Keressen minket

Mezőgazdaság

Tovább kell növelni a szójatermesztést, cél ebből is az önellátás

Print Friendly, PDF & Email

A korábbi időszak keretösszegéhez kapcsolódóan jelentősen nőtt a szemes fehérjenövény-termesztés után járó támogatás keretösszege

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A magyar gazdák agrártámogatásai a 2027-ig tartó időszakban is biztosítottak, folytatódhat tehát mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk teljes körű, átfogó megújítása – szögezte le Farkas Sándor a “Margitta-sziget 92” Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Szója Roadshowjának idei bemutató-sorozatának második állomásán, a Baranya vármegyei Homorúdon.

Fotó: AM

A mezőgazdaságban nagyítóval sem találni olyan ágazatot, ahol ne kellene megfelelő előképzettség, tudás és tapasztalat nemcsak a fejlesztéshez, de már a talpon maradáshoz is. Mint mondta, mindez hatványozottan igaz a szójatermesztésre – fogalmazott beszédében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Mint mondta, ez a – talaj tápanyagkészletét a légköri nitrogén megkötése útján gazdagító – váltónövény kifejezetten gondos, jó gazdát kíván. Magyarországon az elmúlt években jellemzően 60-70 ezer hektárról 160-180 ezer tonnányi termést takarítottak be. A fehérjenövényekre elkülönített pénzügyi forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a szója termőterülete Magyarországon a 2015 előtti 40 ezer hektárról 2015-ben 77 ezer hektárra ugrott, de azóta elmarad ettől az értéktől és az idénre alig 58 ezer hektárra csökkent. Farkas Sándor megemlítette, hogy szója önellátottságunk mindössze 15-20 százalékos, amelyen nagyon fontos lenne változtatni.

A miniszterhelyettes szólt arról, hogy a klímaváltozás miatt az öntözésfejlesztés elengedhetetlen, ez az egyik alapja a magyar mezőgazdasági versenyképesség további növelésének. Jelenleg is több, az öntözés ösztönzését szolgáló pályázat áll a gazdálkodók rendelkezésére. A támogatási kérelmeket még október 1-jéig lehet benyújtani. Eddig 766 termelő 52 milliárd forint támogatásban részesült – hívta fel a figyelmet Farkas Sándor.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási rendszerének megfelelően az első pályázati lehetőségek az idei év végén, illetve 2024-ben várhatóak, amelyeknek mindenki nyertese lehet. A pályázatos úton elérhető felhívások mellett kiemelt jelentősége van a közvetlen támogatásoknak is. A hektár alapon elérhető jogcímek jelentős pénzügyi stabilitást biztosítanak a termelőknek, hiszen ezek évente, normatív alapon jutnak el a címzettekhez. Az idén több új támogatási jogcímet is bevezetett az agrártárca, melyek folytatják, illetve felváltják a korábbi években megismert intézkedéseket. Az új alaptámogatás, az újraosztó támogatás, vagy az agrárökológiai program széles termelő kör számára elérhető.

Farkas Sándor kitért arra, hogy a korábbi időszak keretösszegéhez kapcsolódóan jelentősen nőtt a szemes fehérjenövény-termesztés után járó támogatás keretösszege. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület hathatós közreműködése révén 22%-al bővült és így 13 millió euró helyett mintegy 16 millió euró lesz a felosztható forrás. A beérkezett kérelmek alapján az már tudható, hogy legalább 241 euró fajlagos támogatásra lehet számítani, ami 380 forint/euró árfolyamon 91,7 ezer forintot jelenthet hektáronként.

A klímaváltozás is figyelmeztetett bennünket arra, hogy az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. Az elmúlt évben elszenvedett történelmi méretű szárazság megerősít minket abban, hogy közös érdekünk az öntözött területek nagyságának növelése. Tudjuk azt is, hogy a vízkészlet hatékonyabb felhasználását eredményezi, ha a gazdák közösen, együttműködve használják azt fel. Ennek ösztönzését szolgálja az öntözési közösségek együttműködésének támogatása. A jövőben is kiemelt marad a vízgazdálkodás és a hatékony öntözésfejlesztés támogatása. A gazdák ilyen irányú beruházásainak megvalósításához hosszú évek óta támogatás nyújt az Agrárminisztérium, emellett megmarad az öntözési közösségekben részt vevő gazdák kiemelt támogatása is.

Mezőgazdaság

Folyik a kukorica és a napraforgó betakarítása Békésben – A vártnál rosszabbak a termésátlagok

Print Friendly, PDF & Email

A terméseredmények elmaradnak a várttól

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elkezdődött a napraforgó és a kukorica betakarítása Békés vármegyében, a terméseredmények elmaradnak a várttól – hangzott el a Békés Vármegyei Betakarítási Koordinációs Bizottság ülésén.

Napraforgót csaknem 85 ezer hektáron vetettek, a terület 85 százalékának betakarítása után a termésátlag 2,8 tonna hektáronként. A minőséggel vannak problémák, az olajtartalom nem a legjobb – közölte az ülésen Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára. A kukoricának még csak a 10 százalékát takarították be a csaknem 68 ezer hektárról, eddig 38,7 ezer tonna termést arattak le. A terméseredmények elmaradnak a várttól, főleg az augusztus végi nagy meleg miatt. A szakemberek szerint az 5,7 tonnás termésátlag növekedni fog a betakarítás előrehaladtával.

Elkezdődött az őszi kultúrák vetése is, káposztarepcét 10 500 hektárra terveznek vetni (2021-ben 16 ezer hektáron termett), a munka 95 százalékával már végeztek is a gazdák. Az ülésen elhangzott, a kalászos vetésterületek 15-20 százalékkal csökkenni fognak. A szakemberek szerint a jelenlegi talajelőkészítési szabályozási rendszer “ellentmond minden szakmai tapasztalatnak”.

A napraforgó felvásárlási ára jelenleg tonnánként 109-115 ezer; a kukoricáé 52-56 ezer forint között mozog. Az ülésen elhangzottak szerint a raktározással kapcsolatban várhatóan lesznek problémák.

Brlázs Róbert, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnöke a gazdálkodókat érintő problémákról szólva egyebek közt arról beszélt, hogy a nagyrészt tavaly behozott ukrán gabona elfoglalta a helyi tárolókapacitás jó részét, emellett a búza ára a tavalyi árszinthez képest felére, a 2005-2006-os szintre esett vissza. A kisebb gazdálkodók – tárolókapacitás híján – rákényszerülnek, hogy önköltségi áron, vagy az alatt értékesítsék a terményüket. A tavalyi katasztrofális év veszteségeit kifizetni így esélyük sincs. Véleménye szerint a következő öt év nagy kihívás elé állítja a gazdákat.

Az ülésen elhangzott, hogy megjelent a rendelet az ukrán import miatti károk kompenzálásáról, a támogatási kérelmet október 1. és október 15. között lehet benyújtani.

Forrás: BTT

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újra támad hazánkban a nyugat-nílusi láz!

Print Friendly, PDF & Email

Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma. A betegséget terjesztő szúnyogok életciklusát és az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve késő őszig kell számolni a betegség hazai jelenlétével. A Nébih felhívja a lótartók figyelmét a megelőző védőoltás fontosságára, továbbá az állategészségügyi előírások betartásának szükségességére, ugyanis a betegség az állat pusztulásához is vezethet.

A vírus természetes gazdái a vadmadarak, terjesztésében a fő szerepet a belőlük vért szívó szúnyogok játsszák, ezért szúnyograjzások (esőzések) után nagyobb számban jelentkezhetnek megbetegedések. A nyugat-nílusi láz iránt a madarak és a patásállatok mellett az ember is fogékony. Fontos azonban, hogy a betegség közvetlenül egyik állatról a másikra, illetve emberre nem terjed, a vírust kizárólag a szúnyogok terjesztik. Az esetek többségében a fertőzés észrevétlenül lezajlik, nem történik megbetegedés, kizárólag vérteszttel lehet kimutatni, hogy az állat vagy az ember átesett a fertőzésen.

Amennyiben a fertőzés – az esetek kis részében – tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést okoz, úgy lovak esetében lázas általános tünetekkel, valamint agy- és gerincvelő-gyulladás okozta különféle idegrendszeri tünetekkel jár.  A tüneteket mutató lovak egy része elpusztulhat vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válhat a beteg állatok eutanáziája. A beteg állatok azonban idővel teljesen meg is gyógyulhatnak. Védekezni a fertőzés ellen megelőző védőoltással, szúnyoghálók alkalmazásával és rovarirtással lehet.

A nyugat-nílusi láz a többi EU tagállam és a nemzetközi világszervezet, a WOAH felé jelentésre kötelezett állatbetegség. Az állatbetegség tüneteit észlelő állattartó köteles az állatorvost értesíteni, az állatorvos a betegség gyanúja esetén megfelelő mintát vesz, és a laborvizsgálat tudja igazolni a gyanút. A Nébih a lótartókat – a késő őszig tartó időszakban – arra kéri, hogy fokozott figyelemmel legyenek, a betegség tüneteinek felmerülése esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat.

Idén augusztus közepe óta már 9 vármegyében (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád; Hajdú-Bihar, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna) diagnosztizálták a betegséget állatokban. A fertőzéssel érintett vármegyék és települések megtekinthetőek a Nébih honlapjának „Kitörések és mentességek” aloldalán.

Szeptember közepéig Magyarország mellett további hat (olasz, német, spanyol, osztrák, bolgár, francia) EU tagállam jelentett eseteket lovakban, valamint vadon élő és fogságban tartott vadmadarakban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján nyilvánosan elérhetőek és nyomonkövethetőek a betegség előfordulásával kapcsolatos ‒ heti rendszerességgel aktualizált adatok.

Kapcsolódó tartalmak:
Bővebb tájékoztatás a betegségről: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-nyugat-nilusi-virus-wnv-Kitörések és mentességek aloldal: https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek
Forrás: Nébih
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elfogadhatatlan, ahogy Brüsszel az ukrán gabona kérdésében döntött

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vett részt,

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Felháborító, elfogadhatatlan és nem átlátható, ahogy Brüsszel arról döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát az Ukrajnával határos öt európai uniós tagországban – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.

Fotó: Dr. Nagy István Facebook oldala

Nagy István, aki az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vett részt, a magyar közmédiának tartott sajtótájékoztatóján elmondta: komoly gondokat idéz elő, hogy az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ideiglenes importtilalmat, de az külön politikai kérdéseket vet fel, hogy Ursula von der Leyen, a testület elnöke nem az uniós tagországok vezetőivel egyeztetett az ügyben, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. “Az EU vezetőit a tagállamok választották meg. Feléjük tartoznak elszámolással, őket kellene támogatniuk, ehelyett azonban egy teljesen kívülálló harmadik ország érdeke sokkal fontosabb nekik, mint az uniós tagországoké” – mutatott rá Nagy István.

Az agrárminiszter szerint az EU Ukrajna kezébe adta az ukrán gabona importjának megoldási lehetőségét, mégpedig úgy, hogy majd Kijev vállal kötelezettséget az importellenőrzésre vonatkozóan, “ami már önmagában is nevetség tárgya”. Felhívta a figyelmet, hogy az ukrán gabona behozatali tilalma hatmilliárd eurót jelent az öt tagországra kivetítve. “Brüsszel ezt nem akarja megérteni, ezért kell bátor, kemény és egyoldalú nemzeti intézkedéseket hozni. Mert ha nem védjük meg a határainkat, akkor eláraszt bennünket aratás előtt az az ukrán gabona, amivel nem tudunk aztán mit kezdeni” – hangsúlyozta.

Nagy István kiemelte: vissza kell állítani a gabonabehozatali tilalmat, és ha valamelyik ország ezt szeretné fölpuhítani, vagy kivételt kérne, azt megteheti. Hozzátette: az a megoldás, hogy a nagy mennyiségű gabonát a szolidaritási folyosókon keresztül nem európai piacokra, hanem a harmadik országokba szállítják. “Támogatni a szárazföldi szállítást, hogy a gabona eljusson tengeri kikötőkbe, aztán hagyományos piacára, Afrikába. Arra is figyelmeztettük a bizottságot, hogy ha az ukrán gabona nem érkezik oda, a helyét átveheti az orosz gabona” – emlékeztetett az agrárminiszter.

Forrás: AM

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.