Mezőgazdaság
Tájékoztató a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók egyes feladatairól a jövő évi egységes támogatási kérelem beadásához kapcsolódóan
Agrárminisztérium: Tájékoztató a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók egyes feladatairól a jövő évi egységes támogatási kérelem beadásához kapcsolódóan.
Agrárminisztérium: Tájékoztató a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók egyes feladatairól a jövő évi egységes támogatási kérelem beadásához kapcsolódóan.
Fotó: Pixabay
A szarvasmarha-, juh-, és kecsketartók számára biztosított uniós közvetlen és vidékfejlesztési támogatások 2023. évi igénylésével kapcsolatban kívánja az Agrárminisztérium előzetesen felhívni a figyelmet az ENAR-ban lévő adatok naprakészségével, az egységes kérelemben megjelenő állat megszemélyesítéssel és a hízott bika támogatás esetében újdonságként megjelenő szakszerű apaállat használati kötelezettséggel kapcsolatos néhány kulcsfontosságú teendőre, amelynek segítségével a gazdálkodók számára a módosult uniós szabályok nem nehezítik, hanem egyszerűbbé teszik majd a kérelmezést.
Az Európai Bizottság 2022. november 7-én hivatalosan elfogadta Magyarország KAP Stratégiai tervét, ami lehetővé tette a munka előrehaladását a közvetlen támogatásokat érintő nemzeti végrehajtási jogszabályok tervezetei tekintetében. Az új rendszer zökkenőmentes indulása minden érintett közös érdeke, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a gazdák már a rendeletek megjelenése előtt megkezdhetik a felkészülést.
- Az érintett állattartóknak kiemelt figyelmet kell fordítani az ENAR-ban szereplő adatok (pl. állatmozgás és szaporítási adatok, stb.) jogszabályban foglaltaknak megfelelő, naprakész vezetésére.
A 2023-ban kezdődő új támogatási időszakban az alább felsorolt állatalapú támogatási jogcímek kérelmezése tekintetében az állami intézményeknek előre kitöltött – ún. megszemélyesített – kérelmekkel kell ugyanis segíteni a gazdálkodókat az Egységes Kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen. Ez eddig csak a területalapú beavatkozások vonatkozásában működött így.
2023-tól a kérelmek a következő jogcímekben kerülnek majd megszemélyesítésre:
- termeléshez kötött anyajuh tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
- termeléshez kötött anyatehén tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
- termeléshez kötött tejhasznú tehén tartása támogatása,
- termeléshez kötött hízottbika tartása támogatása,
- a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás,
- kiskérődző állatjóléti támogatás,
- a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és ex situ megőrzése intézkedésekből a juh kecske és szarvasmarhafélékkel érintett részek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor az állattartó első alkalommal belép az Egységes Kérelem felületre, a Magyar Államkincstár rendszere felkínálja a gazdálkodóhoz köthető mindazon állatokat, amelyek a rendelkezésre álló adatok alapján potenciálisan megfelelhetnek az adott jogcím jogosultági feltételeinek. Ez az eljárás könnyíti a kérelmezést, csökkenti a hibázás lehetőségét, ezáltal hozzájárul a kérelmek minőségének javulásához.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a valóságnak megfelelő adatokkal akkor személyesíthetőek meg az állategyedek, ha az állatok nyilvántartására szolgáló hatósági adatbázisok – elsősorban az ENAR-ban – naprakész információkat tartalmaznak.
Szintén fontos hangsúlyozni, hogy az érintett hatóságok bár törekednek arra, hogy az állategyedekre vonatkozó bejelentések adatai mihamarabb bekerüljenek a központi adatbázisba, onnan pedig az Egységes Kérelem felületére, de egyes esetekben ez nem tud azonnal megtörténni. Így az Egységes Kérelmen esetlegesen még hiányzó ENAR bejelentések adataival a gazdálkodóknak adott esetben még ki kell egészíteniük a kérelmüket.
