Keressen minket

Mezőgazdaság

Országos jégkármérséklő rendszer – két heti összesítő 2023.07.03. – 07.16.

Print Friendly, PDF & Email

Az országos jégkármérséklő rendszer eredményei 2023. júliusában

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

2023. július 3. és 16. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából

Július első két hete szélsőségesen alakult, hiszen kimagaslóan sok jégveszélyes zivatar, szupercella alakult ki hazánkban. Az adott időszakban a több napig tartó hőséget, forróságot a frontokkal érkező heves zivatarok is csak pár fokkal mérsékelték.

Az időszak időjárására jellemzően több napon is kialakultak jégveszélyes zivatarok az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 7 napon kerültek bekapcsolásra.

A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.

A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép).

 

1. kép: A generátorok átlagos bekapcsolási időtartama vármegyei bontásban július 3. és 16. között

 JÉGKÁR VESZÉLYESSÉGI TÉRKÉP

2. kép: Jégkár veszélyességi térkép július 3. és 16. között

 

METEOROLÓGIAI ADATOK

Az adott időszakban az országban többfelé alakultak ki zivatarok, szupercellák, zivatarláncok, melyeket néhol felhőszakadás, viharos széllökés kísért. Július 10-én, 12-én és 13-án a szupercellás zivatarokat több helyen nagyobb mennyiségű jég és viharos erejű szél kísérte.

Július 10-én egy gyenge hidegfront érte el hazánkat hétfő késő délután, melyet heves zivatarok kísértek a Dunántúlon. Székesfehérváron szupercellás zivatar is kialakult mely dió nagyságú jéggel és 70-80 km/órás széllökéssel érkezett (3. kép).

 

3. kép: Július 10-én a szupercellás zivatart nagyobb méretű jég kísérte Székesfehérváron

 

Július 12-én egy újabb hidegfront érte el hazánk, melyet heves zivatarok, többfelé szupercellás zivatarok kísértek Franciaországtól egészen Romániáig július 13-án is.  Szerdán Sopron mellett haladt el egy, majd csütörtökön további szupercellák okoztak károkat a Dunántúlon.

Július 13-án Zala és Somogy vármegyét érintette az a szupercella, amelyet dió nagyságnyi jég kísért. A Balatontól délre haladó szupercella rövid idő alatt elérte a Duna vonalát. A vihar látványos peremfelhővel érkezett meg, melyet jégeső is kísért (4. kép).

4. kép: Július 13-án Tengelic mellett haladt el egy szupercella, amiből nagyobb méretű jég hullott

A másik szupercella Baranya vármegye déli részét érintette, melyet nagyobb méretű jég kísért. Ez része volt, az 1200 kilométeren át haladó szupercellának, mely határainkon túl súlyos károkat eredményezett (5. kép).

5. kép: Kisszentmártonnál haladt el az a szupercella július 13-án, ami határainkon túl súlyos károkat okozott

Ebben az időszakban Európa teljes területén kimagasló volt a zivatartevékenység, nagyon sok jégbejelentés, kár is keletkezett. Rengeteg szupercellás zivatar alakult ki, melyek hatalmas károkat hagytak maguk mögött Európában. Július 13-án az egyik szupercella 1200 kilométert tett meg, nagy károkat okozva Szlovéniától egészen a Fekete-tengerig (6. kép).

6. kép: 1200 kilométeren keresztül okozott károkat július 13-án egy szupercella

A július 3. és 16. között Európában 1389 db kárt okozó nagyméretű jégbejelentést rögzítettek az „Európai szélsőséges időjárási események adatbázisának” (ESWD) oldalán (7. kép)!

7. kép: 1389 db jégbejelentést rögzítettek Európában július 3. és 16. között

Az adott időszak alatt meglehetősen szélsőséges időjárás volt egész Európában, súlyos károkat okoztak zivatarokat kísérő nagyméretű jégdarabok és a viharos erejű széllökések.

Nagyobb mennyiségű jég hullott és okozott károkat július 3-án (8. kép) és július 4-én (9. kép) Olaszországban, illetve július 5-én Bulgáriában (10. kép) és Koszovóban (11. kép).  Július 6-án nagy károk keletkeztek Spanyolországban (12. és 13. kép), míg július 7-én és július 8-án Franciaországban okozott károkat a jég (14. és 15. kép). További súlyos károkat okozott a jég Csehországban július 10-én (16. kép), Németországban pedig július 11-én (17. kép).  A legsúlyosabb károk július 13-án keletkeztek az érkező szupercellák által Horvátországban (18. és 19. kép), Romániában (20. és 21. kép), Szerbiában (22. és 23. kép) és Szlovéniában (24. kép).

8. kép: A heves zivatarokat több helyen jég kísérte Olaszországban július 3-án

9. kép: Július 4-én is több helyen károkat okozott a jég Olaszországban

10. kép: Július 5-én Bulgáriában hullott nagyobb mennyiségű jég

11. kép: Július 5-én Koszovóban  is nagyobb mennyiségű jég kísérte a zivatarokat

12. kép: Spanyolországban kísérte jég a zivatarokat július 6-án

13. kép: Spanyolországban több helyen nagyobb károk keletkeztek július 6-án

14. kép: Franciaországban is jég kísérte a zivatarokat július 7-én

15. kép: Franciaországban is több helyen károk keletkeztek július 8-án

16. kép: Súlyos károkat okozott a jég Csehországban július 10-én

17. kép: Németországban nagy jégdarabok hullottak július 11-én

18. kép: Hatalmas jégdarabok hullottak Horvátországban július 13-án

 19. kép: Súlyos károk keletkeztek Horvátországban július 13-án

20. kép: Romániában nagyobb jég kísérte a zivatarokat július 13-án

21. kép: Súlyos károkat okoztak a viharok július 13-án Romániában

22. kép: Szerbiában is hatalmas jégdarabok hullottak július 13-án

23. kép: Nagyobb károkat okoztak a viharok Szerbiában július 13-án

24. kép: Szlovéniában is hatalmas jégdarabok kísérték a heves zivatarokat július 13-án

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom