Elérkezett az első kaszálások ideje. Fontos szem előtt tartani a gazdálkodóknak, hogy Magyarországon jogszabály írja elő, a láncfüggönyös vadriasztó használatát, a Natura 2000-es, valamint az AKG programban résztvevő gyep- és szántóterületek kaszálása során.

A természetbarát kaszáláshoz az egyik legszükségesebb feltétel, hogy a vadriasztó láncok megfelelő állapotban, helyesen legyenek felszerelve. A nem megfelelően felszerelt láncok nem töltik be funkciójukat és a legtöbb esetben balesetveszélyesek is. (Fotó: Kozma Attila)

A vadriasztó lánc, a kasza elé (pl. a traktor orrsúlyokra) szerelt fém tartószerkezet, amelyről egymástól 13-17 cm távolságban lógnak le láncok, a talajfelszínt legalább 10 cm-re megközelítve. Kaszáláskor, az oldalra kinyúló szerkezetről lelógó láncok mozgásukkal és az összeverődésükből származó hanggal, felriasztják a gyepben megbúvó madarakat és emlősöket, így azok még időben el tudnak menekülni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Lényeges tudnivaló a gazdálkodók számára, hogy a szabályszerűen felszerelt vadriasztó lánc minimum 3 m-re helyezkedik el a kasza előtt és annak teljes munkaszélességét lefedi. Oda kell figyelni a megfelelő anyagminőségre is, hogy a munkálatok közben ne szakadjanak le a láncok. Érdemes figyelni arra is, hogy a kasza előtt ott legyen a védőponyva, amelynek szintén fontos védelmi szerepe van.

Ha a munkagép tempója lassabb, az állatoknak több esélyük van kitérni előle. (Fotó: Kozma Attila)

A vadriasztó lánc használata mellett, fontos hogy betartsuk az előírt maximum 8 km/h haladási sebességet is, aminek köszönhetően meg tudjuk óvni az élőlényeket attól, hogy a gép kárt tegyen bennük.

Az intézkedés természetvédelmi és vadgazdálkodási jelentősége mellett a takarmányminőség szempontjából is fontos, hiszen a kaszálás során elpusztult állatok teteme a szénakészítés valamennyi technológiai formájában jelentősen rontja a széna minőségét.

Helyesen felszerelt vadriasztó lánc. (Fotó: Laufer Zsanett)

A gép vezetője a megfelelően felszerelt láncfüggönyös vadriasztó használatának köszönhetően észre tudja venni a földről felröppenő madarakat, így ki tudja kerülni a fészkeket, s ha szükséges (fokozottan védett fajok esetében), értesíteni tudja a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársait.

Ne feledjük, hogy a vadriasztó lánc használatával nem csak a jogszabályi előírásokat tartjuk be, hanem sok-sok madár és apróvad életét is megmenthetjük!

Forrás: Gál Renáta, projekt referens – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – NAK
Fotók: Kozma Attila – BNPI, Laufer Zsanett – BNPI

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu)

A KSH adatai szerint Magyarországon zöldborsóból 2023-ban 6,9 százalékkal nagyobb területen 14 százalékkal több (94 ezer tonna) volt a termés, mint 2022-ben. Az Agrárközgazdasági Intézet Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkákról című kiadványa szerint 2024-ben a zöldborsó előirányzott vetésterülete 15,4 ezer hektárt tesz ki, melynek 99,4 százalékán, 15,3 ezer hektáron végeztek a vetéssel május 14-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A KSH adatai szerint Magyarországon a friss és feldolgozott (fagyasztott és konzerv) zöldborsó külkereskedelmi egyenlege pozitív. A zöldborsókonzerv kivitele 27 százalékkal lett kevesebb (41,7 ezer tonna) 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest. Oroszország volt a legjelentősebb felvevőpiac, emellett Németországba, Olaszországba, Litvániába és Romániába is szállítottak zöldborsókonzervet. Az idei év első negyedévében 24 százalékkal 10,8 ezer tonnára nőtt az exportpiacokon eladott zöldborsókonzerv mennyisége az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb felvevőpiac Oroszország (2,18 ezer tonna), Olaszország (1,22 ezer tonna) és Németország (1,19 ezer tonna) volt.

A fagyasztott zöldborsóból tavaly 20 százalékkal 10,2 ezer tonnára nőtt a kivitel, a legnagyobb felvásárlónak Románia és Németország bizonyult. Az idei év első három hónapjában a fagyasztott zöldborsó kivitele 17 százalékkal 3,04 ezer tonnára növekedett, a behozatala 64 százalékkal 555 tonnára esett 2023 azonos időszakához viszonyítva. A magyar piacra elsősorban Belgiumból és Lengyelországból érkezett fagyasztott zöldborsó.

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a zöldborsó az idén korábban, a 16. héten jelent meg a kínálatban 2000 forint/kilogramm áron, ami a 23. hétre 800 forint/kilogrammra csökkent.

Az Európai Unió által előírtak szerint Magyarországon is kötelező módon alkalmazni kell a SENTINEL műholdcsalád képeit az agrártámogatások ellenőrzéséhez.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Magyar Államkincstár által üzemeltetett területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit. A TMR által feltárt eltérések feloldása és ezzel a támogatások kifizethetőségének alátámasztása érdekében a Kincstár egyeztetésre hívja fel a mezőgazdasági termelőt. Az eltérések tisztázása, feloldása akár az egységes kérelem javításával, akár az ellenbizonyítást jelentő georeferált fénykép beküldésével megalapozhatja a termelő számára soron következő kifizetéseket.

Az alábbiakban letölthető szakmai tájékoztató a TMR-rel kapcsolatos főbb gazdálkodói lehetőségeket és feladatokat, valamint azokat a lehetséges meg nem felelési eseteket foglalja össze, amelyek kapcsán 2024. június második felétől egyeztetésre történő felhívást küldhet a Kincstár. Ezek közé tartozik a táblán belüli inhomogenitás vizsgálata, a nem támogatható terület jelenléte a táblán, a növénykultúra eltérés és a kaszálási szabályok.

A teljes dokumentum pdf formátumban ITT érhető el.

Forrás: AM