További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Divat lett a rózsa és végig Komádiban csak rózsát lát az ember az út mellett. A megannyi színes virág dísze a településnek. Igaz, metszeni kell, de ez a virágunk kifejezetten szereti a meleget és jól is tűri. Színkavalkádban úszik a város.
Udvariasan megköszönöm s nem is csalódom a kedves hölgyben, mert alig, hogy beteszem az ajtót magam mögött, már érkezik is Tóth Ferenc, Komádi polgármestere.
Sokan ismerik, mert itt született, majd Debrecenben a tanítóképzőben végzett, itthon kezdett tanítani. – Egy év után, mivel a feleségem gyógyszerésznek tanult Szegeden, elmentem utána és Újszegeden a „Csikósban”, a mai, szegedi Gregor József Általános iskolában dolgoztam. A feleségem diplomaszerzése után 1988-ban a közeli Csökmőre költöztünk, Anna gyógyszerészként, én pedagógusként dolgoztam. A feleségem, Anna is komádi származású és úgy döntöttünk, hogy belevágunk a komádi életünkbe – nem volt egyszerű. Építkeztünk, 1995 októberében megnyitottuk az Erzsébet Gyógyszertárat.
Továbbra is Csökmőn tanítottam 12 évig, mindennap átjártam, egészen 2007-ig. Alsó és felső tagozatban testnevelő tanárként tanítottam. A testnevelés mellett oktattam matematikát, történelmet, honismeretet, etikát, miközben végig osztályfőnök is voltam. 2007-ben átalakulás történt a gyógyszertárban, így én is hazajöttem a vállalkozásunkba dolgozni. Intéztem a hivatalos ügyeket, számlákat, meg minden olyan feladatot, amit csak el tudtam látni.
Komádiba 2010-ben indultam polgármesternek.
A pénzügyről érkezik az első akta és más aláírni valók jönnek sorra, telefonok. Kilépek a folyosóra, nem szeretek kíváncsiskodni. Az épület szépen rendbe hozott, de meg kell hagyni, hatalmas. A folyosón nem másnak, mint a komádi születésű Gombos Ferencnek Biharban készített fényképei díszítik a falakat. Mutatják a múltat s azt, kik voltak és kik jelenleg a lakói. A fotográfus régi emberek tekintetét hozza a múltból elénk. Kérdően néznek a jövőbe, csak mi látjuk őket?
Irány a hivatal udvara, ahol szembe jönnek velünk. Mindenki kérdez, meg kell oldani a problémákat. Kora nyár van és az önkormányzat mezőgazdasági ágazata feladatok sorát adja.
Beülünk az autóba. A Kormányablak mellett haladunk el.
A városnak nagy lökést adott, hogy kaptunk kormányablakot, mert a hivatalos ügyeket helyben intézhetjük, de mi vagyunk a legközelebb az újiráziaknak, a zsadányiaknak, az ugraiaknak. S persze Körösnagyharsány, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog. De Körösújfaluból is erre jönnek, vagy Vésztőre, mert az is nagyon közel van – szép kis település az is, érdemes elmenni oda horgászni.
Komádiban az ország egyik legnagyobb vadásztársasága gazdálkodik. A Bihar Népe Vadásztársaság 16 000 hektáron végzi a napi feladatokat, hangolja össze a helyi gazdákkal a munkát és tartja a kapcsolatot a természetvédelemmel.
A településen több egyesület is működik – folytatja Tóth Ferenc polgármester. Az egyesületek komoly kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. A horgász egyesületek több tavat és a Sebes-Köröst is kezelik. A tavi horgászat mellett a vadvizek szerelmesei, ha egyszer megízlelik a Körös ízét, nehezen hagyják itt. A látott hal varázsa, az izmos domolykók, a vadpontyok, a méretes, kapitális harcsák, az egy kilogramm feletti márnák felejthetetlen élményt nyújtanak s ilyenkor, alacsony vízállásnál a legyező horgászok vallatják a vizeket.
Ehhez azonban a falusi vendéglátásnak is fejlődnie kell és szerencsére a hozzánk tartozó Dobai-pusztán, Komádiban több helyen is meg lehet szállni. Mi, az önkormányzat is üzemeltetünk egy vendégházat, ahol 5 szobában, tíz főt tudunk elszállásolni. Ezek sok feladatot adnak. – mondja Tóth Ferenc.
Menjünk, egyezek bele és egy kanyar balra, jobbra és meg is érkezünk. Zsalu kövek, járdalapok, „U” keresztmetszetű árokszelvények és betonoszlopok sorakoznak. Mi gyártjuk őket. Van egy rázógépünk és amire szükségünk van, előállítjuk. Persze eladásra is kerül. Néhányan várakoznak. Köt, húz a beton, egy kedves hölgy hűti, locsolja a formából kikerült elemeket. A szeméből is látszik, hogy huncut, távol is áll tőle mindenki. Persze, nyár van – jó a hangulat.
Amott betontörmeléket gyűjtöttek össze, amint lehet összezúzatják és javítják majd belőle az utakat. Az pedig egy hegynyi akácfa tuskó.
Nézem: tetemes mennyiség.
Nem mondta, hogy oda is megyünk, de követem és irigykedve nézzük, hogy jár a kártya, hogy járnak a lapok! Kedves hölgyek fogadnak bennünket.
Kerek szemekkel nézek és persze észre is veszik. Maguk mellé ültetik és már mesélnek is nekem, mert hát nem vagyok ismerős Komádiban – annyira.
Szeretnék válaszolni, de nem megy és közben kapok is egy pohár üdítőt. Gyömbéres!
Bólogatnak körülöttem. Azután egy másik hölgy veszi át a szót.
Mindenki bólogatott. Aztán nem kellett sokáig várni a következő kérdésre:
Megnevetik, megmosolyogják az ügyes kiugrási kísérletet és már a folyosón vagyunk.
A “Fonóban szól a nóta” népzenei rendezvényt a Komádi Városi Népdalkör már 15 éve szervezi. A szomszédos településekről és távolabbi városokból is érkeznek fellépők. A Fonó fontos hely volt mindig Komádi életében és ha máshol nem lehetett, a fiatalok ott ismerkedtek, ott találkoztak, ott táncoltak, mulattak. A csoport tagjainak köszönhetjük, hogy felelevenítették ezt a hagyományt. – mondja Tóth Ferenc polgármester.
Ezért is támogatjuk a civil csoportjainkat anyagilag és azzal, hogy kisbusszal segítjük az utazásban őket. Most a testvértelepülésünkkel dolgozunk együtt egy uniós pályázaton. Nincsenek messze, itt vannak Nagyvárad felett: Alsólugos az. Egy buszra pályázunk, amellyel könnyebb lehet az egyesületeink élete és segíthetjük a közösségi életet. Komádi és a térség mindig is kötődött Nagyváradhoz. Várad kulturális és gazdasági központja volt és a mai napig is az a bihari térségnek. Ez annak ellenére is így van, hogy ma már több, mint 100 éve történt a Trianoni békediktátum aláírása.
Az utóbbi években, erre emlékezve, koszorúzunk a város főterénél a Trianoni Emlékműnél, az Országzászlónál. Az idén, június 2-án lesz a megemlékezésünk, ahol együtt emlékezünk 1920. június 4.-re határon túli barátainkkal. Odamegyünk, mert kint vannak az emberek és telefonáltak, hogy jó lesz-e az előkészítése a vasárnapi eseménynek. Csak előbb meg kell még nézni az ipari parknak elkészített terepet. Csakhogy valaki int az út szélén a Fő és Furtai utcai kereszteződésnél.
Innen lehet Furtának, majd Berettyóújfalunak menni, de Szolnokra is erre vezet a legrövidebb út. Ahogy nézem a Balogh Gumiszervíz után vagyunk. Egy traktorból hajol ki a gépkezelő, a többi embernek is köszönünk. Nekem is köszönnek, még ha idegen is vagyok. A vendégnek jár a tisztelet és fogadom is.
Nem tartják fel, de még szemközt is vannak, akik a gyepet vágják. A főút mellett és körben a faluban 54 kilométer tartozik hozzájuk: azaz az önkormányzathoz.
Már meg sem lepődök! Előre levágott, méretre szabott, dupla damil kerül elő. Kevés helyen láttam ilyet, pedig az erdészetiben pár métert nekünk is le kellett vágni, igaz, mi 30 fővel, 30 géppel álltunk neki egy-egy munkának.
Csend. Mindenki másra gondolt, mindenki más válaszra várt, várhatott, de most csend van. Nem erre számítottak.
Mindenki halad a munkával. A nehezebb fizikai munkát a férfiak végzik, de a közmunkaprogramban százas nagyságrendben foglalkoztatnak nőket. Mindenkit igyekeznek korához, képesítéséhez megfelelően elhelyezni és foglalkoztatni.
Arra, tovább, szociális intézményeink találhatóak, például Komádi Idősek Otthona, ahol 35 idős lakos ellátását végezzük, szociális intézmények, de a városban gyermekotthon és lakásotthonok is működnek – mutatja Tóth Ferenc polgármester. A szociális szférában 100-as nagyságrendben tudnak szakképesített dolgozókat foglalkoztatni. Ez nagyon nagy feladat, de egyben jó is, mert munkahelyet teremt és a környező falvakból is tudunk foglalkoztatni dolgozókat.
Innen egy 40 tonna teherbírású útra, a Széles utcára fordulunk, miközben még mindig Komádiban vagyunk. Ez, egy elhagyott településrésze volt a városnak, amit az önkormányzat lépésről, lépésre rendbe hozott.
Valóban egy ragyogó új út, lámpasorokkal, trafóházzal, teljes közművel, szinte kulcsrakészen áll a befektetők előtt az ipari park. Csak, hogy most napraforgó van benne!
Leleményes. Jó ötlet, hiszen a kaszálás, a zúzás csak pénzkidobás lenne, miközben kultúrállapotban tartani önmagában is nagy költség lenne. Amott meg önkormányzati erdő. Belterületen telepítve, majd csak négy hektár!
Körbenézek.
Nehéz hozzátenni. A város egy milliárd veszteséggel került Tóth Ferenc irányításába, mára ezt kidolgozták és még tartalékot is sikerült képezni.
Így emlékezett vissza Tóth Ferenc polgármester, a minap, a moziban rendezett színházi előadás előtti köszöntőre.
Autóba ülünk. Komádiból Gyula felé vesszük az irányt. Gyula jó 50 kilométerre fekszik, de ahogy átérünk a híres, avagy a hírhedt Sebes-Körösön, amelyet ma sem lehet megzabolázni, csak gátak közé szorítani, letérünk rögvest jobbra, Vésztőnek. Nem kell sokat utazni, amikor bal kézre már Dobai-puszta házai futnak elénk.
Úgy 80-an élhetnek itt. Az utak szépen rendben és a kertészet előtt kapások. Egy épület homlokzatán ez áll: Barsi ház. Nem másra, mint Barsi Dénesre emlékeznek, arra a híres tanítóra, aki Sinka Istvánnal, a fekete bojtárral és Szabó Pál népi íróval, a Komádi hídon állva, megalapította a Kelet Népe című újságot…
Valóban nincs is benne hiba és ha valaki kötözködne, arra még a Jóisten is megharagudna, mert meleg van és a gaz, amit kivágtak, ott ájuldozik a meleg, porhanyós földön. Különösen úgy, hogy a három paraszti származású írót emlegettük az imént: Barsit, Sinkát és Szabó Pált. Ha valakik tudták, mit jelent az ember két kezéből megélni, akkor ők bizonyosan azok voltak, de azt is bizonyosan tudták, hogy sok szóbeszédnek nincsen alja! Ha tetszik, ha nem, ma is ez a nép lakja a Körös jobb és bal partját.
Itt, előttünk, most 1000 tő paradicsom és 1000 tő paprika sorakozik. Karózva, kötözve, ami a komádi konyhára kerül s megy a bölcsődébe, az óvodába, az iskolákba és a konyhára. A kicsik még nem tudják, mit is jelent az, hogy a kertek alól, az itthoni földből kerül a zöldség, a gyümölcs az asztalra, de ahogy idősödünk megismerjük, hogy ez hazai. Hát még azok az idősek, akik nem akartak még Komádiból sem elmenni, mert nem hagyják az otthonukat akkor sem, ha a gyerekek messze költöztek és nem akartak utánuk menni. Ami zöldséget nem tudnak frissen elfogyasztani, azt feldolgozzák és savanyúságot gyártanak belőle Komádiban, ami egész évben szépen lassan elkopik a Komádi Városi Önkormányzat kamrájából.
Tizenegy óra is elmúlik, mikor visszaérünk, de nem lehet megállni, mert csörög a telefon, érkeznek a munkatársak és a napi postát is fel kell dolgozni.
Méretes mappa kerül elő, benne a levelek ABC sorrendbe rendezve.
A hivatal ebédidőre csendesedik. Gépek érkeznek az udvarra, aki teheti, sietett, haladt a munkával, mert a trianoni ünnepségre jönnek a partiumi, meg az erdélyi vendégek. Holnap Fonó és aki itthon lakik, sokaknak vetemény is van otthon. Menni kellene horgászni, vadászni is. Itt a vadásznap, a szomszéd vármegyében, Békésen és annyi mindent lehet, no, meg kell is dolgozni az itt élőknek, hogy nem halogatja senki a munkát. Valaminek neki kell fogni, aztán szépen lassan elkopik. Ledörzsöljük! – mondta nem régen Máté József nagygazda Körösnagyharsányban.
Az olvasás, a levélbontás magányos műfaj, ahogyan polgármesternek lenni is az – látom. Kérdések, válaszok, döntések sora. Felelősség: a városért, a környező településekért, benne az emberrel és persze a tájjal, ahol Tóth Ferenc is született. Kétségtelen, hogy érdekes, értékes nap ez a mai, mert annyi emberrel találkoztam, hogy megszámolni is nehéz, de egy valami mégiscsak közös volt bennük: még pedig az, hogy mindenki tenni akar ezért a városért. Több száz ember együttes munkája, a lehetőségei és akarata szerint, de mindenki tesz a virágos főutcájú Komádiért.
Mindenhol vannak problémák, de ha jól megforgatjuk, feladatok lesznek azok. Komádiban nem hangoskodnak az emberek s mindenki tesz azért, hogy a környezete szebb, jobb lehessen. Nyárára majd friss paradicsom kerül a komádi gyerekek és az idősek asztalára, amit a nénje szedett. Ahol működik a szociális ellátó rendszer, ahol működik a város. A város – Komádi, ahova szívesen bejönnek a környező településekről ügyeket intézni, vásárolni, piacozni.
Ezért dolgozunk, hogy meghatározó kistérség legyen Komádi, ezért fejlesztjük a várost. Sok ember összefogása kell ehhez. Látványos és maradandó beruházásokat hajtottunk végre, amelyeket sorban követni fog a többi. Kiszámítható, stabil, nyugodt, észszerű, megfontolt elképzeléssel sikereket is fogunk elérni Komádiban – mondta el az Agro Jager Newsnak a gondolatait Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV