Keressen minket

Mezőgazdaság

További csökkenést mutat a FAO élelmiszerár-indexe februárban

A FAO elkészítette a 2024-es búzatermelés előrejelzését:

Közzétéve:

A 2024-es búzatermelés az előrejelzések szerint a termőterületek ár-vezérelt zsugorodása ellenére növekedni fog

Róma, 2024. március 8. –  Februárban már a hetedik egymást követő hónapban csökkent az élelmiszer-alapanyagok árának nemzetközi mutatója, mivel a főbb gabonafélék alacsonyabb nemzetközi jegyzése érdemben ellensúlyozta a cukor és a hús árának emelkedését – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mai közleményében. (LINK)

Búzamező Tádzsikisztánban. ©FAO/Nozim Kalandarov

FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – februárban átlagosan 0,7%-kal zárt alacsonyabban januárhoz képest és 10,5%-kal alacsonyabban az egy évvel ezelőtti mutatóhoz képest.

A gabonafélék árindexe februárban 5,0%-kal csökkent és 22,4%-kal került a 2023. februári szint alá. A legnagyobb mértékben a kukorica exportára csökkent a dél-amerikai nagy betakarítási várakozások és az Ukrajna által kínált versenyképes árak közepette, míg a nemzetközi búzaárak főként az Orosz Föderáció dinamikus exportja miatt csökkentek. A rizsfélék nemzetközi ára szintén csökkent februárban, 1,6%-kal.

Eközben a FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe januárhoz képest 1,3%-kal csökkent, és 11%-kal múlta alul a 2023. februári értéket. A nemzetközi szójaolajárak jelentősen csökkentek a dél-amerikai szójabab bőséges terméskilátásai miatt, míg a napraforgó- és a repceolaj árát lenyomták a nagy globális exportkészletek. A pálmaolaj világpiaci ára februárban a szezonhoz képest alacsonyabb termelés miatt kismértékben emelkedett.

A cukor árindexe ezzel szemben februárban 3,2%-kal emelkedett. Az emelkedés tükrözte a következő időszak termésével kapcsolatos aggodalmakat Brazíliában az aszályos időszakot követően, valamint a két vezető exportőr ország, Thaiföld és India termelésének várható csökkenését.

A húsfélék árindexe 1,8%-kal emelkedett januárhoz képest, a baromfihús jegyzése emelkedett a legnagyobb mértékben, amelyet a marhahús követett, amit az ausztráliai szarvasmarhaexportot megzavaró heves esőzések befolyásoltak. Enyhe emelkedést mutatott a sertéshús ára is a magasabb kínai kereslet és a szűkös nyugat-európai kínálat miatt. A birkahús nemzetközi ára részben az ausztráliai állománycsökkentést követő rekordtermelés miatt csökkent. 

A tejtermékek ára 1,1%-kal emelkedett, az ázsiai vásárlók vaj iránti megnövekedett importkereslete okán. A tejpor- és a sajt ára kismértékben, de emelkedtek. 

További részletek itt olvashatók.

Új előrejelzések a globális gabonafélékre vonatkozóan

A FAO közzétette új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentését is, amelyben valamelyest növelte (2 840 millió tonnára) a 2023-as globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzést, valamint számos új előrejelzést közölt még.

A világ gabonafelhasználása a 2023/24-es szezonban a jelenlegi előrejelzés szerint eléri a 2 823 millió tonnát, ami 1,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest, ami főként a kukorica és a búza fokozott takarmány-felhasználásának köszönhető. A globális gabonakészletek várhatóan növekedni fognak, ami teljes egészében a szemesterményeknek köszönhető. A globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya pedig az előrejelzések szerint az év végén „kényelmes” 31,1%-os szinten lesz, szemben a korábbi 30,9%-kal.

A gabonafélék globális kereskedelme az előrejelzések szerint 1,3%-kal is bővülhet az előző évhez képest, amit az ukrán kukoricaexport javuló kilátásai és a kínai kereslet erősödése is segít. 

A FAO közzétette továbbá a 2024. évi globális búzatermelésre vonatkozó előzetes előrejelzését, amely 797 millió tonnát mutat, ami 1,0 %-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Az alacsonyabb búzaárak miatt 6%-kal zsugorodott az őszi búza termőterülete Észak-Amerikában, ahol ennek ellenére emelkedhet a kibocsátás az erre vonatkozó pozitív kilátások miatt. A kedvező időjárási körülmények szintén alátámasztják a 2024-es búzatermelés növekedésére vonatkozó várakozásokat az exportnagyhatalomnak számító Oroszországban, valamint Kínában, Indiában, az Iráni Iszlám Köztársaságban, Pakisztánban és Törökországban.

További részletek itt találhatók.

A konfliktusok fokozzák az akut élelmiszer-bizonytalanságot

A FAO Globális Információs és Korai Előrejelzési Rendszerének (GIEWS) háromévente megjelenő legújabb, szintén ma közzétett a terméskilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló jelentése szerint a konfliktusok és a kedvezőtlen időjárás tovább súlyosbítják az éhezést 45 olyan országban, amely amúgy is külső élelmiszersegélyre szorul.

„A közel-keleti, valamint a nyugat- és kelet-afrikai konfliktusok riasztóan magas szintre emelik az eleve rendkívül súlyos élelmiszer-bizonytalanságot” – áll a jelentésben, amely szerint a Gázai övezet teljes lakosságának helyzete nagyon aggasztó. A széles körű száraz időjárás várhatóan súlyosbítja az élelmezési helyzetet Dél-Afrikában.

Bár a 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő ország összesített gabonatermelése 2024-ben várhatóan szerény mértékben nőni fog, a 2023-ban összegyűlt alacsony termés és a szűkülő készletek miatt több szubszaharai ország importigénye megnövekedett.

A 2024. évi gabonafélék betakarítása áprilisban kezdődik Dél-Afrikában, ahol az El Niño időjárási jelenséggel összefüggő széles körű és elhúzódó csapadékhiány jelentősen csökkentette a termelési kilátásokat. Malawi, Mozambik, Zambia és Zimbabwe kulcsfontosságú termelési övezeteiben tavaly november óta a csapadék mennyisége nem érte el az átlagos csapadékmennyiség 80%-a, ami alapján ezeknek az országoknak a 2024/2025-ös gazdasági évben várhatóan növekedni fog a gabonaimport-szükséglete.

Forrás: FAO

Mezőgazdaság

A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban

Közleményt adott ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a világ élelmiszer-alapanyagárainak májusi alakulásáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Róma, 2026. június 5. – Nagyjából változatlan maradt a világ élelmiszer-alapanyagárainak referenciamutatója májusban, mivel a növényi olajok árának csökkenése ellensúlyozta a gabonafélék és a cukor drágulását – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 130,8 ponton zárt 2026 májusában, ami 0,2%-kal alacsonyabb a felülvizsgált áprilisi szintnél, ugyanakkor 2,9%-kal magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél.

Kukorica-feldolgozó Ukrajnában. ©FAO/ Anastasiia Borodaienko

„Bár a globális élelmiszer-nyersanyagpiacok javarészt ellenállóképesnek bizonyultak, a gabonafélék drágulása rávilágít az időjárásból adódó kockázatokra, valamint az energiapiacok és az inputok elérhetőségével szembeni sérülékenységre. A főbb kereskedelmi útvonalakat – köztük a Hormuzi-szorost – érintő tartós bizonytalanság csökkentheti a műtrágya-felhasználást és további nyomást helyezhet az élelmiszerárakra, amely felhívja a figyelmet az összehangolt nemzetközi fellépés szükségességére” – mondta Boubaker Ben-Belhassen, a FAO Piacok és Kereskedelem Főosztályának igazgatója.

A gabonafélék árindexe 2,6%-kal nőtt áprilishoz képest, és közel 5,0%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet – ez tükrözi az áremelkedést amely az összes főbb gabonafajta esetében megfigyelhető a globális üzemanyag- és műtrágyaárak emelkedése, valamint az időjárási tényezők miatti nyomás hatására. A búza világpiaci ára 3,4%-kal drágult egy hónap alatt – és 7,8%-kal az egy évvel ezelőtti szinthez képest –, amit a fontosabb exportőröknél, köztük az Egyesült Államokban várható terméscsökkenés támasztottak alá, ahol az őszi búza terméskilátása évtizedek óta az egyik legkedvezőtlenebb. Az amerikai kemény vörös őszi búza ára 2026 májusában 28%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kukorica ára 1,9%-kal – éves szinten 3,9%-kal – nőtt, ami a főbb piacokon megnövekedett importkeresletnek, a brazíliai és az egyesült államokbeli kínálat szűkülésének, valamint az etanol-keresletet fellendítő magasabb energiaáraknak köszönhető. A FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe 2,7%-kal drágult a múlt hónaphoz képest, amit az időjárási aggodalmak és a magasabb nyersolaj- és származéktermék-árak támasztottak alá egyes vezető ázsiai exportőr országokban.

A FAO növényiolaj-árindexe ezzel szemben 4,6%-kal csökkent áprilishoz képest – ennek a mutatónak ez az első visszaesése 2026-ban. A pálmaolaj nemzetközi ára a gyengébb globális importkereslet és a nyersolajpiacok bizonytalansága miatt esett vissza, míg a szójaolajtrendek vegyesek voltak: Dél-Amerikában az exportálható készletek szezonális bővülése lefelé húzta, míg Észak-Amerikában a szilárd bioüzemanyag-kereslet felfelé nyomta az árakat. A repce- és napraforgóolaj jegyzései a szűkös kínálati viszonyok miatt emelkedtek.

A húsfélék árindexe 0,1%-kal erősödött. A marhahús ára – különösen Kína és az Egyesült Államok részéről jövő – erős importkereslet hatására nőtt, míg a sertéshúsárak csökkentek, főként az Európai Unióban tapasztalható bőséges kínálat és alacsonyabb importkereslet miatt.

A tejtermékek ára 0,5%-kal esett az előző hónaphoz képest, amelyet elsősorban a nemzetközi vajárak visszaesése eredményezett. A sajt ára nagyjából stabil maradt, míg a sovány tejpor ára emelkedett. A teljes tejpor árak vegyes fejleményeket mutattak.

A FAO cukorár-indexe 7,5%-kal ugrott májusban. Ennek oka részben, hogy a Brazíliában előállított cukornádnak várhatóan kisebb hányada kerül cukortermelésre, ami növeli az etanolra való nagyobb mértékű átállásra vonatkozó várakozásokat. Emellett indokolja az az aggodalom, hogy az El Niño jelenség kedvezőtlenül érintheti az indiai és thaiföldi termelést a következő évben.

További részletek itt olvashatók.

A globális gabonatermelés és -kereskedelem a következő évben csökkenhet

Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a 2026/27-es szezonban a globális gabonatermés várhatóan 2%-kal csökken az előző évhez képest, 2 982 millió tonnára, elsősorban a búzatermés visszaesése miatt.

A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres piaci frissítések mellett az anyag betekintést nyújt abba, hogyan formálja át a Hormuzi-szoros körüli feszültség a globális ömlesztettrakomány-szállítási piacot, és értékeli, hogy egyes országok hogyan reagálnak az emelkedő energia- és műtrágyaköltségekre.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje

Módosították a tavaszi fagykárok bejelentésének határidejét:

Published

on

Június 9-ére módosul a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje. A káreseményeket továbbra is a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus kárbejelentő felületén lehet rögzíteni – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

Fotó: Pixabay

A HungaroMet az elmúlt időszak minimumhőmérsékleti adatait teljeskörűen felülvizsgálta, az új adatok már elérhetők az agro.met.hu oldalon. Az adatok finomítása során a meteorológiai szolgálat kiemelt figyelmet fordított a mikroléptékű topográfiai adottságok hatásaira, így a gazdálkodók számára még pontosabb hőmérsékleti adatok állnak rendelkezésre.

A lezajlott adatfrissítésekre való tekintettel fontos, hogy azok a gazdálkodók, akik növénykultúráikban a tavaszi fagy következtében károsodást tapasztaltak, tegyék meg kárbejelentésüket a MÁK elektronikus kárbejelentő felületén. Amennyiben a kárbejelentés eddig még nem történt meg, azt legkésőbb 2026. június 9-éig lehet megtenni.

(AÉM)

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában

2026. június 11-én nyílik meg a mezőgazdasági generációváltást támogató pályázat újabb benyújtási szakasza

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A KAP-RD06-1-25 kódszámú pályázat következő benyújtási szakasza 2026. június 11-én nyílik meg, amely újabb lehetőséget biztosít a mezőgazdasági generációváltás támogatására. A konstrukció célja, hogy elősegítse a működő mezőgazdasági üzemek sikeres átadását a fiatalabb generáció számára, miközben hozzájárul a vidéki gazdaságok stabilitásához és fejlődéséhez. A pályázatra összesen 22 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, a támogatás pedig vissza nem térítendő formában érhető el egyszerűsített kiválasztási eljárás keretében.

Az ábra illusztráció.

A támogatási kérelmek következő benyújtási időszaka 2026. június 11. és június 24. között lesz elérhető, ezt követően pedig további szakaszok nyílnak augusztus 6–19., illetve október 15–28. között. A pályázat kiemelt jelentőségű, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az ágazat elöregedése és az utánpótlás biztosítása. A KAP Stratégiai Tervben ezért hangsúlyos szerepet kapott az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, amely nemcsak a gazdálkodók korszerkezetének javítását célozza, hanem azt is, hogy a működő és versenyképes gazdaságok ne szűnjenek meg az átadási folyamat során.

A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak, akik rendelkeznek a 2021. évi CXLIII. törvény szerinti jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel, – de a gazdaság még a támogatási kérelem benyújtásáig nem szállt át – mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, valamint szerepelnek a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben. A támogatás egyösszegű átalány formájában igényelhetőaz elérhető összeg pedig az üzemméret függvényében kerül meghatározásra.

A program hosszú távon hozzájárulhat a magyar agrárium versenyképességének javításához, a helyi gazdaságok megerősítéséhez és a vidéki munkahelyek megőrzéséhez is. A pályázati felhívásra vonatkozó további információk IDE KATTINTVA elérhetők.

A sikeres pályázat előkészítésében és benyújtásában a NAK falugazdászai ingyenes segítséget nyújtanak, beleértve a projektmenedzsment támogatását is, ezért érdemes időben felkeresni őket.

Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra

 

Tovább olvasom