Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

A Gazdálkodási Napló benyújtási folyamatában megjelent könnyítések kifejtése

Print Friendly, PDF & Email

Könnyítéseket vezettek be a Gazdálkodási Napló benyújtásában

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 2024. február 1-jén megjelent „Könnyítések a Gazdálkodási Napló benyújtási folyamatában” AM közlemény kapcsán több kérdés is felmerült, így az alábbiakban igyekszünk kifejteni a kérdéses pontokat.

Az ábra illusztráció. Forrás: Nébih

1. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében az ellenőrzés a papíralapú gazdálkodási- és permetezési naplók alapján fognak történni. A könnyítések alapvetően az elektronikus feltöltésre vonatkoznak, helyszíni ellenőrzéskor a gazdálkodó által vállalt kötelezettségek szerinti adattartalommal be kell tudni mutatni a gazdálkodási- és permetezési naplókat.

2. Gazdálkodók legfontosabb tennivalója az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozóan, hogy a feltöltési kötelezettség keretében a 2023-as elektronikus gazdálkodási naplót legkésőbb február 15-ig hozzák létre.

3. Kinek kell elektronikusan feltöltenie a gazdálkodási naplójának adattartalmát?

  • AÖP támogatást igénylőknek
  • VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (a továbbiakban: AKG)
  • VP4-11.1.1-11.2.1-18 és VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (a továbbiakban: ÖKO)
  • VP4-12.1.1-16 NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációskifizetések (a továbbiakban: VP NATURA 2000 GYEP)
  • VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
  • VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhelylétrehozása, fejlesztése
  • VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás
  • VP2-4.1.3.2-16 Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözéskialakításának lehetőségével támogatás
  • VP3-14.1.1-23 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
  • VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztéstámogatása
  • VP2-4.1.3.5-21 Kertészeti üzemek megújításának támogatása
  • VP-5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése -trágyatárolók építése
  • VP2-4.1.3.3-16 Kertészet korszerűsítése – gyógy-és fűszernövény termesztés fejlesztése támogatás
  • VP2-4.1.3.6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása
  • Nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak (adattartalom az eGN kitöltési útmutató szerint, a benyújtási határidő 2024.03.31)

4. Vezetnie kell a gazdálkodási naplót az eGN kitöltési útmutató szerinti adattartalommal, de NEM kell elektronikusan feltöltenie azt adattartalmát (helyszíni ellenőrzés során azonban be kell mutatnia) az alábbiak által érintetteknek:

  • erózióérzékeny területtel rendelkezik
  • aki a HMKÁ8 nem termelő tájképi elemekre és területekre vonatkozó minimális arányt nitrogénmegkötő növényekkel vagy ökológiai másodvetéssel teljesíti
  • termeléshez kötött közvetlen támogatást igényelt

5. Milyen időszak vonatkozásában kell az adatokat feltölteni?

  • 2023.01.01 – 2023.12.31 naptári év vonatkozásában a Nébih felületén ennek megfelelően legalább a 2023-as napló megnyitásával, a szükséges műveletek és adatok rögzítésével.
  • A 2024-es napló elektronikus feltöltését egyelőre nem vizsgálják, természetesen helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatják a 2024. évi naplót (papíron vagy akinek már megvan elektronikusan).

6. Azon gazdálkodók, akik növényvédőszer-használattal összefüggő vállalásokat tettek az egyes támogatások igénylésekor, a megfelelés a permetezési napló tartalma alapján ellenőrizhető, tehát mindenki február 15-ig ellenőrizze azon táblái kapcsán a permetezési napló feltöltését.

 

  • Amennyiben valaki növényvédőszer korlátozást vállalt, majd egyáltalán nem használt növényvédőszert, ettől függetlenül rögzítse a permetezési napló kötelezettséget gazdaság és tábla szinten is.
  • Ha a növényvédőszeres kezelések rögzítésre kerültek, de a permetezési napló kötelezettség nem került felvételre, a 2023-as naptári év naplójának ellenőrzésében nem von szankciót maga után.
  • Nem elvárás a növényvédelmi megfigyelések elektronikus rögzítése (helyszíni ellenőrzésen azonban papíralapon az arra kötelezetteknek be kell tudni mutatni).

 7. A   Nébih a február 15-ig hiányos, vagy nem megfelelően töltött permetezési napló esetén elektronikus üzenetet fog küldeni, amely alapján az abban megjelölt határidőig kiegészíthető lesz az elektronikus gazdálkodási napló és annak permetezési napló része.

  • A támogatásokhoz kapcsolódó szankció azon ügyfelek esetében nem kerülhető el, akik egyáltalán nem hoztak létre elektronikus gazdálkodási naplót 2024.02.15-ig, vagy akik az adott támogatásban részt vevő területükön tiltott szert juttattak ki.
  • A támogatások kifizetéséhez azonban az adatpótlási határidő lejártáig a Nébih által küldött elektronikus levélben szereplő releváns adatokat fel kell tölteni, mert ellenőrzésre kerülnek.

 

 8. Akinek vállalásai alapján előírás, azok tápanyaggazdálkodási tervet töltsék fel az eGN-be február 15-ig.

Felhívjuk Mindenki figyelmét, hogy a könnyítések ellenére lehetőségei szerint próbálja meg a teljeskörűen rögzíteni a naplót. A rögzítést ne hagyja utolsó napokra, hiszen várható a rendszer leterheltsége.

Forrás: NÉBIH

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom