Kiemelt cikk
Gabonapiaci kilátások, esélyek, lehetőségek – Exkluzív interjú Dr. Lakatos Zoltánnal
Dr. Lakatos Zoltánnal, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatójával a magyar búza lehetőségeiről beszélgettünk.
A Hajdú-Bihar vármegyében járunk, Debrecenben, ahol a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Lakatos Zoltán fogad. Hétfő, reggel nyolc óra és a cég parkolója már majdnem megtelt. A portán barátságosan intenek: Oda tessék parkolni! Vezérigazgató úr irodájának ajtaja már nyitva, a titkárságról egyenesen engednek tovább. Megtisztelő. Már vártak. A Hajdú Gabona Magyarország és a Tiszántúl meghatározó búzafeldolgozó malomipari vállalata, gabonafelvásárlója. A cég nemcsak a magyar piacra gyárt lisztet, hanem bőven jut exportra is a magyar búzából készült malomipari termékekből. Legutóbb Komádiban, aratásban találkoztunk. Most arról beszélünk, hogy a magyar gabona, a magyar termelők esélyeit vegyük számba. Ehhez azonban meg kell értenünk, mi is történik a gabona nemzetközi piacain. Most mindenki azt latolgatja, hogy mennyit költsünk a búzáinkra? Hamarosan indul a lomb-, majd a kalászvédelem, hiszen a gyomirtáson már mindenki túl van. Hogyan tervezzünk, amikor Ukrajnából az elmúlt fél évben három millió tonna gabona gördült be, jellemzően az Unió keleti államaiba.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója: Dr. Lakatos Zoltán Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Vezérigazgató úr! A múlt héten a lengyel, a román, a bolgár kollégáival és hazai szakemberekkel találkozott Dr. Nagy István agrárminiszer. Az agrárminiszterek az Uniótól kértek segítséget, hogy valamilyen formában oldják meg az ukrajnai gabona beáramlását. Mi történt?
Ahhoz, hogy a jelenleg kialakult helyzetet megértsük, vissza kell időben ugorjunk 2020 nyarára. Akkor szembesült a világ azzal, hogy az ASP mekkora károkat okozott, és Kína úgy határozott, hogy sertésállományait újra felépíti, ám az USA nem adott gabonát. A takarmányigényeit így Kína Európából oldotta meg. A keresleti oldal növekedésével azonban mind a takarmány, mind pedig a malmi búza 2020 őszére először 62 000 Ft/tonna árra ugrott, amelyet egyik pillanatról a másikra egy 72 000 Ft/tonna ár követett. Ettől érthető módon a legnagyobb baromfitartók megrettentek, ahogy mindenki más is az ágazatban, aki a búzára, mint alapanyagra tekintetett. Félve attól, hogy kiürül a piac, vásárolni kezdtek a nagy felhasználók. Mire felocsúdtunk ez már 80 000 Ft/tonna árat jelentett.
2023-ban 5,2-5,5 millió tonna őszi búzát prognosztizálnak a szakemberek Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kína ilyen hatással lehet egy magyar piacra?
Méghozzá annyira, hogy 2021. decemberére elérte a 95 000 Ft/tonna árat a búza. Soha nem látott áron cserélt gazdát már akkor. Ez az ár aztán magával húzta a kukorica, a napraforgó és a repce árát is. Közben kitört az orosz-ukrán válság, amely tovább generálta a világpiaci árakat. Láthattuk, hogy a gabonaárak egyre jobban emelkedtek, különösen Magyarországon. A háború hozadékaként a Fekete-tengeri blokád miatt pedig végül egyetlen egy uszály sem hagyhatta el Ukrajnát, ami azt jelentette, hogy az addig heti egy millió tonna gabona bennragadt az országban.
Rakodnak a Hajdú Gabona Zrt. telephelyén Fotó: Hajdú Gabona Zrt. – Lakatos Zoltán
Megemelkedtek a világpiaci árak, erre nem lehet befolyásunk, de mitől lett a magyar gabona 130-140 000 Ft/tonna?
Volt olyan pillanat, amely ezt is meghaladta, de akkor még nem jöhetett be az ukrán gabona. Viszont a magyar termelők olyan egységesen tartották vissza a gabonájukat, hogy gyakorlatilag ezzel felverték az árakat. Olyan magas lokális ár alakult ki, amely példátlan a magyar gabona történetében. A 2022-es aszály, amely az elmúlt 100 év második legszárazabb nyarát okozta, még így is adott annyi gabonát, hogy biztosított volt Magyarország gabonaigénye. A 2,8 millió tonnás országos kukoricatermés azonban, a megközelítőleg 8 millió tonnás terméssel szemben, óriási hiányt okozott. A takarmánykeverékek felét a búza, másik felét a kukorica adja. Ahhoz, hogy működjön az ország, látható, hogy kellett az import kukorica, amit persze Ukrajnából sikerült pótolni. Ez tény.
Raklapon a magyar liszt Fotó: Hajdú Gabona Zrt. – Lakatos Zoltán
Érthető, hogy ez jó üzlet volt mindenkinek, de mi történt a búza árával?
A búzából, ahhoz, hogy magyar lisztből kerüljön kenyér az asztalokra, éves szinten 1,2-1,3 millió tonnát kell adjanak a földek. Ez nem is kérdés. Ezt mindig, még a lehető legrosszabb években is, megtermi a magyar föld. A takarmányfelhasználás az ipar igényeivel együtt, továbbá a vetőmag előállítással bezáróan, még 1,3 millió tonnát követel meg. Ez összesen, évente 2,5 millió tonna. A legrosszabb esztendőben is bőven 3 millió tonna felett termelünk. Azonban 2022-ben nem akarta eladni senki a búzáját, pedig aki akkor eladta, a 130 000 Ft/tonna árral olyan jelentős bevételhez jutott, hogy bőven fedezte a költségeit. Ez rekord magas árnak számít. Csakhogy Ukrajna felé megnyitotta az Unió a határokat. Erre senki sem számított.
Malomszékek Hajdúnánáson Fotó: Hajdú Gabona Zrt. – Lakatos Zoltán
Tranzitról és nem Uniós értékesítésről volt szó, vagy tévedek?
Pontosan. Erről szólt ez a segítség, hogy próbáljuk Ukrajnát megsegíteni azzal, hogy átgördítik „rajtunk” a bennragadt gabonát, ami így mehet azokra a célpiacokra, amit tengeren nem tudott elérni. Ezzel szemben az történt, hogy azonnal bekerült az Uniós piacra az ukrán búza, főleg a keleti országokba. Először a legnagyobb cégek hozták át, majd megjelentek kisebb gabonakereskedők. Nyilvánvaló, hogy a termelési költség kisebb Ukrajnában, és a válságállapot miatt áron alul tudtak felvásárolni. Tudjuk, hiszen mindenki mindenkit ismer ebben a szektorban. Ezek után az Unióba került gabona végül keréken megjelent a magyar piacon, amelynek természetesen nem itt lett volna az eredeti célállomása. Az akkor már közel 140 000 Ft/tonnás ár vákuumként szívta ide a gabonát, és úgy esett össze a magyar gabonapiac, hogy egyelőre mindenki levegő után kapkod. De ennél sokkal összetettebb a probléma…
Mintáznak a Hajdú Gabona Zrt. komádi telephelyén Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Ezt hogyan érti?
Az agrárolló kinyílt. Elképesztően magas inputárak alakultak ki. A gázolaj ára az egekbe szökött miközben mindenki túlárazta a termékeit. A kereskedelem úgy tervezett, ha a gazda többet kap a terményéért, akkor többet is tud fizetni. Az elmúlt évben megtermelt termény, végül egy relatíve magas költségoldallal került a magtárakba. Most, hogy összeesett az ár, kérdőjelek sora nyomja az ágazat szereplőinek vállát: hogyan tovább? A másik probléma pedig a minőség…
A magyar vagy az import búzára gondol?
A magyar minőségre visszatérünk, de előbb nézzük meg az ukrán minőséget. Becslések szerint csak Szlovákia irányából 200 000 tonna ukrán eredetű gabona érkezett Magyarországra. Aki a szakmában egy kis időt is eltöltött, már akkor tudja, hogy milyen a gabona minősége, amikor billentenek a kamionok. Olyan gabonát hoztak az első szállítmányokkal, amelyek sikértartalma a 21-et alig érte el. Az euro búza alatti minőséggel egyszerűen nem lehet mit kezdeni. A másik: nem bántva az ukrán gazdákat, hiszen mindenki olyan növényvédő szerekkel dolgozik, amelyeket a saját országa engedélyez, de látni kell, hogy az ukrán gazdatársak olyan, ma már nemhogy Magyarország, de az Európai Unió területéről is betiltott vegyszerekkel dolgoznak, mint a növényvédő berkekben igazán jól ismert, valamikor I.-es forgalmi kategóriában megvásárolható Bi58. Nemrég kaptunk információt egy akkreditált laboreredményről, ahol nem a búzából, hanem már az ukrán lisztből is a kimutatási határérték felett találtak szermaradványt. Harmadrészt újra probléma lett a toxinkérdés, amivel gyakorlatilag már nem is kellett foglalkoznunk, erre most újra napirenden szerepel.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Ha itt marad „nálunk”, az Unió keleti államaiban a gabona, akkor mit jósol az ipar?
Az a helyzet, hogy ma már nem jósolunk, mert forintra váltva, vagy euróra értve, veszteségeket könyvelünk el napról napra. A magyar export dandárját hagyományosan a román, a lengyel, az olasz és a spanyol piac adta. Most ezt telítették ukrán áruval, és nem kérik a magyar búzát, a magyar lisztet. Különösen úgy, hogy kiengedtek annyi gabonát a Fekete-tengerre, hogy az olasz piacainkat elvették az ukrán gabonával a kereskedők, mivel olcsóbb hajón szállítani, mint innen kamionnal. Telítettek mindent. Olyannyira, hogy még az osztrákoknak sem kell a dunántúli malmok terméke, van helyette ukrán importból őrölt liszt.
Magyar búza Komádiban Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Mi a megoldás?
Ágazati szinten segítséget kértünk a kormánytól. Két irányban indultak el. Egyrészt az Unió felé azzal a kéréssel, hogy mihamarabb kezdje el kezelni ezt a helyzetet, mert jelenleg a háborút a keleti régió országaival, Magyarországot nézve a magyar termelővel és a magyar gabonaiparral fizettetik meg. Hiszen úgy lépett be a világ egyik legjelentősebb gabonatermelő országa az Uniós piacra, hogy az áruvolumennel gyakorlatilag megfojtja a keleti tagországokat, köztük Magyarországot is.
Szerencsére az Agrárminisztérium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakembereivel növényegészségügyi vizsgálatokat rendelt el. A határellenőrzések után a mélységi ellenőrzésekkel sikerült megfogni a további importot, de akkora mennyiségű beáramlás mutatkozott az országban, hogy hazai raktáraiban magyar gabonából becslések szerint 1 millió tonna maradt a termelőknél. A vészjelzést komolyan vette az Agrárminisztérium, a foganatosított intézkedések elérték a céljukat. A tetemes bírságok visszatartják a magyar piacoktól az ukrán eredetű gabonát – egyelőre.
Magtárban a minőségi magyar búza Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Hogyan tovább?
Azzal számolnunk kell, hogy bizonyos mennyiségű ukrán gabona most is itt van az országban és a környező tagállamokban is. Közeleg az aratás. Zuhannak az árak, mindenki szabadulni szeretne az ókészlettől. Közben a malomiparban egyes szereplők a rossz minőségű gabonákból különféle adalékanyagokkal, mint például az aszkorbinsavval, javítanak a liszt minőségen. Ez azonban már hatósági kérdés és a fogyasztóvédelem területe is, hiszen azokból a rossz minőségű, feljavított, sokszor szermaradékokkal, toxinokkal terhelt gabonából, nem lehet olyan minőségű pékárut sütni, amit megszokott a magyar fogyasztó, vagy éppen a szlovák, a román, a lengyel. Ezt megoldani a kormányzat tudná a szakhatóságok és azok jogkörei segítségével.
Beszéljünk egy kicsit az idei évről. Hogyan értékeli a 2022/2023-as gazdasági évet?
Sokkal több a gabona vetésterülete, mint az ezt megelőző évben, amikor a 900 000 hektárt sem érte el. Most egymillió hektárt is meghaladja a búza vetésterülete. Teljesen érthető is. Olcsóbb volt a vetőmag. A gabona az aszályos évben is képes teremni, s aki tavaly kukoricát termelt, a szó szoros értelmében megégette magát. A búza alá nem kell szántani. Mindenki átélte, hogy milyen nehezen lehetett gázolajat vásárolni. A műtrágya ára az őszön még elképesztő magas áron cserélt gazdát, így tartott mindenki attól, hogy a kapások alá esetleg nem tud annyi tápanyagot kijuttatni, hogy rentábilis lehessen a termelés. A sok nehezítő körülmény végül együttesen azt eredményezte, hogy a magyar gazdák nem kockáztattak, és amennyi területet csak lehetett, beműveltek. Most úgy állunk, hogy országszerte jó képet mutatnak a búzák. Hideg, csapadékos tavaszunk van, ami a kalászosoknak kedvez. Szépen bokrosodnak, jó termést várunk, amely elérheti az 5,2-5,5 millió tonnát is – persze ez országos viszonylatra, a magyar relációra értem.
A Hajdú Gabona Zrt. hajdúnánási malma Fotó: Hajdú Gabona Zrt. – Lakatos Zoltán
Ön közgazdaságtudományokból diplomázott. Több, mint 40 éve dolgozik a Hajdú Gabona Zrt.-nél és a jogelődjénél. Hogyan ítéli meg, mi fog történni? Mennyit költsünk a gabonára?
Az interjú megjelenéséig, leginkább az Agrárminisztérium segített az ágazatnak. A NÉBIH szakemberei azt gondolom, hogy mindent megtettek, hogy megállítsák a rossz minőségű gabona forgalmát. Azonban, ha nem zárják le a határokat, látni kell, hogy Ukrajna gabonatermő területei, amelyből ugyan 15% már az Oroszországi Föderáció fennhatósága alatt van, még továbbra is jelentős mennyiségű gabonát szállíthatnak be. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar gabona exportpiacait egyelőre elveszítette. Az ukránok az Európai Unióba viszik most a búzát. Ha itt Magyarországon komoly ellenőrzéseket vezetnek be, akkor biztos, hogy megjelenik egy olyan minőségű ukrán búza, amelyet már forgalmazni lehet, és biztosak lehetünk benne, hogy az meg fog felelni az uniós és így a magyar előírásoknak. Ebben a helyzetben nem tanácsolhatok mást, mint, hogy arra kell készülni, hogy idén jó termés várható jó minőségű gabonával, és ahogy nekünk magyaroknak, az az ukránoknak is eladó lesz. Ne legyünk naívak, ott is tudnak termelni. Egyre több és magas színvonalú gazdaságuk van jó fajtákkal és technológiával kiegészítve, az ukrán csernozjomon termelt gabona nem véletlenül világhírű. Senkit nem szeretnék arra bíztatni, hogy majd lesz, ami lesz alapon extenzív technológiák felé kacsintgasson. Most csakis jó minőséggel lehet talpon maradni, hiszen az Unió beengedett egy olyan szereplőt a piacainkra, amelyre egyáltalán nem voltunk felkészülve.
Mi lesz veled magyar búza? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Milyen lehetőségeket lát még?
Idén? Inkább a jövőt illetően tudnék egy hasznos tanácsot adni és talán segítséget is, hiszen nekünk is érdekünk, hogy a magyar gabonából készülő termékeknek, köztük a magyar liszteknek lehessen is jövője. Ez pedig az, hogy össze kell állítani egy maximum három fajtából álló vetőmag kínálatot, amivel labdába tudunk rúgni a nemzetközi piacon. Ma mintegy 150 fajtával dolgoznak a termelők. Ez hosszú távon fenntarthatatlan. Kanada egyes növények vonatkozásában világelső és alig néhány fajtával dolgoznak. Persze azt a fajtát kell a termelés kezébe adni, ami a mellett, hogy jó, az ipar, többek közt mi malmosok is megveszünk. Ezzel nem szabad várni. Számítani, tervezni kell ezzel, hiszen a klíma változását már most magunkon érezzük. Az aszályos évek, a nyári forró periódusok miatt a kukorica termelése instabillá válhat, s helyébe, érthető módon, kalászosat fognak vetni. Gazdasági szempontból is parancsoló ez az elhatározás, hiszen ezt a kultúrát, ha még melegszik is a klíma, akkor sem kell öntözni. Véleményem szerint az ágazatnak a termeléstől az iparig össze kell ülnie, és olyan ágazati stratégiát kell kialakítania, amely képes ilyen elhamarkodott és megalapozatlan külsős gazdasági döntések után is életben tartani a magyar agráriumot.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kiemelt cikk
Megnyitotta kapuit a 30. FeHoVa – GALÉRIA
A jubileumi, a 30. Fegyver, Horgász és Vadászati kiállítás sok érdekességet, bejelentést és főképpen megerősítést hozott, hiszen Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, a megnyitón mindenkit megerősített abban, hogy a hangtompítókat bárki szabadon megvásárolhatja, használhatja Magyarország területén. Dr. Nagy István agrárminiszter a mezőgazdaság és az erdészet számára hozott friss híreket, miközben Dr. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár már Magyarország közelgő soros elnöksége kapcsán hangsúlyozta, hogy fontos időszak előtt áll hazánk. Budapesten, a FEHOVÁ-n, 17 ország, 200 kiállítója mutatkozik be, amely a Kárpát-medence legnagyobb kiállításává nőtte ki magát.
A 30. FeHoVa megnyitója előtti pillanatok. A képen balról jobbra: Dr. Dérer István, a Mohosz főigazgatója, Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője, Dr. Nagy István agrárminiszter, az Agrárminisztérium vezetője, Dr. Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar VAdászati Védegylet választmányi elnöke és Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedek legszabadabb, legkötetlenebb Fegyver, vadászati és horgászati kiállítása az idei, 2024-es, a jubileumi 30. FEHOVA és csak kapkodta a fejét, még az is, aki nap, nap után követi a vadgazdálkodás, a természetvédelem és magában, az agrárszektorban bekövetkezett változásokat.
Bár nem foglalta össze senki, de mégiscsak integrált szemlélet mellett, a szektor ágazatait nem egymás kárára, hanem azok lehetőségeit erősítve, egymás javára lehet fejleszteni. Nagykövetek, államtitkárok, külföldi delegációk sora érkezett a FEHOVÁ-ra, amely igazi színes, nemzetközi kiállítássá szélesedett.
Köszöntő: Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy kicsit mindenki sajátjának érzi a kiállítást, s az, hogy a vadászok és a horgászok egy időben találkoznak, számára jelzés értékű. Közel egymilliós ez a két szakma, a szabadidős tevékenységben résztvevők nagyságrendje, s ez már jelentős erőt képvisel. Ha ekkora tömeg megmozdul, biztosan képes tenni a környezetéért, amiben a FEHOVA egy gyűjtőpontja ezeknek a szakmáknak, ezeknek tevékenységeknek. Kiemelte, hogy a harmadik, önálló program a kutyashow, amelyre mindenkinek érdemes benézni, hiszen nemcsak hobbykutyákat, társállatokat, hanem profi, munkakutyákat is meg lehet tekinteni és meg lehet ismerkedni a különféle hazai és külföldi kennelek tulajdonosaival.
Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Aki kilátogat a Fegyver, horgász és vadászati kiállításra, már megszokhatta, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi elnöke, egyfajta beszámolót tart a megnyitó napján. Bár a szakma már értesült róla és tudvalevő, de mégis az elmúlt évek, évtizedek szinte megoldatlan kérdésköre volt a vadbalesetekkel kapcsolatos helyzet: különös tekintettel az autópályák mentén, a kerítés és az úttestek közötti zöld területekről beugró vad okozta balesetekre és az azok utáni kártérítési felelősségre. Magyarul: ki felel ezekért a balesetekért, kinek kell megtéríteni az okozott kárt. Másik ilyen sarkalatos kérdés volt az utakon történt balesetek kapcsán az, hogy a vadászatra jogosultak felelősségét nem állapították meg abban az esetben, ha a vad nem emberi zavarás miatt lépett az úttestre és okozott balesetet.
Solymászok és magyar kutyafajták a jubileumi, 30. FeHoVa megnyitó ünnepségén. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Az elmúlt hónapokban a vadkár kérdése neuralgikus ponttá fejlődött a vadgazda és a mezőgazda között. Semjén Zsolt bejelentette, hogy február 7-én a Karmelita kolostorban minden ágazati szereplővel egyeztettek és konszenzusra jutottak. Bár a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy kinek, mi a feladata a vadkár megelőzésében, de hangsúlyozta, hogy minden szereplőt arra kér, hogy kárigényét lehetőség szerint peren kívül érvényesítse. A károkat a település jegyzőjének kell bejelenteni, a káresemény bekövetkezésétől számított 5 napon belül. Fontos, hogy eddigi 5 éves elévülési időt 30 napra szűkítették és pontosan 30 napunk áll rendelkezésre a peren kívüli megegyezésekre is. A vadlétszám témaköre, hogy egyes régiókban mekkora lehet a vadállomány nagysága – nem kérdés. Meghatározása, pontos becslése az Agrárminisztérium feladata, de ebben szeretné, ha a Magyar Tudomány Akadémia is bekapcsolódna. Fontos, hogy megnyugtató és a lehető legátfogóbb képet kapjunk a magyar vadállományról és annak nagyságáról. Megfontolt, nyugodt, gyakorlati kutatásokra alapozott, minden szereplő bevonásával elkészített döntéseket kell hozni, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak.
A lősport és az ifjúsági vadászat kapcsán a néhai Igaly Diána olimpikonunkat hozta fel példának, aki, ha 18 évesen kapott volna először lőfegyvert a kezébe, bizonyosan nem ér el olyan sikereket, mint így. Ehhez meg kellett teremteni a jogszabályi hátteret és ugyanolyan vizsgákat kell teljesíteni az ifjúsági vadászoknak is, mint a felnőtteknek. Azzal a kitétellel, hogy a sörétes fegyver mellett, csak és kizárólagosan .22-es kaliberű golyós fegyvert tarthatnak. Társasvadászaton nem, csak egyéni vadászaton, felnőtt érvényes fegyvertartási engedéllyel, vadászjeggyel rendelkező vadásszal mehetnek vadászatokra.
Svéd hangtompítók a Reflex vadászbolt standján. Balról Ondrék Róbert, a Hozam Zrt. vezérigazgatója, míg jobbról Albert Attila, a Frommer Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager
A hangtompítók engedélyezése mögötti egyeztetésekről is lerántotta a leplet. A szakma tudta, hogy nagy viták álltak e mögött, de kiemelte, hogy az észérvek mentén döntöttek. Kizárólag szakmai kritériumok voltak azok, amelyek után lehetőséget nyitottak ennek az eszköznek a használata előtt. Fontos, hogy a hangtompítók használatával nem nyugtalanítja a vadállományt a hivatásos vadász, a természetvédelmi őr. Nem zavarja továbbá a lakosságot és a vadászok hallását is védi. Azonban keveset lehetett arról hallani, hogy a külföldről hozzánk érkező vadászok sok esetben használták, mi több az Ausztriából érkező vadászok esetében kötelező is használniuk. Bár könnyen leszerelhető, de a hangtompító nélkül vagy azzal használt fegyver lőképe más és más és újra be kellett lőni a vendégeknek a puskáikat. Másrészt az Európai Unió tagállamaiban engedélyezett. Akinek van olyan fegyvere, amelyre felszerelheti és rendelkezik adott fegyvertartási engedéllyel, akkor az adott kaliberhez vásárolhat ilyen terméket.
Éjjellátók kérdés köre azonban már bonyolultabb, hiszen a vadászatra jogosultnak meg kell kérnie az engedélyt a vadászati hatóságtól, hogy használhassák az eszközt. Erre mindenképpen ügyelnie kell annak, aki ilyen eszközzel bír és érdeklődjön a vadászatok megkezdése előtt, különösen akkor, ha vendégvadászatra érkezik.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A közigazgatás kapcsán tájékoztatott arról, hogy ingyenessé vált a spíszer bikák bírálata. Mínusz pontos elejtésnél, még ha érmes is a bika, nem kaphat érmet a trófea és már elkészült az országos trófeabírálati protokoll is. A külföldi vendégek esetében ma már nemcsak egy-egy társaság területén, hanem országos viszonylatban, szabadon utazhatnak, vadászhatnak a Magyarországra érkezett vendégek és nem kell minden társaság területén újra és újra engedélyeket váltani. Eközben a határon túli magyarság számára is lehetőség nyílt arra, hogy magyar állami vadászjegyet válthassanak.
A fegyverek műszaki vizsgáztatása kapcsán ma már rutin, hogy az eladáskor kell újra műszakiztatni a fegyvereket, míg a családon belül, ajándékozással, örökléssel megkapott fegyverek, ez alól felmentést kaptak.
Nagy István agrárminiszter köszöntője a 30. FeHoVá-n. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Nagy István agrárminiszter a régió legjelentőseb és leghangulatosabb kiállításának nevezte a FeHoVá-t. Megkezdte az Országos Vadgazdálkodási Tanács a munkáját és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok is megalakultak. A miniszter kérte, hogy használják a vadászjegyek ügyfélkapus megvásárlásának lehetőségét – sokat dolgoztak azon, hogy ezt be tudjuk vezetni.
Hamarosan, 2025. márciusától indul a digitális beíró könyv és számos, a bürokrácia csökkentésére tett intézkedést készítenek még elő.
Kiemelte, hogy a gím- és a dámszarvas erőteljese erősödése tapasztalható nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Meg kell teremteni az összhangot az ágazat szereplői között. Napjainkban 50 vállalkozás foglalkozik vadhús felvásárlással, amely éves szinten 3500 tonnát exportot jelent, miközben az ágazat 30 milliárd forint forgalmat bonyolít le.
Reviczky Gábor kitüntetésével, amelyet Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vehetett át. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
2020. óta 1700 hektár új erdőt adtak át Magyarországon. Az az uniós cél, hogy 27%-ra növeljék az erdős területek arányát. Ehhez most érkeznek az új támogatások, amelyek a NATURA 2000 területekre, az erdőkárok csökkentésére, az erdei infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. Ezen kívül még sok más kiírás jelenik meg hamarosan, amely nem csak az erdőgazdálkodóknak fontos, hanem az erdő közjóléti funkciója miatt, mindannyiónk érdeke is.
Az állami erdészetek méltán a magyar vadgazdálkodás zászlóshajói. Az Egererdő Zrt. standján. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
A kormány a vizekre kiemelt figyelmet fordít. Halaink nemzeti kincsnek számítanak. Jelenleg 26 000 hektár halastó biztosítja a lakosság halszükségletét, miközben teljesen megszűnt a kereskedelmi halászat és sikerült visszaszorítani az orvhorgászatot. Bejelentette azt is, hogy készül a Nemzeti horgász és turisztikai stratégia
Dr. Kovács Zoltán Ph.D., a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációjának vezetője. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D. / Agro Jager
Dr. Kovács Zoltán kiemelte, hogy Magyarország az uniós elnökség kapujában áll. A hazai, nemzeti kérdések mellett hazánknak fontos feladatai vannak és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács magyarországi delegációjának vezetőjeként fontosnak tartja, hogy bemutassuk a magyar eredményeket. Magyarország vadgazdálkodása, természetvédelme azonban csak akkor lehet sikeres, ha a Kárpát-medence egészét integráltan kezeli. A vonuló- és költöző madarak mellett, a vadászható állatfajok megőrzése, állományainak fenntartása kiemelt és egyben nemzetközi feladat is. A hazai vadgazdálkodás mellett az előttünk álló időszakban ilyen feladatokra is számítunk. Méltatta Magyarország, a Magyarországhoz köthető kutatások sikerét s nem hagyta ki, hogy gratuláljon Hídvégi Béla, Dallasban átvett Weatherby-díjának.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely Ph.D.
Agrogasztro
KÖZLEMÉNY: Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net oldalt
Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.
Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója Budapesten, a jubileumi 30. Fegyver-, Horgász és Vadászati kiállításon.
Az Agro Jager News, a Vadászat.net – Magyarország első vadászati internetes szaklapjának megvásárlásával – 25 éves tartalommal, hazánk legrégebbi és legnagyobb online vadászújságává vált.
Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net internetes vadászati szaklapot, amely 1999-ben indult. 25 év hírei, tudósításai, közéleti tevékenysége, a művészeteken át a vadásztörténetekig, különleges receptek, olyan archív hangfelvételek kerültek az Agro Jager News tulajdonába, amelyre joggal mondhatjuk, hogy a magyar vadászat internetes hajnalára mutatnak vissza. Egy olyan kort mentettünk meg az Agro Jager News égisze alatt, amelyen nagyon sokan dolgoztak a mögöttünk álló 25 évben – tájékoztatott Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.
A Vadászat.net újságot 1999-ben, Preisz Gyula alapította meg, de akkor még nem gondolta senki, hogy milyen jelentősége lehet az első elektronikus cikkeknek. Nem is láttuk valójában, hogy mekkora térnyerése lehet a digitalizációnak. Az oldalra 2000-ben figyelt fel a Nimród Vadászújság akkori főszerkesztője, Dr. Zoltán Attila, aki végül halálig együtt dolgozott az internetes lappal, amely először a Nimród Vadászújság híreit, majd az igen rövid ideig kiadott Hunor Magazin híreit is követte.
Ma a www.vadaszat.net domain címet újra elérhetővé tettük, amely az Agro Jager News felületére mutat és az Agro Jager hírei mellé 22 évnyi tartalmat integráltuk az Agro Jager News adatbázisába, amellyel a lap, mintegy 25 év vadászati híreit bírja.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik segítették ezt a munkát. Személyesen megköszönve Preisz Gyulának, akinek a segítségével első cikkeim országosan jelenhettek meg, s amiatt is, hogy a Vadászat.net oldal miatt keresett meg Dr. Zoltán Attila: azt követően ugyanis 18 évig dolgozhattam a magazinnál.
Az Agro Jager News új rovatokkal, új szolgáltatásokkal, kiterjedt tartalommal, a legújabb RSS szolgáltatással, további kereső funkcióval frissült, amely ma már optimalizált mind okostelefonokra és táblagépekre is.
Engedjék meg, hogy minden régi és új olvasónknak, barátunknak, régi munkatársunknak kellemes időtöltést kívánjak az Agro Jager News csapata nevében.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Kiemelt cikk
ORFK: Tájékoztató a hangtompítók tartásáról
A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.
A lőfegyver-kereskedők (forgalmazók), a hangtompító tartására jogosultak számára a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény, valamint a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2023. november 1-jén hatályba lépett módosításáról.
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (3) bekezdése szerint a „hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a
jogszabály a lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték”.
A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 15. § (2a) bekezdésében rögzíti, hogy a „Hangtompító kizárólag a 35/B. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesíthető”.
A Kr. 35/B. § alapján „(1) A hangtompító tartása engedélyezhető
- – feladatkörére tekintettel – az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek vagy
- a lőfegyver munkavégzési célú tartására jogosult kérelmező számára abban az esetben, ha igazolja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélye, illetve kijelölése alapján jogosult az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység végzésére.
- Az (1) bekezdés szerinti engedély hiányában a hangtompítót a lőfegyver tartására való jogosultság alapján jogosult tartani az a személy vagy szervezet, aki rendelkezik
- a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy
- a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel.
- A hangtompító
- az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kizárólag a hangtompító tartására jogosító
engedéllyel rendelkező jogszerű tevékenysége során,
- az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kizárólag az Éltv. 51. § (3) bekezdés i)
pontjában meghatározott tevékenység szabályszerű végzése során,
- a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a sportlőfegyver jogszerű használata során
vagy
- a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadászlőfegyver jogszerű használata során használható.
Egy hangtompító belső felépítése kitöréssel szemléltetve Forrás: FROMMER Fegyverbolt
A Kr. 45. § b) pontja értelmében e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az kaphat engedélyt a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására, aki a 35/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik.
A Kr. 47. § (4) bekezdése szerint „A hangtompítónak az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, illetve az ország területén történő átszállításához nincs szükség a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyre abban az esetben, ha a hangtompítót jogszerűen birtokló személy rendelkezik a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel. Ilyen esetben a 45. § b) pontjában meghatározott engedélyt a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély helyettesíti, feltéve, hogy a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.”
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
- A lőfegyver-kereskedőkre (forgalmazókra) vonatkozó szabályok
A Kr. 2023. november 1-jén hatályba lépett módosítása a hangtompító forgalmazásával összefüggésben kizárólag az eszköz értékesítésének szabályait rögzíti a Kr. 15. § (2a) bekezdésében, amely szerint a forgalmazási tevékenységet végző a hangtompítót kizárólag igazságügyi fegyverszakértő, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezet, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a
vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezet, valamint muzeális intézmény, sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet, valamint a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesítheti. A Kr. az értékesítés megtörténtének a módját nem határozza meg, ezért annak egyértelmű igazolásra javasoljuk a számla (bizonylat) adása mellett, az átvételi elismervény alkalmazását, valamint nyilvántartó (füzet, könyv) vezetését.
Fontos, hogy a lőfegyver-kereskedőknek a hangtompító értékesítését (készletváltozás) a lőfegyverek központi nyilvántartása felé nem kell bejelenteniük.
Fontos továbbá, hogy a hangtompító haditechnikai eszközként nem tartozik az Ftv. hatálya alá, ezért forgalmazását, kereskedelmi célból Magyarországra történő behozatalát, az ország területéről történő kivitelét, illetve az országon való átszállítását a Budapest Főváros Kormányhivatal Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály Haditechnikai Osztály engedélyezi.
Egy hangtompítő szerkezete részmetszettel bemutatva Forrás: FROMMER Fegyverbolt
- A hangtompító tartására jogosultakra vonatkozó szabályok
Az Ftv. 3. § (3) bekezdésének módosításával azon eseteken kívül, amikor a hangtompító megszerzéséhez és tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges, lehetővé vált – a hangtompító felszerelésére alkalmas bejegyzett lőfegyver – esetén az eszköz sport, illetve vadászlőfegyver tartási engedély birtokában történő, külön engedély nélküli megszerzése is.
A hangtompító tartásához a továbbiakban is rendőrhatósági engedély szükséges:
- az igazságügyi fegyverszakértőnek, igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató vagy lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, az Ftv. 22. § (5) bekezdés b) és c) pontja alapján a vizsgálatra, a tanúsítvány, szakvélemény kiadására, illetve a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására kijelölt szervezetnek, valamint muzeális intézménynek,
- a hangtompítót állategészségügyi célból tartani kívánó munkavégzési célú lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek.
A hangtompító tartására a lőfegyver tartására való jogosultság alapján – külön rendőrhatósági engedély hiányában – jogosultak: – a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel vagy
– a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személyek vagy szervezetek.
A hangtompító tartását, az országból történő kivitelét, az országba történő behozatalát, az országon keresztül történő átszállítását a vármegyei, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság engedélyezi. A hangtompítóval kapcsolatos eljárás díjmentes. Fő szabály, hogy a hangtompító kivitelére, behozatalára, átszállítására az kaphat engedélyt, aki a hangtompító tartására engedéllyel rendelkezik. E szabály alól kivételt képeznek a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezők, akik a hangtompító országból történő kivitelére, országba történő behozatalára, országon keresztül történő átszállítására külön rendőrhatósági engedély nélkül a sportlőfegyver, illetve a vadászlőfegyver tartására jogosító engedély birtokában jogosultak, feltéve, hogy a
hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.
A sport, illetve a vadászlőfegyver Magyarország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére, valamint az ország területén való átszállítására vonatkozó Kr. 48. §-ában foglalt rendelkezések betartása mellett az a személy, akinek a hangtompító felszerelésére alkalmas sport, illetve vadászlőfegyverét az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyezték – mivel ezen eszközök jogszerű tartása e lőfegyvertartási engedéllyel igazolható – a hangtompítót, külön rendőrhatósági engedély nélkül, a hatályos európai lőfegyvertartási engedély birtokában behozhatja, kiviheti, illetve átszállíthatja az országon. Az Európai Unió tagállamában lakóhellyel nem rendelkező, sport, illetve vadászlőfegyver tartására jogosult személy – a lőfegyver behozatalára, kivitelére és átszállítására vonatkozó fenti paragrafusban foglaltak betartásával – a hangtompítót szintén külön rendőrhatósági engedély nélkül, a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel hozhatja be Magyarországra, viheti ki az ország területéről, illetve szállíthatja át az ország területén, feltéve, ha a
hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedélybe bejegyezték.
Fontos, hogy külföldön – az Európai Unió tagállamaiban, valamint a harmadik országokban – a hangtompítóra vonatkozóan a hazai jogszabályoktól eltérő szabályozás lehet hatályban, ezért az eszközzel történő külföldi utazás előtt kérjük tájékozódjanak a célországban – és adott esetben a tranzitország(ok)ban – hatályos szabályokról!
ORFK Rendészeti Főigazgatóság
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Salori – Horgász-vadász kiállítás és vásár Eszéken
A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Újabb rekord született Ohaton
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
