01. 31-én (látható tartomány a kék szín kiemelésével, így a belvíz világos lilás árnyalatban, szabálytalan foltokban látható a mezőgazdasági táblákon)

A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra).

8. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett.

9. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. február 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél ekkor sem érkezett meg.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.

A folytatásban erős lehűlés érkezik, de előtte pénteken még egy kiterjedt csapadékzóna vonul át hazánk fölött hóval – esővel vegyesen. Szombattól pedig már sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. Szombaton még előfordulhatnak záporok, ezt követően aztán a jövő hét közepéig már kicsi a csapadék esélye és több órás napsütés is várható. Az egy heti összcsapadék többnyire 2 és 10 mm között valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható. A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként -10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghid

Forrás: OMSZ

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől* a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet, melynek először a 2023-as kezelések összesítésével 2024. január 31-ig kell majd eleget tenniük az érintetteknek – tájékoztatott a Nébih.

Hidas permetezőgép Fotó: Agro Jager News

Január 1-jétől az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR – https://upr.nebih.gov.hu/) lesz elérhető KAÜ-s azonosítást követően. Az ÜPR-be belépve az ügyfelek közvetlenül a főoldalról indíthatják majd az e-GN-t, míg az ügykatalóguson az alábbi útvonalon érik el a rendszert: Növény és talaj > Agrárkörnyezet-védelem> Elektronikus gazdálkodási napló beküldése.

Az elektronikus permetezési napló kitöltéséhez készített útmutató hamarosan felkerül a Nébih oldalára, emellett közvetlenül a felületen a beviteli mezők mellett található információs gombok is segítik az ügyfeleket az adatrögzítésben.

Forrás: Nébih

Elektronikus permetezési napló – jelentési kisokos

VIDEÓ ->

 

Forrás: Nébih

Tovább olvasom