Keressen minket

Mezőgazdaság

Kedvező változások a közvetlen támogatások 2023. évi szabályaiban

Kedvezően módosították a közvetlen támogatásokra vonatkozó idei jogszabályokat

Közzétéve:

Az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak első heteinek tapasztalatai alapján, a magyar KAP Stratégiai Tervben foglaltak sérelme nélkül több – a gazdálkodók számára kedvező – módosításra kerül sor a közvetlen támogatásokra vonatkozó idei jogszabályokban.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A hamarosan megjelenő módosítások úgy kerülnek kidolgozásra, hogy egyrészt nem teszik szükségessé a gazdálkodók számára a már benyújtott egységes kérelmek módosítását, mégis jelentősen megkönnyítik az egyes támogatási jogcímekben foglalt vállalások teljesítését.

A pontosításokra a másodvetésre, az agro-ökológiai programra, a 12% feletti lejtésű szántóterületekre és talajtakarásra vonatkozó egyes előírások tekintetében kerül sor, a következők szerint:

Másodvetés tekintetében:

–          A másodvetés bejelentése egyszerűsödik, mert az egységes kérelemben nem tervezett, de a gazdálkodók által szükségesnek ítélt másodvetések is a másodvetések bejelenésére nyitva álló 15 napos határidőn belül, legkésőbb szeptember 29-ig bejelenthetőek lesznek.

–          Pontosításra kerül a „másodvetés” fogalma, elegendő a növénykultúrákat ugyanazon szabályok szerint (tehát nemzetségi szinten) elkülöníteni a másodvetésekben, mint ahogy az általános vetésváltás szabályai ezt megkövetelik – azaz a növénycsalád szintű elkülönítést nem kell alkalmazni. Ennek köszönhetően a termelőknek jóval nagyobb mozgástere nyílik a másodvetések fajösszetételének kialakításában. Ez a már benyújtott kérelmek vonatkozásában is előnyös, hiszen a tényleges másodvetések megvalósítására tárgyév júliusában vagy azt követően kerül sor.

–          Ugyanakkor néhány faj növénykultúrái még keverékben sem követhetik egymást: a repce (Brassica napus), a mustár (Sinapis alba), és a retek (Raphanus sativus).

–          Ha technológiai vagy üzemszervezési okokból egy-egy másodvetés nem ott és nem olyan méretben valósul meg, ahogyan azt a termelő eredetileg tervezte, akkor lehetőség nyílik a máshol, más méretben megvalósuló másodvetések figyelembe vételére, tehát az eredetileg tervezettnél nagyobb másodvetés is elfogadható. Természetesen az adatváltozásra vonatkozó egyéb szabályok, amelyek a támogatás növelésre irányuló kérelemmódosításokat tiltják, továbbra is érvényesek.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

Agro-ökológiai Program tekintetében:

–          A kérelembenyújtás időszakát követően azonosíthatja a Területi Monitoring Rendszer (TMR), hogy egy vagy több táblán más földhasználati kategóriába tartozó növénykultúra található, mint amit a gazdálkodó az egységes kérelmében megadott. Egy ilyen irányú korrekció következtében felmerülhet, hogy az Agro-ökológiai programban (AÖP) az így megállapított földhasználati kategóriára pótlólagosan kell agrotechnikai műveletet tervezni és megvalósítani. A jogszabály módosításának köszönhetően az ilyen adatváltozásokra is lehetőség lesz a kérelembenyújtást követően, az egységes kérelem felületén.

–          Lehetőség nyílik arra is, hogy egy már vállalt AÖP gyakorlat további – az egységes kérelemben már bejelentett – területekkel bővüljön.

–          A karbamid tartalmú műtrágya környezetbarát kijuttatására irányuló AÖP gyakorlat keretében egyértelműsítésre kerül, hogy a 35-90 kg nitrogén hatóanyag számításakor kizárólag azokat a készítményeket kell figyelembe venni, amelyek tartalmaznak karbamidot, azoknak viszont teljes nitrogén hatóanyag tartalmát figyelembe kell venni. Ez azért előnyös a termelőknek, mert feltehetően kevesebb hibát fognak elkövetni a vállalás teljesítése során, továbbá nem fognak szükségtelen mennyiségben nitrogén hatóanyagot kijuttatni.

–          A gyepek legeltetésére irányuló AÖP gyakorlat szabályai között pontosításra kerül egyrészt a legeltetési időszak hossza, amely immár a Natura 2000 földhasználati szabályokhoz igazodva lerövidül október 30-ig. Másrészt egyértelműsítésre kerül, hogy az egyes gyep fölhasználati kategóriákra (Natura 2000 gyep és egyéb gyep) külön-külön kell teljesíteni és ellenőrizni a gyakorlatot. Ugyanitt, a szakaszos legeltetés szabályainál pontosításra kerül, hogy az egy területen legeltethető állatok egyszerre 50%-át foglalhatják el a gyakorlatba bevitt gyepterületnek.

12% feletti lejtésű szántóterületek tekintetében:

–          A 12% feletti lejtésű szántóterületeken a táblán belül létrehozott erózióvédelmi sáv vagy sávok tekintetében egyértelműsítésre kerül, hogy az ezen sávokra vonatkozó fizikai méretbéli szabályok csak akkor alkalmazandók feltétlenül, amikor a termelő egyéb erózióvédelmi megoldást nem alkalmaz a területen. Ugyancsak pontosításra kerül, hogy a táblán belüli elhelyezkedésnél a legfeljebb 100 méteres távolságot a  táblán belül nem mereven, hanem átlagosan kell érteni. Így tehát egyértelművé válik, hogy a valós domborzati viszonyokhoz alkalmazkodó, változatosabb elhelyezkedésű sávok is elfoghatóak.

Talajtakarás szabályaiban HMKÁ6 és AÖP tekintetében:

–          A HMKÁ6 talajtakarásra vonatkozó pontosításra kerülő előírás alapján nem csak a tarló, hanem az élő növény is kielégíti a talajtakarás követelményét. A módosítás így egyértelművé teszi azt az agronómiai tényt, miszerint a területen legalább szeptember 30-ig jelenlévő, élő növény legalább olyan hatékony talajtakarást valósít meg, mint a szeptember 30-ig fenntartott tarló.

–          Az AÖP szántó talajtakarásos gyakorlatában pontosításra kerül, hogy a nyáron lekerülő növény betakarítása után a fennmaradó tarló is megfelelő talajtakarást biztosít. Emiatt a 15 napos időszak, amelynek letelte előtt az új talajtakarási módot (pl. őszi vetés) létre kell hozni, csak akkor veszi kezdetét, amikor a tarlót felszámolják.

–          A fiatal gazdák számára elérhető kiegészítő támogatás szabályai az alábbiak szerint egészülnek ki:

A jogszabály módosítása lehetővé teszi, hogy a megkövetelt szakmai gyakorlati időbe a 2021 előtt a családi gazdaságban eltöltött idő is beleszámítson.

Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a rendelet 1. mellékletében nem szereplő, ám mezőgazdasági végzettségek is elfogadásra kerülhessenek, amennyiben azok legalább egyenértékűnek tekinthetőek valamely, az 1. mellékletben felsorolt képzettséggel.

Tájékoztatjuk emellett a gazdálkodókat, hogy a kap.mnvh.eu honlapon az új támogatási rendszerrel kapcsolatban felmerült „Gyakran Ismételt Kérdések” heti rendszerességgel frissülnek, amellyel célunk, hogy az érintettek a jogszabályok értelmezését segítő hasznos információkat találhassanak.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag

Az Agrárközgazdasági Intézet közleménye:

Published

on

Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.

Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása

Published

on

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.

A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.

A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelöletlen tojások

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.

Published

on

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.

A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.

Fotó: NAV

Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.

Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Forrás: NAV

Tovább olvasom