Keressen minket

Mezőgazdaság

Százéves a szentesi iparszerű baromfifeldolgozás

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A baromfiágazatban dolgozók elhivatottsága, a cégek vezetőinek tudatossága és a kormány támogatásának köszönhetően a baromfiágazat előtt biztos jövő áll – üdvözölte a szentesi iparszerű baromfifeldolgozás 100 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepség résztvevőit az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Csongrád-Csanád megyei településen.

Fotó: Fekete István – AM

Farkas Sándor köszöntőjében a baromfiágazat versenyképességére hívta fel a figyelmet. Más állattenyésztési ágazatokhoz hasonlóan a baromfiágazatot is alaposan próbára tette és teszi az orosz-ukrán háborús konfliktus okozta válság, az energia- és üzemanyagárak drasztikus emelkedése, a madárinfluenza és a történelmi léptékű aszályhelyzet. Mindemellett a hazai hústermelés felét a baromfiágazat adja. A baromfihús Magyarország harmadik legnagyobb exportcikke. Az ágazat foglalkoztatási képessége is igen jelentős, több tízezer ember számára nyújt biztos megélhetést – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Szentes és a baromfiágazat közös története száz évvel ezelőtt kezdődött, amikor 1922-ben a szabadkai Hartmann és Chonen (Konen) cég közreműködésével megalapították az Élelmiszer-kiviteli Rt.-t, amely az első nagyvállalat volt a településen, és amely a baromfiágazat teljes vertikumát a tenyésztést, felvásárlást és feldolgozást is magába foglalta – utalt a kezdetekre Farkas Sándor. A magyar baromfiipar a két világháború között az ország egyik legjelentősebb iparává nőtte ki magát. Bár az 1945 utáni viharos évek a szentesi üzemet is megviselték, igazi változás és fellendülés csak 1956 után indult, amikor az ország vezetése a nehéziparon kívül más szektoroknak is jelentős állami támogatást juttatott. Az 1970-80-as években a kereslet jelentős növekedése beruházások és fejlesztések sorát indította el és a 80-as évek végére érte el a vállalat termelési csúcsát. A rendszerváltoztatást követő bizonytalan évek után a Hungerit Zrt. mára Magyarország legjelentősebb baromfifeldolgozó üzemévé vált – hangzott el a rövid cégtörténet.

A miniszterhelyettes kitért a baromfiágazat támogatására, mint fogalmazott, a termeléstől a feldolgozásig számos lehetőséggel segíti a kormány a fejlődést, a magasabb hozzáadott érték előállítását. Támogatási konstrukciókat dolgoztak ki az állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére, az állatjóléti többletkötelezettségek ellentételezésére, de az őshonos és veszélyeztetett állatfajták fennmaradását is segítik. A Vidékfejlesztési Programból a baromfitartók több mint 170 milliárd forint támogatást nyertek el telephelyeik fejlesztésére és 650-nél is több projekt részesült eddig támogatásban. A 2022 utáni időszakban a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv válik a támogatási rendszer alapjává, ebben továbbra is fenntartjuk az állattenyésztés kiemelt támogatását, így a baromfiágazatét is – mondta el Farkas Sándor.

A miniszterhelyettes alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a hazai fogyasztók itthon termelt élelmiszereket vásároljanak. A hazai termékek hazai alapanyagokra építenek, hazai munkahelyeket jelentenek, és a fogyasztók jobban is bíznak az itthon előállított élelmiszerekben, a mögöttük lévő hatósági ellenőrzés jelenti az ehhez szükséges bizalmi tőkét – fogalmazott.

Forrás: AM Sajtóiroda

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom