Keressen minket

Mezőgazdaság

A Gazdálkodási Napló benyújtási folyamatában megjelent könnyítések kifejtése

Print Friendly, PDF & Email

Könnyítéseket vezettek be a Gazdálkodási Napló benyújtásában

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 2024. február 1-jén megjelent „Könnyítések a Gazdálkodási Napló benyújtási folyamatában” AM közlemény kapcsán több kérdés is felmerült, így az alábbiakban igyekszünk kifejteni a kérdéses pontokat.

Az ábra illusztráció. Forrás: Nébih

1. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében az ellenőrzés a papíralapú gazdálkodási- és permetezési naplók alapján fognak történni. A könnyítések alapvetően az elektronikus feltöltésre vonatkoznak, helyszíni ellenőrzéskor a gazdálkodó által vállalt kötelezettségek szerinti adattartalommal be kell tudni mutatni a gazdálkodási- és permetezési naplókat.

2. Gazdálkodók legfontosabb tennivalója az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozóan, hogy a feltöltési kötelezettség keretében a 2023-as elektronikus gazdálkodási naplót legkésőbb február 15-ig hozzák létre.

3. Kinek kell elektronikusan feltöltenie a gazdálkodási naplójának adattartalmát?

  • AÖP támogatást igénylőknek
  • VP4-10.1.1-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (a továbbiakban: AKG)
  • VP4-11.1.1-11.2.1-18 és VP4-11.1.1-11.2.1-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (a továbbiakban: ÖKO)
  • VP4-12.1.1-16 NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációskifizetések (a továbbiakban: VP NATURA 2000 GYEP)
  • VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
  • VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhelylétrehozása, fejlesztése
  • VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás
  • VP2-4.1.3.2-16 Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözéskialakításának lehetőségével támogatás
  • VP3-14.1.1-23 A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
  • VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztéstámogatása
  • VP2-4.1.3.5-21 Kertészeti üzemek megújításának támogatása
  • VP-5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése -trágyatárolók építése
  • VP2-4.1.3.3-16 Kertészet korszerűsítése – gyógy-és fűszernövény termesztés fejlesztése támogatás
  • VP2-4.1.3.6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása
  • Nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak (adattartalom az eGN kitöltési útmutató szerint, a benyújtási határidő 2024.03.31)

4. Vezetnie kell a gazdálkodási naplót az eGN kitöltési útmutató szerinti adattartalommal, de NEM kell elektronikusan feltöltenie azt adattartalmát (helyszíni ellenőrzés során azonban be kell mutatnia) az alábbiak által érintetteknek:

  • erózióérzékeny területtel rendelkezik
  • aki a HMKÁ8 nem termelő tájképi elemekre és területekre vonatkozó minimális arányt nitrogénmegkötő növényekkel vagy ökológiai másodvetéssel teljesíti
  • termeléshez kötött közvetlen támogatást igényelt

5. Milyen időszak vonatkozásában kell az adatokat feltölteni?

  • 2023.01.01 – 2023.12.31 naptári év vonatkozásában a Nébih felületén ennek megfelelően legalább a 2023-as napló megnyitásával, a szükséges műveletek és adatok rögzítésével.
  • A 2024-es napló elektronikus feltöltését egyelőre nem vizsgálják, természetesen helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatják a 2024. évi naplót (papíron vagy akinek már megvan elektronikusan).

6. Azon gazdálkodók, akik növényvédőszer-használattal összefüggő vállalásokat tettek az egyes támogatások igénylésekor, a megfelelés a permetezési napló tartalma alapján ellenőrizhető, tehát mindenki február 15-ig ellenőrizze azon táblái kapcsán a permetezési napló feltöltését.

 

  • Amennyiben valaki növényvédőszer korlátozást vállalt, majd egyáltalán nem használt növényvédőszert, ettől függetlenül rögzítse a permetezési napló kötelezettséget gazdaság és tábla szinten is.
  • Ha a növényvédőszeres kezelések rögzítésre kerültek, de a permetezési napló kötelezettség nem került felvételre, a 2023-as naptári év naplójának ellenőrzésében nem von szankciót maga után.
  • Nem elvárás a növényvédelmi megfigyelések elektronikus rögzítése (helyszíni ellenőrzésen azonban papíralapon az arra kötelezetteknek be kell tudni mutatni).

 7. A   Nébih a február 15-ig hiányos, vagy nem megfelelően töltött permetezési napló esetén elektronikus üzenetet fog küldeni, amely alapján az abban megjelölt határidőig kiegészíthető lesz az elektronikus gazdálkodási napló és annak permetezési napló része.

  • A támogatásokhoz kapcsolódó szankció azon ügyfelek esetében nem kerülhető el, akik egyáltalán nem hoztak létre elektronikus gazdálkodási naplót 2024.02.15-ig, vagy akik az adott támogatásban részt vevő területükön tiltott szert juttattak ki.
  • A támogatások kifizetéséhez azonban az adatpótlási határidő lejártáig a Nébih által küldött elektronikus levélben szereplő releváns adatokat fel kell tölteni, mert ellenőrzésre kerülnek.

 

 8. Akinek vállalásai alapján előírás, azok tápanyaggazdálkodási tervet töltsék fel az eGN-be február 15-ig.

Felhívjuk Mindenki figyelmét, hogy a könnyítések ellenére lehetőségei szerint próbálja meg a teljeskörűen rögzíteni a naplót. A rögzítést ne hagyja utolsó napokra, hiszen várható a rendszer leterheltsége.

Forrás: NÉBIH

Mezőgazdaság

Belvíz helyzetkép a mezőgazdaságban

Print Friendly, PDF & Email

Kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága. A műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett. A belvíz mezőgazdasági területekre gyakorolt káros hatásai mellett ne feledkezzünk el annak talajvíz utánpótlásában betöltött szerepéről.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ (Lechner Tudásközpont) optikai műholdfelvételek alapján országos belvíztérképezést végzett, hogy felmérje és kiértékelje az érintett mezőgazdasági területek kiterjedését 2024 elején. A legnagyobb mértékű belvízborítottság növekedést Győr-Moson-Sopron vármegyében tapasztalták. A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvízborítottság mértéke Győr-Moson-Sopron (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna vármegyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein azok fokozatos csökkenését figyelték meg.

Magyarország mintegy negyvenöt százaléka síkvidéki terület, egynegyede pedig olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Belvíz akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a talaj felső rétegében a szabad pórusok vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan időjárási szélsőségek, amelyek hirtelen nagy mennyiségű csapadékkal járnak, különösen aszályos időszakok után. Ezek hozzájárulnak a belvizes területek létrejöttéhez és kiterjedésük növekedéséhez. A 2023. év novemberében tapasztalt bőséges csapadékhullás a talajok országszerte magas víztelítettségéhez, az Alföldön ugyanakkor több helyen belvízfoltok kialakulásához vezetett. Decemberben folytatódott a csapadékos időjárás, ami a belvízborítottságot tovább növelte.

A belvíz a káros hatások mellett fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlás szempontjából. A gazdálkodók számára a gyakoribbá váló hosszú, csapadékmentes időszakok létfontosságúvá teszik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazását. E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását a kormányzat elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegély-élőhelyek, nem termelő területek), a vízvisszatartást szolgáló infrastruktúra-fejlesztésének támogatásával, valamint vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével segíti.

A belvízborítottság következtében az őszi kultúrákban bekövetkezett hozamcsökkenést kiváltó káreseményt az elektronikus kárbejelentő felületen https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ mindenképpen érdemes bejelenteni, hogy – az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyerstej termelői ára 26 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI közleményt adott ki a nyerstej termelői árának alakulásáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2023 decemberében az Európai Unióban 20 százalékkal, Új-Zélandon 17 százalékkal, az USA-ban 16 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 164,63 forint/kilogramm volt 2024 januárjában. A zsírtartalom 0,07, a fehérjetartalom 0,05 százalékpontos romlása és az alapár 2 százalékos növekedése mellett a nyerstej átlagára 2 százalékkal emelkedett 2024 januárjában a 2023. decemberihez képest, és 26 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának átlagárától.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2024 januárjában az előző hónaphoz képest a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej (egyaránt +4 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, az adagolt vaj (egyaránt +3 százalék), a tejföl (+1 százalék) feldolgozói értékesítési ára emelkedett, míg a gyümölcsös joghurté és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tejé stagnált.

A KSH adatai szerint az adagolt vaj (+9 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, a trappista tömbsajt (egyaránt +3 százalék) és a 20 százalék zsírtartalmú tejföl (+1 százalék) fogyasztói ára nőtt, az 1,5 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej és a 12 százalék zsírtartalmú tejföl ára egyaránt stagnált, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej (–1 százalék), a gyümölcsös joghurt (–2 százalék) fogyasztói ára csökkent ugyanebben az összehasonlításban.

A nyerstej havi termelői árának alakulása a világon (2018–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása

Print Friendly, PDF & Email

Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kiss Levente (Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléra a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.

Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.

A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.

A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.

A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.

Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.

Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.

Forrás: MTA

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.