Keressen minket

Mezőgazdaság

Egy nap Komádi polgármesterével: Tóth Ferenccel – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Komádi városa, Hajdú-Bihar vármegye déli csücskében fekszik, a Sebes-Körös jobb partján, a Kis-Sárrét keleti nyúlványában, a Berettyó és a Sebes-Körös közötti kistájon, a Bihari-síkon. Hatalmas végeláthatatlan puszták, szántók, mezőgazdasági területek. A régi vízi világnak, úgy tűnik, nyoma sincs már és a napraforgó akkora, hogy ekézni sem lehet már benne. A református templom, fehér tornya, rajta a csillaggal, avagy buzogánnyal, pedig messziről fénylik. Igen, a református Tiszántúlon járunk. A főutcán már hajnal óta nagy a forgalom, mert Debrecenből Gyulának, Békéscsabának erre vezet a legrövidebb út, „Homrok” felé meg Váradra visz az út. A kisvárosban négy, ha úgy vesszük, akkor meg öt út találkozik. Forgalmas már kora reggel az utca, amikor benyitok a hivatalba. Kedvesen és udvariasan fogadnak. No’iszen errefelé így járja…

Komádi virágos főutcája. Fotó: Agro Jager  

Divat lett a rózsa és végig Komádiban csak rózsát lát az ember az út mellett. A megannyi színes virág dísze a településnek. Igaz, metszeni kell, de ez a virágunk kifejezetten szereti a meleget és jól is tűri. Színkavalkádban úszik a város.

  • Polgármester úr hamarosan érkezik, ne tessék telefonálni! Ha megígérte, itt lesz! – fogadnak.
  • Köszönöm szépen!

Udvariasan megköszönöm s nem is csalódom a kedves hölgyben, mert alig, hogy beteszem az ajtót magam mögött, már érkezik is Tóth Ferenc, Komádi polgármestere.

Városháza Komádiban. Fotó: Agro Jager

Sokan ismerik, mert itt született, majd Debrecenben a tanítóképzőben végzett, itthon kezdett tanítani.  – Egy év után, mivel a feleségem gyógyszerésznek tanult Szegeden, elmentem utána és Újszegeden a „Csikósban”, a mai, szegedi Gregor József Általános iskolában dolgoztam. A feleségem diplomaszerzése után 1988-ban a közeli Csökmőre költöztünk, Anna gyógyszerészként, én pedagógusként dolgoztam. A feleségem, Anna is komádi származású és úgy döntöttünk, hogy belevágunk a komádi életünkbe – nem volt egyszerű. Építkeztünk, 1995 októberében megnyitottuk az Erzsébet Gyógyszertárat.

Indul a nap: Tóth Ferenc polgármester érkezik a városházára. Fotó: Agro Jager

Továbbra is Csökmőn tanítottam 12 évig, mindennap átjártam, egészen 2007-ig. Alsó és felső tagozatban testnevelő tanárként tanítottam. A testnevelés mellett oktattam matematikát, történelmet, honismeretet, etikát, miközben végig osztályfőnök is voltam. 2007-ben átalakulás történt a gyógyszertárban, így én is hazajöttem a vállalkozásunkba dolgozni. Intéztem a hivatalos ügyeket, számlákat, meg minden olyan feladatot, amit csak el tudtam látni.

Alig, hogy beér Tóth Ferenc, már a munkatársai hozzák is a napi feladatokat. Fotó: Agro Jager

Komádiba 2010-ben indultam polgármesternek.

  • Egy pillanat! El kell indítani a napot!

A pénzügyről érkezik az első akta és más aláírni valók jönnek sorra, telefonok. Kilépek a folyosóra, nem szeretek kíváncsiskodni. Az épület szépen rendbe hozott, de meg kell hagyni, hatalmas. A folyosón nem másnak, mint a komádi születésű Gombos Ferencnek Biharban készített fényképei díszítik a falakat. Mutatják a múltat s azt, kik voltak és kik jelenleg a lakói. A fotográfus régi emberek tekintetét hozza a múltból elénk. Kérdően néznek a jövőbe, csak mi látjuk őket?

Gombos Ferenc fotográfus pillanatképei a múltból tekintenek vissza. Fotó: Agro Jager

  • Guli bácsi…, még ismertem – áll meg mellettem a polgármester.
  • Mi volt a foglalkozása?
  • Muzsikus! Ő volt a bandák, „zenekarok” közül az egyiknek a vezetője. Prímás volt. Szegényebb is a muzsikusok nélkül a vidék…

Irány a hivatal udvara, ahol szembe jönnek velünk. Mindenki kérdez, meg kell oldani a problémákat. Kora nyár van és az önkormányzat mezőgazdasági ágazata feladatok sorát adja.

Balról Tóth Tamás növénytermesztő várta az udvaron Tóth Ferenc polgármestert. Fotó: Agro Jager

  • Megnézzük a kertészetet, de előtte Tamással beszélnem kell – mutat egy zöld ruhás fiatalemberre, aki mezőgazdász.
  • A napraforgó rendben lesz.
  • Az ipari területen? – kérdez vissza a polgármester.
  • Ott polgármester úr. Ott. Megekéztük, megvegyszereztük. Arról, ha a Jóisten is akarja, aratunk.
  • Úgy legyen! Majd megnézem.

Beülünk az autóba. A Kormányablak mellett haladunk el.

A hivatallal szemben a református templom áll. Fotó: Agro Jager

A városnak nagy lökést adott, hogy kaptunk kormányablakot, mert a hivatalos ügyeket helyben intézhetjük, de mi vagyunk a legközelebb az újiráziaknak, a zsadányiaknak, az ugraiaknak. S persze Körösnagyharsány, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog. De Körösújfaluból is erre jönnek, vagy Vésztőre, mert az is nagyon közel van – szép kis település az is, érdemes elmenni oda horgászni.

  • Szeret horgászni, Péter? – kérdez vissza.
  • Még, hogy horgászni, vadászni is polgármester úr!
  • Akkor a legjobb helyen jár!

Komádiban az ország egyik legnagyobb vadásztársasága gazdálkodik. A Bihar Népe Vadásztársaság 16 000 hektáron végzi a napi feladatokat, hangolja össze a helyi gazdákkal a munkát és tartja a kapcsolatot a természetvédelemmel.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A településen több egyesület is működik – folytatja Tóth Ferenc polgármester. Az egyesületek komoly kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. A horgász egyesületek több tavat és a Sebes-Köröst is kezelik. A tavi horgászat mellett a vadvizek szerelmesei, ha egyszer megízlelik a Körös ízét, nehezen hagyják itt. A látott hal varázsa, az izmos domolykók, a vadpontyok, a méretes, kapitális harcsák, az egy kilogramm feletti márnák felejthetetlen élményt nyújtanak s ilyenkor, alacsony vízállásnál a legyező horgászok vallatják a vizeket.

Kattintson a képre és foglaljon szállást Komádiban!

Ehhez azonban a falusi vendéglátásnak is fejlődnie kell és szerencsére a hozzánk tartozó Dobai-pusztán, Komádiban több helyen is meg lehet szállni. Mi, az önkormányzat is üzemeltetünk egy vendégházat, ahol 5 szobában, tíz főt tudunk elszállásolni. Ezek sok feladatot adnak. – mondja Tóth Ferenc.

A frissen öntött elemeket folyamatosan hűteni kell, hogy meg ne repedjenek. Fotó: Agro Jager

  • Kimegyünk a betonelemgyártáshoz! – folytatja.

Menjünk, egyezek bele és egy kanyar balra, jobbra és meg is érkezünk. Zsalu kövek, járdalapok, „U” keresztmetszetű árokszelvények és betonoszlopok sorakoznak. Mi gyártjuk őket. Van egy rázógépünk és amire szükségünk van, előállítjuk. Persze eladásra is kerül. Néhányan várakoznak. Köt, húz a beton, egy kedves hölgy hűti, locsolja a formából kikerült elemeket. A szeméből is látszik, hogy huncut, távol is áll tőle mindenki. Persze, nyár van – jó a hangulat.

“Betonos” csapatot köszönti Tóth Ferenc polgármester, akik különféle elemeket gyártanak. Fotó Agro Jager

Amott betontörmeléket gyűjtöttek össze, amint lehet összezúzatják és javítják majd belőle az utakat. Az pedig egy hegynyi akácfa tuskó.

  • A tuskókkal mit kezdenek? – kérdezem a polgármestert.
  • Két éve mintegy 3000 köbméter tuskót halmoztunk fel. Ezzel oldjuk meg a városháza fűtését, így a fatüzeléssel teljesen ki tudtuk váltani a gázt.

A felhalmozott tuskók egy része a Komádi Önkormányzat udvarán. Fotó: Agro Jager

Nézem: tetemes mennyiség.

  • Menjünk, be szeretnék nézni az idősek nappali klubjába – mondja a polgármester.

Nem mondta, hogy oda is megyünk, de követem és irigykedve nézzük, hogy jár a kártya, hogy járnak a lapok! Kedves hölgyek fogadnak bennünket.

  • Jöjjön csak, Ferikém!

Nyugdíjas klub, ahol mindenkit szeretettel várnak. Tóth Ferenc polgármestert nem eresztették! Fotó: Agro Jager

Kerek szemekkel nézek és persze észre is veszik. Maguk mellé ültetik és már mesélnek is nekem, mert hát nem vagyok ismerős Komádiban – annyira.

  • Ide figyeljen, fiatalember! Először is üljön le! Azután figyeljen!
  • A polgármester úrnak én mondhatom, hogy Ferikém, mert az én kisfiammal együtt járt iskolába, szóval kicsi korától ismerem. Az anyukájával együtt dolgoztam 40 évig. Tudja mennyi idő az?

Szeretnék válaszolni, de nem megy és közben kapok is egy pohár üdítőt. Gyömbéres!

  • Mi, az anyukájával annyit dolgoztunk, hogy azt el se lehet képzelni! Nem munkaidőre, hanem normára s ha nem volt meg a napi termelés, még szünetet sem tudott az ember kivenni.

Kellemes percek: régi történetek, közös emlékek kerültek elő. Fotó: Agro Jager

Bólogatnak körülöttem. Azután egy másik hölgy veszi át a szót.

  • Én meg 15 évesen egész nap kapáltam, egyeltem a mákot Dobai-pusztán. Olyan szegénység volt a háború után, hogy még biciklink se volt. Kilencen voltunk testvérek és édesanyám azt is megmondta, hogy melyik szekérre nem ülhetek fel. Ha nem jött valamilyen rokon vagy családi jóbarát, nem ülhettem fel, mert ha azt az édesanyám megtudta volna!

Mindenki bólogatott. Aztán nem kellett sokáig várni a következő kérdésre:

  • Ferikém (polgármester), aztán a Fonóba ott leszel-e holnap?
  • Biztos, de most ahhoz meg kell szöknünk!

Megnevetik, megmosolyogják az ügyes kiugrási kísérletet és már a folyosón vagyunk.

Tessék ideadni, majd segítek! Fotó: Agro Jager

A “Fonóban szól a nóta” népzenei rendezvényt a Komádi Városi Népdalkör már 15 éve szervezi. A szomszédos településekről és távolabbi városokból is érkeznek fellépők. A Fonó fontos hely volt mindig Komádi életében és ha máshol nem lehetett, a fiatalok ott ismerkedtek, ott találkoztak, ott táncoltak, mulattak. A csoport tagjainak köszönhetjük, hogy felelevenítették ezt a hagyományt. – mondja Tóth Ferenc polgármester.

A hétvégi esküvőre is minden készen áll. A konyhán is rendben, tisztán mennek a dolgok. Fotó: Agro Jager

Ezért is támogatjuk a civil csoportjainkat anyagilag és azzal, hogy kisbusszal segítjük az utazásban őket.  Most a testvértelepülésünkkel dolgozunk együtt egy uniós pályázaton. Nincsenek messze, itt vannak Nagyvárad felett: Alsólugos az. Egy buszra pályázunk, amellyel könnyebb lehet az egyesületeink élete és segíthetjük a közösségi életet. Komádi és a térség mindig is kötődött Nagyváradhoz. Várad kulturális és gazdasági központja volt és a mai napig is az a bihari térségnek. Ez annak ellenére is így van, hogy ma már több, mint 100 éve történt a Trianoni békediktátum aláírása.

Balról Tóth Ferenc polgármester: mennünk kell tovább, a kertészetbe! Fotó: Agro Jager

Az utóbbi években, erre emlékezve, koszorúzunk a város főterénél a Trianoni Emlékműnél, az Országzászlónál. Az idén, június 2-án lesz a megemlékezésünk, ahol együtt emlékezünk 1920. június 4.-re határon túli barátainkkal. Odamegyünk, mert kint vannak az emberek és telefonáltak, hogy jó lesz-e az előkészítése a vasárnapi eseménynek. Csak előbb meg kell még nézni az ipari parknak elkészített terepet. Csakhogy valaki int az út szélén a Fő és Furtai utcai kereszteződésnél.

A közterületek rendjére sokan vigyáznak. Tóth Ferenc a Komádi Önkormányzat egyik gépészével. Fotó: Agro Jager

Innen lehet Furtának, majd Berettyóújfalunak menni, de Szolnokra is erre vezet a legrövidebb út. Ahogy nézem a Balogh Gumiszervíz után vagyunk. Egy traktorból hajol ki a gépkezelő, a többi embernek is köszönünk. Nekem is köszönnek, még ha idegen is vagyok. A vendégnek jár a tisztelet és fogadom is.

  • Lomtalanítunk Polgármester úr!
  • Traktor jól működik?
  • Még jó!
  • Vigyázzon rá!
  • Ismer, tudja, hogy jó kezekben van!

Csak közösen megy! Fotó: Agro Jager

Nem tartják fel, de még szemközt is vannak, akik a gyepet vágják. A főút mellett és körben a faluban 54 kilométer tartozik hozzájuk: azaz az önkormányzathoz.

  • Egy csapat csak ezt végzi. A kiemelt területeken utcáról, utcára mennek. Sajnos az egész települést nyírni nem tudjuk. Ők azok! – megyünk a kaszások felé Tóth Ferenc polgármesterrel.
  • Jó napot kívánok! – fogadják a köszönést és közben damilozzák a gépeket.

Komádiban 54 kilométer önkormányzati utat kezelnek. Egy csapat, csak a szegélyeket kaszálja. Fotó: Agro Jager

Már meg sem lepődök! Előre levágott, méretre szabott, dupla damil kerül elő. Kevés helyen láttam ilyet, pedig az erdészetiben pár métert nekünk is le kellett vágni, igaz, mi 30 fővel, 30 géppel álltunk neki egy-egy munkának.

  • Látja Polgármester úr! Az egyiket balról, a másikat jobbról csavarom fel, de mindegyiket egy irányba!
  • Szép lesz, jó munkát végeztek!
  • Köszönjük! Csak van olyan hely, ahol a házak előtt nem vágja le a tulajdonos a füvet. Miért van ez Polgármester úr?
  • Azért, mert ott lehet, hogy nem tudják, vagy idősek lakják, betegek vagy elköltöztek!

A pihenő mindenkinek jár. A kaszálás ma is teljes embert kíván. Fotó: Agro Jager

Csend. Mindenki másra gondolt, mindenki más válaszra várt, várhatott, de most csend van. Nem erre számítottak.

  • A fontos, hogy maguk szépen megcsinálják.
  • Számíthat ránk Polgármester úr, ezt a munkát végzem 20 éve!

Mindenki halad a munkával. A nehezebb fizikai munkát a férfiak végzik, de a közmunkaprogramban százas nagyságrendben foglalkoztatnak nőket. Mindenkit igyekeznek korához, képesítéséhez megfelelően elhelyezni és foglalkoztatni.

Az ipari park Komádi egyik nagy lehetősége. Úthálózattal, infrastruktúrával csak a beruházókra vár. Fotó: Agro Jager

Arra, tovább, szociális intézményeink találhatóak, például Komádi Idősek Otthona, ahol 35 idős lakos ellátását végezzük, szociális intézmények, de a városban gyermekotthon és lakásotthonok is működnek – mutatja Tóth Ferenc polgármester. A szociális szférában 100-as nagyságrendben tudnak szakképesített dolgozókat foglalkoztatni. Ez nagyon nagy feladat, de egyben jó is, mert munkahelyet teremt és a környező falvakból is tudunk foglalkoztatni dolgozókat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Innen egy 40 tonna teherbírású útra, a Széles utcára fordulunk, miközben még mindig Komádiban vagyunk. Ez, egy elhagyott településrésze volt a városnak, amit az önkormányzat lépésről, lépésre rendbe hozott.

  • Valamikor itt, a II. világháború környékén telkeket osztottak, de jórészt csak a házak voltak a lakosoké. Nem tudni miért alakult így, de ez az ex-lex állapot alakult ki. Ezt örököltük. Sokan elköltöztek és több telket kellett megvásárolni, de a rekultiváció hatalmas költséget emésztett fel.

Orvosi rendelő Komádiban. Fotó: Agro Jager

Valóban egy ragyogó új út, lámpasorokkal, trafóházzal, teljes közművel, szinte kulcsrakészen áll a befektetők előtt az ipari park. Csak, hogy most napraforgó van benne!

  • Valóban. Az elvadult területet így tartjuk karban, hogy nem kaszáljuk, hanem bevetjük napraforgóval vagy más terménnyel. Úgy gondolom jó döntés volt. Tehát ez itt nem klasszikus szántóföld, hanem belterületi ingatlan, csak olyan jól sikerült a rekultiváció, hogy egyelőre lehet rajta termelni és úgy döntöttünk, ezért ne maradjon üresen.

Komádiban rendőőrs működik. Fotó: Agro Jager

Leleményes. Jó ötlet, hiszen a kaszálás, a zúzás csak pénzkidobás lenne, miközben kultúrállapotban tartani önmagában is nagy költség lenne. Amott meg önkormányzati erdő. Belterületen telepítve, majd csak négy hektár!

  • Az ipari terület mekkora?
  • Hat hektár, de közel 50 hektárra is megnövelhető.

Aszfalt az önkormányzat telephelyén: nincs kátyú Komádiban. Fotó: Agro Jager

Körbenézek.

  • Vannak terveink, hogy a Sebes-Körös felé, a városon túl, be tudunk kötni egy utat, hogy igény szerint, ha kell, a megnövekedett forgalom kikerülhesse a várost. De ez még nagyon távlati terv. – mutatja Tóth Ferenc polgármester.
  • Útépítéssel is foglalkoznak?
  • Nem teljesen, de mindent mi kátyúzunk Komádiban, mind az 54 kilométert, van a telepünkön hidegaszfaltunk, abból javítjuk az útjainkat. Ahol szólnak, mi kimegyünk és a munkatársaink megjavítják az utat.

A városi kertészetben Tóth Ferenc polgármester. Fotó: Agro Jager

Nehéz hozzátenni. A város egy milliárd veszteséggel került Tóth Ferenc irányításába, mára ezt kidolgozták és még tartalékot is sikerült képezni.

 

  • Kapkodni, ígérgetni nem lehet, ezt tudják a komádiak is. Fejlesztések lesznek, a minap a vármegyei közgyűlés alelnöke, Bulcsu László jelentette be egy kulturális rendezvényen, hogy támogatni fogja a várost. Így mondta: „Támogatni fogom Komádit, mert Komádinak fejlődni kell!”.

Így emlékezett vissza Tóth Ferenc polgármester, a minap, a moziban rendezett színházi előadás előtti köszöntőre.

  • Na, még menjük ki Dobai-pusztára, mert meg kell még nézni a kertészeket!

Dobai-pusztán már délelőtt megkapálták a paradicsomot és a paprikát is. Fotó: Agro Jager

Autóba ülünk. Komádiból Gyula felé vesszük az irányt. Gyula jó 50 kilométerre fekszik, de ahogy átérünk a híres, avagy a hírhedt Sebes-Körösön, amelyet ma sem lehet megzabolázni, csak gátak közé szorítani, letérünk rögvest jobbra, Vésztőnek. Nem kell sokat utazni, amikor bal kézre már Dobai-puszta házai futnak elénk.

Dobai-pusztán is folyik a munka: éppen a Barsi ház körül vágják a füvet. Fotó: Agro Jager

Úgy 80-an élhetnek itt. Az utak szépen rendben és a kertészet előtt kapások. Egy épület homlokzatán ez áll: Barsi ház. Nem másra, mint Barsi Dénesre emlékeznek, arra a híres tanítóra, aki Sinka Istvánnal, a fekete bojtárral és Szabó Pál népi íróval, a Komádi hídon állva, megalapította a Kelet Népe című újságot…

  • Most lettünk kész Polgármester úr! – mondja egy, az arcán nap égette ember.
  • Látom, igazán szép lett!

