Keressen minket

Mezőgazdaság

Arany fokozatot kapott és hazai harmadik lett a Soproni Egyetem a fenntartható egyetemek világranglistáján

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Soproni Egyetem 2022-ben hazai 3. legzöldebb egyetemként került az UI GreenMetric – a komoly elismertséggel bíró környezetvédelmi és fenntarthatósági fókuszú – világranglistára. Az elért 7575 ponttal idén első alkalommal világ szinten arany fokozatban kvalifikálta magát (Gold cluster: 7501-10000 pont), globális 206. helyezettként (TOP 20%), a 85 országot és 1050 intézményt számláló nemzetközi rangsorban. A Soproni Egyetem csupán három értékelési ciklust követően került 2022-ben a legmagasabb minősítési kategóriába, mely a Zöld Egyetem filozófia gyakorlatban való hatékony megvalósításának és a fenntarthatósággal kapcsolatos célirányos fejlesztéseinek köszönhető.

Rangos elismerért nyert el a Soproni Egyetem. (Fotó: Google Maps)

A Soproni Egyetem egy soproni székhellyel működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre. Az Egyetem campusa egy botanikus kert közepén található. (Ábra: SOE)

Hazai szinten 11 résztvevő egyetem közül jutott a dobogóra, az előkelő 3. helyre, az összesített eredmények szerint. Az egyes értékelési területeket figyelembe véve a Soproni Egyetem előrelépett az „Energia és klímaváltozás” kulcsterületen, ahol hazai 2. helyre került, valamint megtartotta és megerősítette 2. helyezését a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás” és „Vízgazdálkodás” teljesítmény dimenziókban. A Soproni Egyetem 2021-ben már bekerült az európai TOP 100-as listába is, ahol idén további előrelépést ért el.

Az Universitas Indonesia (UI) által kidolgozott GreenMetric Zöld Egyetemi Világrangsorolást 2010-ben hívták életre az egyetemi kampuszok fenntarthatóságáért tett erőfeszítések mérésére. Az akkor, a világ 35 országának 95 egyetemével induló kezdeményezés ma már minden kontinensen elismertté vált, napjainkra 85 országban, 1050 résztvevővel. Népszerűsége töretlen a felsőoktatási intézmények körében, olyan szervezetekkel, mint az idei ranglista világelsője a holland Wageningen University & Research, a második helyezett brit Nottingham Trent University vagy mint a harmadik helyezett University of Nottingham.

A 2022-es UI GreenMetric felmérés különösen nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatósággal kapcsolatos közösségi tevékenységek felmérésére, az egyetemek fenntartható működtetésének pandémia utáni átalakulására és helyreállítására.

A tavalyi felmérési eredményhez képest a Soproni Egyetem 2022-ben is fejlődést tudott elérni. 82 indikátor mentén kellett adatot szolgáltatni és alátámasztó dokumentumokat csatolni. Idén több, klímaváltozással, a „Zöld Egyetem” közösségi szerepével, vízszennyezés monitoringgal kapcsolatos új indikátor is bekerült a rendszerbe. Az egyetemnek elemzéseket kellett végeznie az intézmény zöldfelületei, beépített és nyitott terei, energiatakarékos eszközei, épületállománya, megújuló energiaforrásai, energiafelhasználása, üvegházhatású gázok kibocsátása, ennek csökkentésére tett intézkedései, hulladékkezelési és újrahasznosítási elvei, szelektív hulladékgyűjtése, vízvédelmi programja, zéró emissziós járművekkel kapcsolatos sajátosságai, fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusai, öntevékeny hallgatói szervezetei és tudományos publikációi tekintetében.

A nagymúltú intézmény kimagasló pontszámot ért el a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás”, „Energia és klímaváltozás”, „Vízgazdálkodás”, és az „Elhelyezkedés és infrastruktúra”, valamint a „Közlekedés” értékelési területeken, köszönhetően a fenntarthatóság témájához kapcsolódó nagyszámú kurzusnak és tudományos kutatásainak, élővilág-, vízvédelmi és génmegőrzési programjainak, valamint az egyetem csodálatos zöld környezeti adottságainak. Fejlesztendő fókuszterületek többek között a régi épületállomány zöld irányelvek szerinti korszerűsítése, illetve a hulladékgazdálkodás még hatékonyabbá tétele.

A Soproni Egyetem mint világszintű 206. helyezett idén további 76 helyet javított, a hazai 11 indulóból a magyar 3. helyezéssel további 2 helyet javított a 2021. évhez képest. Hazai egyetemek közül a világrangsorban 21. a Pécsi Tudományegyetem, 73. a Szegedi Tudományegyetem, 229. az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 266. a Debreceni Egyetem, 398. a Semmelweis Egyetem, 519. a Pannon Egyetem, 541. a Budapesti Üzleti Főiskola, 577. a Budapesti Corvinus Egyetem, 761. a Miskolci Egyetem és 863. a Budapesti Metropolitan Egyetem.

A világrangsorban való elhelyezkedés nagyban függ a résztvevők aktuális számától és teljesítményétől, ezért a fejlődés megállapítására érdemes az összpontszámok idősoros értékelését áttekinteni, illetve az egyes részterületek pontszámait önállóan vizsgálni. A Soproni Egyetem – a 2020-as bázisévhez képest – az UI GreenMetric felmérésben a 2022-es ciklusra nézve mind a 6 fő teljesítmény dimenzióban további fejlődést tudott felmutatni:

  • Az egyetem a legjobb eredményt az Oktatás és kutatás” (teljesítmény: 88,89%, javulás: +26,39%) területén érte el, ahol a pontszám (1600 pont) tekintetében hazai szinten a 2. helyre került.
  • Ezt követi a „Vízgazdálkodás” (850 pont, teljesítmény: 85,00%, javulás: +50,00%) terület, ahol hazai egyetemek körében a 2. helyen helyezkedik el.
  • Az „Energiafelhasználás és klímaváltozás” részterületen jelentős javulást ért el (1490 pont, teljesítmény: 70,95%, javulás: +36,43%) ahol hazai egyetemek körében a 2. helyre került.
  • A Soproni Egyetem Botanikus Kertje és Arborétumai magas pontszámot kaptak az „Elhelyezkedés és infrastruktúra” dimenzióban (935 pont, teljesítmény: 62,33%, javulás: +12,33%).
  • Az „Közlekedés” részterületen szintén jelentős javulást ért el (1500 pont, teljesítmény: 83,33%, javulás: +38,89%).
  • A „Hulladékgazdálkodás” értékelési részterületen szerzett 1200 pont (teljesítmény: 66,67%, javulás: +20,84%) a hazai középmezőnyt jelenti az egyetem számára.

A 2022-es felmérésben szerzett 7575 pontos végeredmény a teljes értékelési rendszerben 75,75%-os elért teljesítményt jelent a Soproni Egyetem esetében. A 2020-as bázisévhez képest ez 30,00%-os javulást tesz ki, ami a 2020-as helyezés 384 hellyel való megjavítását jelenti.

Prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora elmondta: „A következő években az intézményfejlesztési terveink megvalósítása során számos olyan jelentős beruházás lesz várható, amelyek kihatással lesznek a fenntarthatósági programjaink kedvező alakulására is. Ám a helyezésnél is fontosabb, hogy az Egyetem betöltse azt a szerepet, mely az itt képzett hallgatókon és a kutatásokon keresztül hárul rá a fenntarthatóság elveinek terjesztése, valamint a fenntarthatóság érdekében alkalmazott megoldások kimunkálása tekintetében. Kiemelt jelentőséggel bír ez azért is, mert ezen feladat eredményes megvalósításából származó előnyök nem csak a Soproni Egyetem, hanem a város, a térség és az egész ország javára is szolgálnak.” 

Az UI GreenMetric felmérés a Soproni Egyetem négy karának és tudományos intézetének egységes és közös erőfeszítéseit tükrözi a „Zöld Egyetem” koncepció mentén, mely az egyetem honlapján is megtalálható: http://greenuniversity.uni-sopron.hu/kezdolap

Az UI GreenMetric honlapja: http://greenmetric.ui.ac.id/

Az UI GreenMetric 2022 világrangsor elérhetősége: https://greenmetric.ui.ac.id/rankings/overall-rankings-2022

Forrás: Soproni Egyetem

Mezőgazdaság

AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több, mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Abrakolnak Békés vármegyében, Zsadányban, a Turbucz-család tanyáján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Az Agrárminisztérium ismét felhívja az érintettek figyelmét, hogy a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét foglalja össze a minisztérium és az Agrárkamara közös kiadványa „Termeléshez kötött támogatások” címmel, ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.

AGRÁRMINISZTÉRIUM

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.

Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?

Forrás: Debreceni Egyetem GTK

Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.

Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!

A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!

A kérdőív elérhetősége:

http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu

 

Köszönettel:

Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL

Print Friendly, PDF & Email

A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én. A fórum joghallgatókat, ügyvédeket, az ágazattal gyakorlati értelemben is foglalkozó szakembereket, gazdálkodókat ültet egy asztal köré.

Balról Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára érkezik a II. Miskolci Agrárjogi Fórumra. Fotó: Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetemen tavaly első alkalommal megrendezett agrárjogi fórum az osztatlan közös földtulajdon témájával foglalkozott. A mostani a 2023-ban induló vidékfejlesztési támogatásoknak a kérdését vette górcső alá, de áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat érintő aktuális változásokat is – világította meg a fórum aktualitását Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A rendezvényt megnyitó első előadóként többek között azt elemezte, hogy az elmúlt évtized agrárpolitikai döntései és a támogatások milyen hatással voltak a termőföld értékének alakulására, az ágazat jövedelmezőségére, a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésekre, a banki finanszírozásra és a nemzeti szabályozásra.

A közös agrárpolitika stratégiai tervének részleteiről Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára adott tájékoztatást, míg annak magyarországi vonatkozásait és a földforgalmi szabályok változásait Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője, Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elemezte a szakmai találkozón.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

A földtörvényről és a nemzeti földalapról szóló törvényben bekövetkezett változásokat Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője ismertette.

„A változásokat a valós élet diktálja. Új programok előtt áll a magyar birtokpolitika, árverések előkészítése folyik, illetve a természetvédelmi területeken a korábbi haszonbérleti pályázatok helyett lehetőség nyílik a kijelölésekre is. Az agrárium szereplői mindig kíváncsiak arra, hogyan és milyen viszonyrendszerben működnek, ugyanakkor nagyon fontos észrevételeket is adnak a jogalkotók felé” – értékelte a Miskolci Agrárjogi Fórum szerepét.

A találkozó kerekasztalbeszélgetéssel zárult.

Nyikes Zita
Miskolci Egyetem
Kommunikációs és Beiskolázási Igazgatóság

Tovább olvasom