Mezőgazdaság
Januárban ismét csökkent a FAO élelmiszerár-indexe, élen a búza és a kukorica árakkal
A FAO legújabb közleménye:
Róma, 2024. február 2. – Januárban tovább csökkent – még ha kis mértékben is – az élelmiszer-alapanyagok árának nemzetközi mutatója – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mai közleményében. A gabona- és húsfélék ára csökkent, amely ellensúlyozta a cukor árának emelkedését.
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – ezzel januárban átlagosan 1%-kal zárt alacsonyabban decemberhez képest és 10,4%-kal maradt el az egy évvel ezelőtti szinthez képest.
A gabonafélék árindexe 2,2%-kal csökkent december óta. A búza globális jegyzése januárban az exportőrök közötti erős verseny és a déli félteke országaiban nemrég betakarított készletek beérkezése miatt csökkent. A kukorica ára bezuhant, tükrözve a javuló termelési körülményeket és az argentin betakarítás kezdetét, valamint az Amerikai Egyesült Államokból jövő nagyobb kínálatot. Ezzel szemben a rizsfélék ára 1,2%-kal emelkedett januárban, a thaiföldi és pakisztáni magasabb minőségű Indica rizs iránti erős exportkereslet, valamint a megugró indonéz kereslet következtében.
A FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe eközben decemberhez képest kismértékben, 0,1%-kal emelkedett – de még így is 12,8%-kal volt alacsonyabban, mint egy évvel korábban –, a pálma- és napraforgóolaj nemzetközi árának mérsékelt drágulása okán, ami ellensúlyozta a szója- és repceolajok árcsökkenését. A pálmaolaj világpiaci árát befolyásolta a főbb termelő országoknak a szezonhoz képest alacsonyabb kibocsátása és a malajziai kedvezőtlen időjárási körülmények miatti aggodalom. Eközben a megnövekedett importkereslet enyhén felfelé húzta a napraforgóolaj árát. Ezzel szemben a szójaolaj nemzetközi ára csökkent a dél-amerikai várható készletbőseg hírére, valamint a repceolajé a tartósan magas szintű európai készletek miatt.
A tejtermékek ára gyakorlatilag nem változott a decemberi értékéhez képest, ám 17,8%-kal maradt el az egy évvel korábbi értékétől. Januárban a vaj és a teljes tejpor nemzetközi jegyzései főként az ázsiai vevők nagyobb kereslete miatt emelkedtek, ezzel csaknem ellensúlyozva a sovány tejpor és a sajt árának csökkenését.
További 1,7%-os havi csökkenésével a húsfélék árindexe már a hetedik egymást követő hónapja zárt alacsonyabban, mivel a főbb exportáló országok bőséges kínálata lefelé szorította a baromfi-, szarvasmarha- és sertéshús nemzetközi árát. Ezzel szemben a birkahús nemzetközi ára emelkedett a magas globális importkereslet és a csendes-óceáni térség vágóállat-kínálatának csökkenése miatt.
A cukor árindexe januárban 0,8%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest, az átlagosnál kevesebb csapadék az áprilistól betakarítandó brazíliai cukornádtermésre gyakorolt várható hatása miatti aggodalom, valamint a thaiföldi és indiai kedvezőtlen termelési kilátások okán.
Rekordszintű gabonatermelés 2023-ban
A világ gabonatermelése 2023-ban várhatóan eléri minden idők legmagasabb, 2 836 millió tonnás rekordértékét, ami 1,2%-kal több, mint 2022-ben – derül ki a FAO legfrissebb, szintén ma közzétett Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentésből.
A szemestermények globális termésmennyiségét minden eddiginél magasabb, 1 523 millió tonnás értékre becsülik, miután a prognózist 12 millió tonnával felfelé módosították ebben a hónapban. A felülvizsgálat nagy része a Kanadából, Kínából, Törökországból és az Amerikai Egyesült Államokból származó új hivatalos adatokat tükrözi, ahol a magasabb hozamok és a korábbi várakozásokhoz képest nagyobb betakarított területek együttesen magasabb kukoricatermelési becsléseket eredményeztek.
A világ gabonafelhasználása a 2023/24-es szezonban az előrejelzés szerint 2 822 millió tonnára fog rúgni, ami 8,9 millió tonnával magasabb a decemberi előrejelzéshez képest és 1,2%-kal meghaladja a 2022/23-as szintet, ami a korábban vártnál nagyobb takarmány-felhasználásnak köszönhető, különösen az Európai Unióban, valamint Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban.
Ebből következik, hogy a 2023/24-es globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint „kényelmes” 31,1%-os szinten lesz, ami meghaladja a 2022/23-as 30,9 százalékos szintet.
Az előrejelzések szerint a gabonafélék globális kereskedelme a mostani szezonban eléri a 480 millió tonnát, ami 0,8%-os bővülést jelent az előző évhez képest, főként a szemestermények kereskedelmének várható növekedése miatt, míg a búza- és a rizsfélék kereskedelme zsugorodhat.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.