- A termeléshez kötött hízott bika támogatás megtartása a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadtatására irányuló, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során komoly veszélybe került. A támogatási konstrukciómegtartását az Európai Bizottság ugyanis olyan új jogosultsági feltétel alkalmazásához kötötte, amely képes hosszú távú, gazdasági értelemben vett fenntarthatóság tekintetében pozitív hatásokat kiváltani. A megállapodás alapján, a jelenlegi feltételek változatlanul hagyása mellett új követelményként előírásra kerül a szakszerű apaállat használat is. Annak érdekében, hogy a kérelem tárgyát képező hízott bika tekintetében igazolható legyen a szakszerű – központi lajstromszámmal (KPLSZ) ellátott – apaállat használata, szükségessé válik olyan adatok rögzítése is, amelyet a szarvasmarhák nyilvántartására vonatkozó jogszabály egyébként nem követel meg. Tekintettel arra, hogy további támogatási feltételek nem változnak, a 2023. évi kérelmezés esetében ez azt jelenti, hogy azon állatok után igényelhető majd támogatás, amelyet 2022. április 1. és 2023. március 31. között vágtak le vagy szállították/exportálták.
Tekintettel arra, hogy ezen események egy része már megtörtént, az új jogosultsági feltétel teljesítésére történő felkészülés érdekében a következőt javasoljuk az állattartók számára:
– A Magyarországon született hízott bikák esetében szükséges gondoskodni a kérelmezett állat anyjához tartozó termékenyítések, vagy pároztatási események Termékenyítési Rendszerben (TER) történő rögzítéséről, illetve meggyőződni az állat fogantatási időszakában (születés előtt 275-300 nappal korábban) az érintett tenyészet szaporítási eseményeinek megfelelő dokumentálásáról.
– Amennyiben a gazdálkodó importált állatra kíván támogatást igényelni, abban az esetben javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal a tenyészettel, ahonnan az állat származik annak érdekében, hogy a kérelmezett állat apja, vagy vélelmezett apja beazonosítható, származása ezáltal igazolható legyen. A dokumentumok hitelesítésében az érintett tenyésztő szervezetek közreműködését is lehet majd kérni.
A hízottbika támogatásban kérelmezett hímivarú szarvasmarhák tekintetében az apaállatok KPL számának ellenőrzéséhez elérhető a 1452-es kódszámú származási adategyeztető. Ebben az egyed szintű lekérdezésben azon hazai vagy külföldről beérkezett szarvasmarhák adatait lehet lekérdezni, amelyek jelenleg a termelő tenyészetében tartózkodnak, vagy ott valaha megfordultak. A lekérdezés azonosítást követően az alábbi elérhetőségeken érhető el: https://upr.nebih.gov.hu/, vagy https://portal.nebih.gov.hu/enar.
Forrás: AM Sajtóiroda
Még ma sem kímélte a hideg reggel a növényeket, sőt a korán útnak indulókat sem. Több helyen kellett kaparni az autók szélvédőjéről a ráfagyott párát.
Fotó: Időkép
A mára virradóan átvonult front mögött felszakadozott a felhőzet, a derűs, szélcsendes idő pedig rásegített a lehűlésre.
Fotó: Időkép
Holnap hasonlóan a derült, szélcsendes tájakon számíthatunk nulla fok körüli értékekre, gyenge fagyra pedig az Északi-középhegység, az Alpokalja, a Bakony fagyzugos és magasabb részein.
Forrás: Időkép
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
1. példa
A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).
2. példa
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
Fotó: MVH
Fotó: MVH
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
Fotó: MVH
3. példa
Fotó: MVH
Fotó: MVH
Forrás: MVH
IV. Farkas Dénes emlékverseny 2024.06.23.
Az ököljog társadalma a gímszarvasoknál
Még egy fagyos reggel
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Kitekintő: “A természetért az iskolában: Egy vadászhölgy beszél az erdei állatokról és a természetvédelemről”
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
