Mezőgazdaság
Mintegy 3,5 milliárd forint értékben nyújt tagdíjkedvezményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Az aszályra, illetve a szomszédságunkban dúló háború miatt kialakult energiaválságra és gazdasági helyzetre tekintettel idén 1 milliárd, jövőre pedig várhatóan további 2-2,5 milliárd forint értékben nyújt tagdíjkedvezményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A köztestület Országos Küldöttgyűlése döntött a 10 éve szinte változatlan tagdíjstruktúra átalakításáról is. Az eddigi sávos rendszert 2023-ban egy lineáris, a gazdasági teljesítményt tükröző, ezáltal igazságosabb és arányos teherviselést jelentő tagdíjrendszer váltja fel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Küldöttgyűlése döntött a Kamara Alapszabályának módosításáról, közte a tagdíjrendszer átalakításáról, illetve a 2022-ben és 2023-ban nyújtani kívánt, összességében 3,5 milliárd Ft-ot kitevő tagdíjkedvezmény-csomagról. A 302 szavazásra jogosult küldöttből 289-en adták le voksukat (96 %), az érvényesen szavazó 286 küldött közül 283 (közel 99 %) támogatta az új tagdíjstruktúrát és a tagdíjkedvezményeket.
2022. november 1-30. között zajlik majd a magánszemélyek (őstermelők és egyéni vállalkozók) számára a tagdíj-megállapítási időszak a NAK-nál. A történelmi aszály, az elhúzódó háború, valamint az ennek nyomán kialakult energiaválság és az egekbe szökő energiaárak miatt a NAK Országos Küldöttgyűlése úgy határozott, hogy a lehetőségekhez mérten támogatja a nehéz helyzetbe került gazdákat. Ezért az eddigi kedvezményeken túl a 2022. évi tagdíjból összességében 1 milliárd forint kedvezményt nyújt a leginkább rászorulók részére.
A középső (II., III. és IV.) tagdíjsávba tartozó, azaz évi 5 ezer, 30 ezer vagy 150 ezer Ft tagdíjat fizető magánszemély gazdálkodók esetében automatikusan járó kedvezményt biztosít lakóhelyük/székhelyük függvényében 10-50 % között, melynek mértéke azokban a megyékben, járásokban lesz magasabb, amelyeket területi arányban jobban sújtott az aszály. Ez a kedvezménycsomag 650 millió Ft-ot tesz ki. További, országosan 350 millió Ft értékben egy megyei méltányossági keret áll majd a NAK megyei elnökségei rendelkezésre a magasabb tagdíjsávokban szereplő tagok tagdíjának csökkentésére, ahol az indokolt.
Az Országos Küldöttgyűlés továbbá felhatalmazta a NAK elnökét és ügyintéző szervezetét, hogy a 2023-as tagdíjak megállapítását megelőzően – a gazdasági és egyéb hatások figyelembevételével – dolgozzon ki egy speciális,
2-2,5 milliárd forint összértékű kedvezményrendszert, amely a teljes tagságra (a magánszemélyek mellett a gazdálkodó szervezetekre is) érvényes lenne. Erről jövő tavasszal dönthet a testület. A NAK tehát idén és jövőre összességében
3-3,5 milliárd forintos tagdíjkedvezmény-csomaggal segíti tagjait.
Az Országos Küldöttgyűlés döntött továbbá a tagdíjrendszer átalakításáról is. Az elmúlt egy évtizedben a minimálbér több mint a duplájára, a bruttó havi átlagkereset közel a kétszeresére emelkedett, a kamarai tagok összesített árbevétele pedig a másfélszeresésre bővült. Ezzel párhuzamosan az üzemeltetési költségek nőttek, még úgy is, hogy a NAK folyamatosan fejlesztéseket hajt végre a hatékonyság növelése érdekében. Ugyanakkor a minimum és a maximum tagdíj a NAK megalakulása, 2013 óta, azaz 10 éve változatlan volt.
A jövő évtől a minimum tagdíj az előző évi bruttó havi átlagkereset 1%-a lesz, ezer Ft-ra kerekítve (ez a tavalyi számokkal számolva jelenleg 4.000 Ft), az új maximum tagdíj pedig az előző évi bruttó havi átlagkereset négyszerese, 50 ezer Ft-ra kerekítve (szintén a tavalyi számokkal számolva ez jelenleg 1.750.000 Ft). A módosításokra azért volt szükség, mert a 10 éve változatlan tagdíjminimum (2.000 Ft) és tagdíjmaximum (1.000.000 Ft) fokozatosan „elinflálódott”, a kamarai tagdíj megfizetése pedig bevételarányosan lényegesen kisebb kötelezettséget jelent, mint egy évtizeddel ezelőtt. Példaként: a minimum tagdíj 10 éve a minimálbér több mint 2 %-át tette ki, most ez 1 %. A jelenleg ismert adatok alapján 4 000 Ft-ra kalkulált tagdíj éppen a minimálbér 2 %-a. A 2023-tól életbe lépő új tagdíjszámítás szerint 2013-ban a maximum tagdíj 900.000 Ft lett volna.
A minimum és a maximum tagdíj között az eddigi sávos rendszer helyett egy igazságosabb, arányos teherviselést jelentő, lineáris, a gazdasági teljesítményt lekövető rendszer bevezetéséről döntött az Országos Küldöttgyűlés. A jövő évtől a tagok egyöntetűen éves árbevételük 1,9 ezrelékét fizetik éves tagdíjként. Ennek köszönhetően a jövőben nem fordulhat elő például az, hogy ha valamely tag árbevétele akár 1 Ft-tal is átlépi a III. tagdíjsáv felső határát (az 50 millió Ft-ot), akkor éves tagdíja az 5-szörösére, 30 ezer Ft helyett 150 ezer Ft-ra nő.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.
Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.
1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT
Jägerrecht lépésről lépésre
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
