Mezőgazdaság
Életbe lépett a rovarfehérjékkel kapcsolatos új szabályozás
Szigorúbb szabályozás lépett életbe, a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereken fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” kifejezést, és azokat a többi terméktől elkülönítetten kell kihelyezni, jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.
A miniszter hangsúlyozta, a kormány a szigorú termékjelölési és elkülönítési szabállyal is szeretné védeni a magyar fogyasztókat a Brüsszel által az EU-ban engedélyezett rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerektől. Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta azt az európai uniós szándékot, rovarokat hozzanak forgalomba élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként az EU-ban. Az Európai Bizottság ezzel gasztronómiai hagyományainkat, étkezési szokásainkat sodorja veszélybe, tette hozzá. Éppen ezért az Agrárminisztérium a vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosította az élelmiszerek jelölési rendeletét. A rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A rendeletnek nem megfelelő csomagolóeszközöket és címkéket még három hónapig lehet felhasználni, és az ilyen csomagolóeszközzel vagy címkével ellátott termékek legfeljebb további három hónapig tarthatók forgalomban. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a módosított rendelet megsértése miatt 90 napig nem szabnak ki bírságot.
Rámutatott, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal reprezentatív felméréseiből világosan látszik, hogy 2016 óta 2,4%-kal emelkedett a rovarfogyasztástól elzárkózók aránya Magyarországon. Akiknek fontos, hogy magyar eredetű élelmiszert vásároljanak, azok nem szeretnének rovarokat enni. Ráadásul a magyar gazdák mindig kiváló minőségű alapanyaggal, friss és jó minőségű élelmiszerrel látják el a magyar lakosságot, nem kell sem élelmiszer, sem pedig fehérjehiánytól tartanunk, húzta alá.
Arról is beszélt, hogy a szabályozás nem érinti az eddig az élelmiszeripar által széles körben használt, rovarból származó adalékanyagokat, hanem a rovarokra, mint összetevőkre vonatkozik.
Forrás: Agrárminisztérium
Mezőgazdaság
Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!
A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását
A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.
A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.
Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.
A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.
Forrás: MÁK
Mezőgazdaság
Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása
110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák
A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.
A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.
Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.
Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel
A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről
Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.
A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.
Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.
Forrás: NÉBIH