Mezőgazdaság
2022: a harmadik legmelegebb év
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es év az átlagnál 1,1 Celsius fokkal melegebb volt. Az évi középhőmérséklet országos átlaga minimálisan, de meghaladta a 2014-es év értékét és ezzel a harmadik legmelegebb 1901 óta.
MET: Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es év az átlagnál 1,1 Celsius fokkal melegebb volt. Az évi középhőmérséklet országos átlaga minimálisan, de meghaladta a 2014-es év értékét és ezzel a harmadik legmelegebb 1901 óta. A legtöbb hónap a szokásosnál jóval melegebb időt hozott. Több hónap is az átlagnál legalább 2 fokkal melegebb lett, a nyári középhőmérséklet országosan pedig a legmagasabb volt a XX. század kezdete óta. A középhőmérséklet mellett a minimumokat és maximumokat tekintve is a legmelegebb évek közé került a 2022-es esztendő.
Középhőmérséklet
A középhőmérséklet országos átlaga 2022-ben 11,83°C (1991–2020-as átlag: 10,75°C), amivel a XX. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában (1. ábra) a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve a harmadik helyet foglalja el.
A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a XX. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt (2. ábra), majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.
Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult (3. ábra). Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet. 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.
Országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt. Az ország különböző részein azonban eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a XX. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi (4. ábra). Két kis körzetben (Veszprém és Katymár közelében) 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a 2. vagy 3., Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a 4. legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében esett ki a legmelegebb ötből (6-8. hely).
A 2022. évben országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991–2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal (5. ábra). A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi anomália a 2 fokot is elérte. A legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt. A február a 10., a június a 3., a július az 5., az augusztus a 2., az október a 9., a 2022-es nyár pedig a legmelegebb volt 1901 óta.
Minimumhőmérséklet
A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban „csak” a 7. legmagasabbnak adódott, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) országosan 88 volt, ami megközelíti az átlagot (1991–2020-as átlag: 90 nap) (6. ábra).
A szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust, amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a 10. legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz (29 nap) után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt (36 nap). A minimumhőmérsékletek országos átlaga júniusban és októberben a 8., augusztusban a 2. legmagasabban alakult a XX. század kezdete óta.
A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amiknek az országos átlaga -11,2 fok volt (7. ábra). Ez a 9. legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év -12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Pocsaj állomáson január 13-án mért -18,0 °C.
Maximumhőmérséklet
A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő. A napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt 2022-ben, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben (17,8 fok) volt ennél magasabb. A napi maximumhőmérsékletek országos havi átlaga februárban és augusztusban a 6., júniusban a 3. legmagasabb volt. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a XX. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.
A forró nyár a hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) számában is megmutatkozik. Országos átlagban 2022-ben 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő (8. ábra).
A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta. Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb (9. ábra). Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 °C.
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK