Mezőgazdaság
Egy nap Komádi polgármesterével: Tóth Ferenccel – GALÉRIÁVAL
Divat lett a rózsa és végig Komádiban csak rózsát lát az ember az út mellett. A megannyi színes virág dísze a településnek. Igaz, metszeni kell, de ez a virágunk kifejezetten szereti a meleget és jól is tűri. Színkavalkádban úszik a város.
- Polgármester úr hamarosan érkezik, ne tessék telefonálni! Ha megígérte, itt lesz! – fogadnak.
- Köszönöm szépen!
Udvariasan megköszönöm s nem is csalódom a kedves hölgyben, mert alig, hogy beteszem az ajtót magam mögött, már érkezik is Tóth Ferenc, Komádi polgármestere.
Sokan ismerik, mert itt született, majd Debrecenben a tanítóképzőben végzett, itthon kezdett tanítani. – Egy év után, mivel a feleségem gyógyszerésznek tanult Szegeden, elmentem utána és Újszegeden a „Csikósban”, a mai, szegedi Gregor József Általános iskolában dolgoztam. A feleségem diplomaszerzése után 1988-ban a közeli Csökmőre költöztünk, Anna gyógyszerészként, én pedagógusként dolgoztam. A feleségem, Anna is komádi származású és úgy döntöttünk, hogy belevágunk a komádi életünkbe – nem volt egyszerű. Építkeztünk, 1995 októberében megnyitottuk az Erzsébet Gyógyszertárat.
Továbbra is Csökmőn tanítottam 12 évig, mindennap átjártam, egészen 2007-ig. Alsó és felső tagozatban testnevelő tanárként tanítottam. A testnevelés mellett oktattam matematikát, történelmet, honismeretet, etikát, miközben végig osztályfőnök is voltam. 2007-ben átalakulás történt a gyógyszertárban, így én is hazajöttem a vállalkozásunkba dolgozni. Intéztem a hivatalos ügyeket, számlákat, meg minden olyan feladatot, amit csak el tudtam látni.
Komádiba 2010-ben indultam polgármesternek.
- Egy pillanat! El kell indítani a napot!
A pénzügyről érkezik az első akta és más aláírni valók jönnek sorra, telefonok. Kilépek a folyosóra, nem szeretek kíváncsiskodni. Az épület szépen rendbe hozott, de meg kell hagyni, hatalmas. A folyosón nem másnak, mint a komádi születésű Gombos Ferencnek Biharban készített fényképei díszítik a falakat. Mutatják a múltat s azt, kik voltak és kik jelenleg a lakói. A fotográfus régi emberek tekintetét hozza a múltból elénk. Kérdően néznek a jövőbe, csak mi látjuk őket?
- Guli bácsi…, még ismertem – áll meg mellettem a polgármester.
- Mi volt a foglalkozása?
- Muzsikus! Ő volt a bandák, „zenekarok” közül az egyiknek a vezetője. Prímás volt. Szegényebb is a muzsikusok nélkül a vidék…
Irány a hivatal udvara, ahol szembe jönnek velünk. Mindenki kérdez, meg kell oldani a problémákat. Kora nyár van és az önkormányzat mezőgazdasági ágazata feladatok sorát adja.
- Megnézzük a kertészetet, de előtte Tamással beszélnem kell – mutat egy zöld ruhás fiatalemberre, aki mezőgazdász.
- A napraforgó rendben lesz.
- Az ipari területen? – kérdez vissza a polgármester.
- Ott polgármester úr. Ott. Megekéztük, megvegyszereztük. Arról, ha a Jóisten is akarja, aratunk.
- Úgy legyen! Majd megnézem.
Beülünk az autóba. A Kormányablak mellett haladunk el.
A városnak nagy lökést adott, hogy kaptunk kormányablakot, mert a hivatalos ügyeket helyben intézhetjük, de mi vagyunk a legközelebb az újiráziaknak, a zsadányiaknak, az ugraiaknak. S persze Körösnagyharsány, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog. De Körösújfaluból is erre jönnek, vagy Vésztőre, mert az is nagyon közel van – szép kis település az is, érdemes elmenni oda horgászni.
- Szeret horgászni, Péter? – kérdez vissza.
- Még, hogy horgászni, vadászni is polgármester úr!
- Akkor a legjobb helyen jár!
Komádiban az ország egyik legnagyobb vadásztársasága gazdálkodik. A Bihar Népe Vadásztársaság 16 000 hektáron végzi a napi feladatokat, hangolja össze a helyi gazdákkal a munkát és tartja a kapcsolatot a természetvédelemmel.
A településen több egyesület is működik – folytatja Tóth Ferenc polgármester. Az egyesületek komoly kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. A horgász egyesületek több tavat és a Sebes-Köröst is kezelik. A tavi horgászat mellett a vadvizek szerelmesei, ha egyszer megízlelik a Körös ízét, nehezen hagyják itt. A látott hal varázsa, az izmos domolykók, a vadpontyok, a méretes, kapitális harcsák, az egy kilogramm feletti márnák felejthetetlen élményt nyújtanak s ilyenkor, alacsony vízállásnál a legyező horgászok vallatják a vizeket.
Ehhez azonban a falusi vendéglátásnak is fejlődnie kell és szerencsére a hozzánk tartozó Dobai-pusztán, Komádiban több helyen is meg lehet szállni. Mi, az önkormányzat is üzemeltetünk egy vendégházat, ahol 5 szobában, tíz főt tudunk elszállásolni. Ezek sok feladatot adnak. – mondja Tóth Ferenc.
- Kimegyünk a betonelemgyártáshoz! – folytatja.
Menjünk, egyezek bele és egy kanyar balra, jobbra és meg is érkezünk. Zsalu kövek, járdalapok, „U” keresztmetszetű árokszelvények és betonoszlopok sorakoznak. Mi gyártjuk őket. Van egy rázógépünk és amire szükségünk van, előállítjuk. Persze eladásra is kerül. Néhányan várakoznak. Köt, húz a beton, egy kedves hölgy hűti, locsolja a formából kikerült elemeket. A szeméből is látszik, hogy huncut, távol is áll tőle mindenki. Persze, nyár van – jó a hangulat.
Amott betontörmeléket gyűjtöttek össze, amint lehet összezúzatják és javítják majd belőle az utakat. Az pedig egy hegynyi akácfa tuskó.
- A tuskókkal mit kezdenek? – kérdezem a polgármestert.
- Két éve mintegy 3000 köbméter tuskót halmoztunk fel. Ezzel oldjuk meg a városháza fűtését, így a fatüzeléssel teljesen ki tudtuk váltani a gázt.
Nézem: tetemes mennyiség.
- Menjünk, be szeretnék nézni az idősek nappali klubjába – mondja a polgármester.
Nem mondta, hogy oda is megyünk, de követem és irigykedve nézzük, hogy jár a kártya, hogy járnak a lapok! Kedves hölgyek fogadnak bennünket.
- Jöjjön csak, Ferikém!
Kerek szemekkel nézek és persze észre is veszik. Maguk mellé ültetik és már mesélnek is nekem, mert hát nem vagyok ismerős Komádiban – annyira.
- Ide figyeljen, fiatalember! Először is üljön le! Azután figyeljen!
- A polgármester úrnak én mondhatom, hogy Ferikém, mert az én kisfiammal együtt járt iskolába, szóval kicsi korától ismerem. Az anyukájával együtt dolgoztam 40 évig. Tudja mennyi idő az?
Szeretnék válaszolni, de nem megy és közben kapok is egy pohár üdítőt. Gyömbéres!
- Mi, az anyukájával annyit dolgoztunk, hogy azt el se lehet képzelni! Nem munkaidőre, hanem normára s ha nem volt meg a napi termelés, még szünetet sem tudott az ember kivenni.
Bólogatnak körülöttem. Azután egy másik hölgy veszi át a szót.
- Én meg 15 évesen egész nap kapáltam, egyeltem a mákot Dobai-pusztán. Olyan szegénység volt a háború után, hogy még biciklink se volt. Kilencen voltunk testvérek és édesanyám azt is megmondta, hogy melyik szekérre nem ülhetek fel. Ha nem jött valamilyen rokon vagy családi jóbarát, nem ülhettem fel, mert ha azt az édesanyám megtudta volna!
Mindenki bólogatott. Aztán nem kellett sokáig várni a következő kérdésre:
- Ferikém (polgármester), aztán a Fonóba ott leszel-e holnap?
- Biztos, de most ahhoz meg kell szöknünk!
Megnevetik, megmosolyogják az ügyes kiugrási kísérletet és már a folyosón vagyunk.
A “Fonóban szól a nóta” népzenei rendezvényt a Komádi Városi Népdalkör már 15 éve szervezi. A szomszédos településekről és távolabbi városokból is érkeznek fellépők. A Fonó fontos hely volt mindig Komádi életében és ha máshol nem lehetett, a fiatalok ott ismerkedtek, ott találkoztak, ott táncoltak, mulattak. A csoport tagjainak köszönhetjük, hogy felelevenítették ezt a hagyományt. – mondja Tóth Ferenc polgármester.
Ezért is támogatjuk a civil csoportjainkat anyagilag és azzal, hogy kisbusszal segítjük az utazásban őket. Most a testvértelepülésünkkel dolgozunk együtt egy uniós pályázaton. Nincsenek messze, itt vannak Nagyvárad felett: Alsólugos az. Egy buszra pályázunk, amellyel könnyebb lehet az egyesületeink élete és segíthetjük a közösségi életet. Komádi és a térség mindig is kötődött Nagyváradhoz. Várad kulturális és gazdasági központja volt és a mai napig is az a bihari térségnek. Ez annak ellenére is így van, hogy ma már több, mint 100 éve történt a Trianoni békediktátum aláírása.
Az utóbbi években, erre emlékezve, koszorúzunk a város főterénél a Trianoni Emlékműnél, az Országzászlónál. Az idén, június 2-án lesz a megemlékezésünk, ahol együtt emlékezünk 1920. június 4.-re határon túli barátainkkal. Odamegyünk, mert kint vannak az emberek és telefonáltak, hogy jó lesz-e az előkészítése a vasárnapi eseménynek. Csak előbb meg kell még nézni az ipari parknak elkészített terepet. Csakhogy valaki int az út szélén a Fő és Furtai utcai kereszteződésnél.
Innen lehet Furtának, majd Berettyóújfalunak menni, de Szolnokra is erre vezet a legrövidebb út. Ahogy nézem a Balogh Gumiszervíz után vagyunk. Egy traktorból hajol ki a gépkezelő, a többi embernek is köszönünk. Nekem is köszönnek, még ha idegen is vagyok. A vendégnek jár a tisztelet és fogadom is.
- Lomtalanítunk Polgármester úr!
- Traktor jól működik?
- Még jó!
- Vigyázzon rá!
- Ismer, tudja, hogy jó kezekben van!
Nem tartják fel, de még szemközt is vannak, akik a gyepet vágják. A főút mellett és körben a faluban 54 kilométer tartozik hozzájuk: azaz az önkormányzathoz.
- Egy csapat csak ezt végzi. A kiemelt területeken utcáról, utcára mennek. Sajnos az egész települést nyírni nem tudjuk. Ők azok! – megyünk a kaszások felé Tóth Ferenc polgármesterrel.
- Jó napot kívánok! – fogadják a köszönést és közben damilozzák a gépeket.
Már meg sem lepődök! Előre levágott, méretre szabott, dupla damil kerül elő. Kevés helyen láttam ilyet, pedig az erdészetiben pár métert nekünk is le kellett vágni, igaz, mi 30 fővel, 30 géppel álltunk neki egy-egy munkának.
- Látja Polgármester úr! Az egyiket balról, a másikat jobbról csavarom fel, de mindegyiket egy irányba!
- Szép lesz, jó munkát végeztek!
- Köszönjük! Csak van olyan hely, ahol a házak előtt nem vágja le a tulajdonos a füvet. Miért van ez Polgármester úr?
- Azért, mert ott lehet, hogy nem tudják, vagy idősek lakják, betegek vagy elköltöztek!
Csend. Mindenki másra gondolt, mindenki más válaszra várt, várhatott, de most csend van. Nem erre számítottak.
- A fontos, hogy maguk szépen megcsinálják.
- Számíthat ránk Polgármester úr, ezt a munkát végzem 20 éve!
Mindenki halad a munkával. A nehezebb fizikai munkát a férfiak végzik, de a közmunkaprogramban százas nagyságrendben foglalkoztatnak nőket. Mindenkit igyekeznek korához, képesítéséhez megfelelően elhelyezni és foglalkoztatni.
Arra, tovább, szociális intézményeink találhatóak, például Komádi Idősek Otthona, ahol 35 idős lakos ellátását végezzük, szociális intézmények, de a városban gyermekotthon és lakásotthonok is működnek – mutatja Tóth Ferenc polgármester. A szociális szférában 100-as nagyságrendben tudnak szakképesített dolgozókat foglalkoztatni. Ez nagyon nagy feladat, de egyben jó is, mert munkahelyet teremt és a környező falvakból is tudunk foglalkoztatni dolgozókat.
Innen egy 40 tonna teherbírású útra, a Széles utcára fordulunk, miközben még mindig Komádiban vagyunk. Ez, egy elhagyott településrésze volt a városnak, amit az önkormányzat lépésről, lépésre rendbe hozott.
- Valamikor itt, a II. világháború környékén telkeket osztottak, de jórészt csak a házak voltak a lakosoké. Nem tudni miért alakult így, de ez az ex-lex állapot alakult ki. Ezt örököltük. Sokan elköltöztek és több telket kellett megvásárolni, de a rekultiváció hatalmas költséget emésztett fel.
Valóban egy ragyogó új út, lámpasorokkal, trafóházzal, teljes közművel, szinte kulcsrakészen áll a befektetők előtt az ipari park. Csak, hogy most napraforgó van benne!
- Valóban. Az elvadult területet így tartjuk karban, hogy nem kaszáljuk, hanem bevetjük napraforgóval vagy más terménnyel. Úgy gondolom jó döntés volt. Tehát ez itt nem klasszikus szántóföld, hanem belterületi ingatlan, csak olyan jól sikerült a rekultiváció, hogy egyelőre lehet rajta termelni és úgy döntöttünk, ezért ne maradjon üresen.
Leleményes. Jó ötlet, hiszen a kaszálás, a zúzás csak pénzkidobás lenne, miközben kultúrállapotban tartani önmagában is nagy költség lenne. Amott meg önkormányzati erdő. Belterületen telepítve, majd csak négy hektár!
- Az ipari terület mekkora?
- Hat hektár, de közel 50 hektárra is megnövelhető.
Körbenézek.
- Vannak terveink, hogy a Sebes-Körös felé, a városon túl, be tudunk kötni egy utat, hogy igény szerint, ha kell, a megnövekedett forgalom kikerülhesse a várost. De ez még nagyon távlati terv. – mutatja Tóth Ferenc polgármester.
- Útépítéssel is foglalkoznak?
- Nem teljesen, de mindent mi kátyúzunk Komádiban, mind az 54 kilométert, van a telepünkön hidegaszfaltunk, abból javítjuk az útjainkat. Ahol szólnak, mi kimegyünk és a munkatársaink megjavítják az utat.
Nehéz hozzátenni. A város egy milliárd veszteséggel került Tóth Ferenc irányításába, mára ezt kidolgozták és még tartalékot is sikerült képezni.
- Kapkodni, ígérgetni nem lehet, ezt tudják a komádiak is. Fejlesztések lesznek, a minap a vármegyei közgyűlés alelnöke, Bulcsu László jelentette be egy kulturális rendezvényen, hogy támogatni fogja a várost. Így mondta: „Támogatni fogom Komádit, mert Komádinak fejlődni kell!”.
Így emlékezett vissza Tóth Ferenc polgármester, a minap, a moziban rendezett színházi előadás előtti köszöntőre.
- Na, még menjük ki Dobai-pusztára, mert meg kell még nézni a kertészeket!
Autóba ülünk. Komádiból Gyula felé vesszük az irányt. Gyula jó 50 kilométerre fekszik, de ahogy átérünk a híres, avagy a hírhedt Sebes-Körösön, amelyet ma sem lehet megzabolázni, csak gátak közé szorítani, letérünk rögvest jobbra, Vésztőnek. Nem kell sokat utazni, amikor bal kézre már Dobai-puszta házai futnak elénk.
Úgy 80-an élhetnek itt. Az utak szépen rendben és a kertészet előtt kapások. Egy épület homlokzatán ez áll: Barsi ház. Nem másra, mint Barsi Dénesre emlékeznek, arra a híres tanítóra, aki Sinka Istvánnal, a fekete bojtárral és Szabó Pál népi íróval, a Komádi hídon állva, megalapította a Kelet Népe című újságot…
- Most lettünk kész Polgármester úr! – mondja egy, az arcán nap égette ember.
- Látom, igazán szép lett!
Valóban nincs is benne hiba és ha valaki kötözködne, arra még a Jóisten is megharagudna, mert meleg van és a gaz, amit kivágtak, ott ájuldozik a meleg, porhanyós földön. Különösen úgy, hogy a három paraszti származású írót emlegettük az imént: Barsit, Sinkát és Szabó Pált. Ha valakik tudták, mit jelent az ember két kezéből megélni, akkor ők bizonyosan azok voltak, de azt is bizonyosan tudták, hogy sok szóbeszédnek nincsen alja! Ha tetszik, ha nem, ma is ez a nép lakja a Körös jobb és bal partját.
Itt, előttünk, most 1000 tő paradicsom és 1000 tő paprika sorakozik. Karózva, kötözve, ami a komádi konyhára kerül s megy a bölcsődébe, az óvodába, az iskolákba és a konyhára. A kicsik még nem tudják, mit is jelent az, hogy a kertek alól, az itthoni földből kerül a zöldség, a gyümölcs az asztalra, de ahogy idősödünk megismerjük, hogy ez hazai. Hát még azok az idősek, akik nem akartak még Komádiból sem elmenni, mert nem hagyják az otthonukat akkor sem, ha a gyerekek messze költöztek és nem akartak utánuk menni. Ami zöldséget nem tudnak frissen elfogyasztani, azt feldolgozzák és savanyúságot gyártanak belőle Komádiban, ami egész évben szépen lassan elkopik a Komádi Városi Önkormányzat kamrájából.
Tizenegy óra is elmúlik, mikor visszaérünk, de nem lehet megállni, mert csörög a telefon, érkeznek a munkatársak és a napi postát is fel kell dolgozni.
- Polgármester úr! Ezek nem várhatnak!
Méretes mappa kerül elő, benne a levelek ABC sorrendbe rendezve.
- Ebédel polgármester úr?
- Nem, mert ma péntek van, majd délután bepótolom…
A hivatal ebédidőre csendesedik. Gépek érkeznek az udvarra, aki teheti, sietett, haladt a munkával, mert a trianoni ünnepségre jönnek a partiumi, meg az erdélyi vendégek. Holnap Fonó és aki itthon lakik, sokaknak vetemény is van otthon. Menni kellene horgászni, vadászni is. Itt a vadásznap, a szomszéd vármegyében, Békésen és annyi mindent lehet, no, meg kell is dolgozni az itt élőknek, hogy nem halogatja senki a munkát. Valaminek neki kell fogni, aztán szépen lassan elkopik. Ledörzsöljük! – mondta nem régen Máté József nagygazda Körösnagyharsányban.
Az olvasás, a levélbontás magányos műfaj, ahogyan polgármesternek lenni is az – látom. Kérdések, válaszok, döntések sora. Felelősség: a városért, a környező településekért, benne az emberrel és persze a tájjal, ahol Tóth Ferenc is született. Kétségtelen, hogy érdekes, értékes nap ez a mai, mert annyi emberrel találkoztam, hogy megszámolni is nehéz, de egy valami mégiscsak közös volt bennük: még pedig az, hogy mindenki tenni akar ezért a városért. Több száz ember együttes munkája, a lehetőségei és akarata szerint, de mindenki tesz a virágos főutcájú Komádiért.
Mindenhol vannak problémák, de ha jól megforgatjuk, feladatok lesznek azok. Komádiban nem hangoskodnak az emberek s mindenki tesz azért, hogy a környezete szebb, jobb lehessen. Nyárára majd friss paradicsom kerül a komádi gyerekek és az idősek asztalára, amit a nénje szedett. Ahol működik a szociális ellátó rendszer, ahol működik a város. A város – Komádi, ahova szívesen bejönnek a környező településekről ügyeket intézni, vásárolni, piacozni.
Ezért dolgozunk, hogy meghatározó kistérség legyen Komádi, ezért fejlesztjük a várost. Sok ember összefogása kell ehhez. Látványos és maradandó beruházásokat hajtottunk végre, amelyeket sorban követni fog a többi. Kiszámítható, stabil, nyugodt, észszerű, megfontolt elképzeléssel sikereket is fogunk elérni Komádiban – mondta el az Agro Jager Newsnak a gondolatait Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Mezőgazdaság
A vadriasztó lánc fontos!
A NAK cikket közölt a vadriasztó lánc természetvédelmi és vadgazdálkodási jelentőségéről:
Elérkezett az első kaszálások ideje. Fontos szem előtt tartani a gazdálkodóknak, hogy Magyarországon jogszabály írja elő, a láncfüggönyös vadriasztó használatát, a Natura 2000-es, valamint az AKG programban résztvevő gyep- és szántóterületek kaszálása során.
A vadriasztó lánc, a kasza elé (pl. a traktor orrsúlyokra) szerelt fém tartószerkezet, amelyről egymástól 13-17 cm távolságban lógnak le láncok, a talajfelszínt legalább 10 cm-re megközelítve. Kaszáláskor, az oldalra kinyúló szerkezetről lelógó láncok mozgásukkal és az összeverődésükből származó hanggal, felriasztják a gyepben megbúvó madarakat és emlősöket, így azok még időben el tudnak menekülni.
Lényeges tudnivaló a gazdálkodók számára, hogy a szabályszerűen felszerelt vadriasztó lánc minimum 3 m-re helyezkedik el a kasza előtt és annak teljes munkaszélességét lefedi. Oda kell figyelni a megfelelő anyagminőségre is, hogy a munkálatok közben ne szakadjanak le a láncok. Érdemes figyelni arra is, hogy a kasza előtt ott legyen a védőponyva, amelynek szintén fontos védelmi szerepe van.
A vadriasztó lánc használata mellett, fontos hogy betartsuk az előírt maximum 8 km/h haladási sebességet is, aminek köszönhetően meg tudjuk óvni az élőlényeket attól, hogy a gép kárt tegyen bennük.
Az intézkedés természetvédelmi és vadgazdálkodási jelentősége mellett a takarmányminőség szempontjából is fontos, hiszen a kaszálás során elpusztult állatok teteme a szénakészítés valamennyi technológiai formájában jelentősen rontja a széna minőségét.
A gép vezetője a megfelelően felszerelt láncfüggönyös vadriasztó használatának köszönhetően észre tudja venni a földről felröppenő madarakat, így ki tudja kerülni a fészkeket, s ha szükséges (fokozottan védett fajok esetében), értesíteni tudja a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársait.
Ne feledjük, hogy a vadriasztó lánc használatával nem csak a jogszabályi előírásokat tartjuk be, hanem sok-sok madár és apróvad életét is megmenthetjük!
Forrás: Gál Renáta, projekt referens – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – NAK
Fotók: Kozma Attila – BNPI, Laufer Zsanett – BNPI
A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu)
Mezőgazdaság
A fagyasztott zöldborsó kivitele 20 százalékkal nőtt 2023-ban
A KSH adatokat közölt a magyarországi zöldborsótermesztésről:
A KSH adatai szerint Magyarországon zöldborsóból 2023-ban 6,9 százalékkal nagyobb területen 14 százalékkal több (94 ezer tonna) volt a termés, mint 2022-ben. Az Agrárközgazdasági Intézet Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkákról című kiadványa szerint 2024-ben a zöldborsó előirányzott vetésterülete 15,4 ezer hektárt tesz ki, melynek 99,4 százalékán, 15,3 ezer hektáron végeztek a vetéssel május 14-ig.
A KSH adatai szerint Magyarországon a friss és feldolgozott (fagyasztott és konzerv) zöldborsó külkereskedelmi egyenlege pozitív. A zöldborsókonzerv kivitele 27 százalékkal lett kevesebb (41,7 ezer tonna) 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest. Oroszország volt a legjelentősebb felvevőpiac, emellett Németországba, Olaszországba, Litvániába és Romániába is szállítottak zöldborsókonzervet. Az idei év első negyedévében 24 százalékkal 10,8 ezer tonnára nőtt az exportpiacokon eladott zöldborsókonzerv mennyisége az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb felvevőpiac Oroszország (2,18 ezer tonna), Olaszország (1,22 ezer tonna) és Németország (1,19 ezer tonna) volt.
A fagyasztott zöldborsóból tavaly 20 százalékkal 10,2 ezer tonnára nőtt a kivitel, a legnagyobb felvásárlónak Románia és Németország bizonyult. Az idei év első három hónapjában a fagyasztott zöldborsó kivitele 17 százalékkal 3,04 ezer tonnára növekedett, a behozatala 64 százalékkal 555 tonnára esett 2023 azonos időszakához viszonyítva. A magyar piacra elsősorban Belgiumból és Lengyelországból érkezett fagyasztott zöldborsó.
Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a zöldborsó az idén korábban, a 16. héten jelent meg a kínálatban 2000 forint/kilogramm áron, ami a 23. hétre 800 forint/kilogrammra csökkent.
Mezőgazdaság
Tájékoztatója az egységes kérelmek Területi Monitoring ellenőrzéséről
2024. június második felétől egyeztetésre történő felhívást küldhet a Kincstár.
Az Európai Unió által előírtak szerint Magyarországon is kötelező módon alkalmazni kell a SENTINEL műholdcsalád képeit az agrártámogatások ellenőrzéséhez.
A Magyar Államkincstár által üzemeltetett területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit. A TMR által feltárt eltérések feloldása és ezzel a támogatások kifizethetőségének alátámasztása érdekében a Kincstár egyeztetésre hívja fel a mezőgazdasági termelőt. Az eltérések tisztázása, feloldása akár az egységes kérelem javításával, akár az ellenbizonyítást jelentő georeferált fénykép beküldésével megalapozhatja a termelő számára soron következő kifizetéseket.
Az alábbiakban letölthető szakmai tájékoztató a TMR-rel kapcsolatos főbb gazdálkodói lehetőségeket és feladatokat, valamint azokat a lehetséges meg nem felelési eseteket foglalja össze, amelyek kapcsán 2024. június második felétől egyeztetésre történő felhívást küldhet a Kincstár. Ezek közé tartozik a táblán belüli inhomogenitás vizsgálata, a nem támogatható terület jelenléte a táblán, a növénykultúra eltérés és a kaszálási szabályok.
A teljes dokumentum pdf formátumban ITT érhető el.
Forrás: AM