Keressen minket

Mezőgazdaság

Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? – 1.rész

A NAK közleményt írt a kurgánokról

Közzétéve:

A főként mezőgazdasági művelés alatt álló síkvidékeinken található, a törvény erejénél fogva (ex lege) védett kunhalmok különleges természeti, táji, valamint kulturális örökségi értéket képviselnek és egyesítenek magukban. Az ex lege védett kunhalmok túlnyomó része a 2010-es évek elejétől a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerén belül megőrzendő tájképi elemnek minősül.

Fotó: NAK

A kunhalmok megőrzésének fontossága okán az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának szakmai koordinációjával és a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány kiadásában megjelent a Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken – Gyepek fenntartása és helyreállítása kurgánokon című könyv.

De mi is az a kunhalom, s miért olyan fontos megőrzésük?

A kunhalom gyűjtőfogalomba – a könyv szerzői szerint -, a tájban és a közösségek életében betöltött szerep, rendeltetés alapján többféle földmű beletartozhat. Korábban a temetkezési halmok mellett a régészeti szempontból szintén jelentős, különböző korok településeinek maradványaiból felhalmozódott lakódombokat (tell), valamint az őrhalmokat és a határhalmokat tekintették alaptípusoknak (Tóth 2002). Újabb megközelítés szerint az építéskori, eredeti rendeltetést célszerű alapul venni, határozottan elkülönítve ezeket a későbbi, másodlagos funkcióktól (például őrhalom, határhalom). Ennek megfelelően mesterséges, szabályos (félgömb, kúp) alakú, régészeti korú (őskori, római kori vagy népvándorlás kori) temetkezést magában rejtő földművek (halomsírok, kurgánok); újkőkori vagy bronzkori tellek; járványok vagy háborúk középkori vagy újkori tömegsírjai (testhalmok); s végül középkori építmények elhelyezése céljából létesített földművek, mesterséges dombok (motték) halmazát jelölheti a (kun)halom fogalom (Bede 2016).

A leírtak szerint láthatjuk, hogy milyen történelmi mondanivalót, értéket, régmúlt eseményeket őriznek kunhalmaink kis dombocskaként a mezők közepén. Óvjuk őket az utókornak is!

A kiadvány a szerzők és az Agrárminisztérium reményei szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdálkodók megfelelő információval, tudással rendelkezzenek ezekről a kiemelkedő értékekről, megőrzésük fontosságáról és módjairól.

Cikksorozatunk hamarosan folytatódik!

Forrás:  NAK / Sztahura Erzsébet

Mezőgazdaság

Beadhatóak a 2024. évi egységes kérelem keretében a növényvédőszer használattal összefüggő adatok 2025. január 6-tól

2025. január 6-án nyílik meg az egységes kérelem adatváltozás felületén a növényvédőszer használattal összefüggő adatok megadásának lehetősége.

Published

on

Tájékoztatjuk a Tisztelt Termelőket, hogy 2025. január 6-án nyílik meg az egységes kérelem adatváltozás felületén a növényvédőszer használattal összefüggő adatok megadásának lehetősége, ami a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) e-ügyintézési felületén érhető el (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/index.xhtml).

Fotó: Pixabay

A növényvédőszer használattal összefüggő adatok a W0242 adatváltozás kérelem elektronikus nyomtatványon kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be.

A 2024. évi növényvédőszer használattal összefüggő adatok

2025. január 6. és 2025. január 31.

között adhatók be. Az adatmegadási határidő jogvesztő, azaz, ha a termelő a bejelentést elmulasztja, már nem lesz lehetősége az adatok benyújtására.

Amennyiben az adatmegadásra kötelezett termelők a növényvédőszer használattal összefüggő adatokat a Kincstár felületén adják meg, akkor a megadott adatok az alábbi intézkedések esetén kerülnek felhasználásra:

  1. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervéből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 17/2024. (IV.9.) AM rendelet alapján igénybe vehető támogatás (AÖP);
  2. VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (VP AKG 2021);
  3. VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (VP ÖKO 2021);
  4. VP4-11.1.1-11.2.1-18 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (VP ÖKO 2018);

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatmegadás nem mentesíti az érintett termelőket a VP AKG 2021, VP ÖKO 2018 és VP ÖKO 2021 intézkedések esetén a Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban: Nébih) e-ügyintézési felületén a 2024. évi gazdálkodási napló 2025. január 31-ei elektronikus feltöltése alól!

Továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2024. kérelmezési évtől az AÖP jogcím keretében az adatszolgáltatás teljesítése támogatási feltétel. Az adatszolgáltatás része a már megadott agrotechnikai műveletek mellett a növényvédőszer használattal összefüggő adatok megadása vagy a növényvédőszer használat hiányában erről szóló nyilatkozat.

A fentiek alapján bármilyen AÖP gyakorlat választása esetén szükség van a növényvédőszer használattal összefüggő adatok vagy nemleges nyilatkozat megadására az Egységes kérelem benyújtó felületen adatváltozás keretében vagy a Nébih által működtetett elektronikus Gazdálkodási napló részét képező permetezési naplóban.

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag

Az Agrárközgazdasági Intézet közleménye:

Published

on

Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.

Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása

Published

on

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.

A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.

A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.

Forrás: AM

Tovább olvasom