Dobai-pusztán: Jobbról Tóth Ferenc polgármester. Idén 1000 tő paradicsomot termelnek. Fotó: Agro Jager

Valóban nincs is benne hiba és ha valaki kötözködne, arra még a Jóisten is megharagudna, mert meleg van és a gaz, amit kivágtak, ott ájuldozik a meleg, porhanyós földön. Különösen úgy, hogy a három paraszti származású írót emlegettük az imént: Barsit, Sinkát és Szabó Pált. Ha valakik tudták, mit jelent az ember két kezéből megélni, akkor ők bizonyosan azok voltak, de azt is bizonyosan tudták, hogy sok szóbeszédnek nincsen alja! Ha tetszik, ha nem, ma is ez a nép lakja a Körös jobb és bal partját.

A Barsi házzal Barsi Dénes tanítóra emlékeznek Dobai-pusztán. Fotó: Agro Jager

Itt, előttünk, most 1000 tő paradicsom és 1000 tő paprika sorakozik. Karózva, kötözve, ami a komádi konyhára kerül s megy a bölcsődébe, az óvodába, az iskolákba és a konyhára. A kicsik még nem tudják, mit is jelent az, hogy a kertek alól, az itthoni földből kerül a zöldség, a gyümölcs az asztalra, de ahogy idősödünk megismerjük, hogy ez hazai. Hát még azok az idősek, akik nem akartak még Komádiból sem elmenni, mert nem hagyják az otthonukat akkor sem, ha a gyerekek messze költöztek és nem akartak utánuk menni. Ami zöldséget nem tudnak frissen elfogyasztani, azt feldolgozzák és savanyúságot gyártanak belőle Komádiban, ami egész évben szépen lassan elkopik a Komádi Városi Önkormányzat kamrájából.

Pezseg az élet Komádiban. Mindenki siet. Fotó: Agro Jager

Tizenegy óra is elmúlik, mikor visszaérünk, de nem lehet megállni, mert csörög a telefon, érkeznek a munkatársak és a napi postát is fel kell dolgozni.

  • Polgármester úr! Ezek nem várhatnak!

Méretes mappa kerül elő, benne a levelek ABC sorrendbe rendezve.

  • Ebédel polgármester úr?
  • Nem, mert ma péntek van, majd délután bepótolom…

A trianoni emlékmű előtt. Fotó: Agro Jager

A hivatal ebédidőre csendesedik. Gépek érkeznek az udvarra, aki teheti, sietett, haladt a munkával, mert a trianoni ünnepségre jönnek a partiumi, meg az erdélyi vendégek. Holnap Fonó és aki itthon lakik, sokaknak vetemény is van otthon. Menni kellene horgászni, vadászni is. Itt a vadásznap, a szomszéd vármegyében, Békésen és annyi mindent lehet, no, meg kell is dolgozni az itt élőknek, hogy nem halogatja senki a munkát. Valaminek neki kell fogni, aztán szépen lassan elkopik. Ledörzsöljük! – mondta nem régen Máté József nagygazda Körösnagyharsányban.

Rendezett, tiszta játszóterek. Komádiban jó gyereknek lenni! Fotó: Agro Jager

Az olvasás, a levélbontás magányos műfaj, ahogyan polgármesternek lenni is az – látom. Kérdések, válaszok, döntések sora. Felelősség: a városért, a környező településekért, benne az emberrel és persze a tájjal, ahol Tóth Ferenc is született. Kétségtelen, hogy érdekes, értékes nap ez a mai, mert annyi emberrel találkoztam, hogy megszámolni is nehéz, de egy valami mégiscsak közös volt bennük: még pedig az, hogy mindenki tenni akar ezért a városért. Több száz ember együttes munkája, a lehetőségei és akarata szerint, de mindenki tesz a virágos főutcájú Komádiért.

Tóth Ferenc polgármester Komádiban. Fotó: Agro Jage

Mindenhol vannak problémák, de ha jól megforgatjuk, feladatok lesznek azok. Komádiban nem hangoskodnak az emberek s mindenki tesz azért, hogy a környezete szebb, jobb lehessen. Nyárára majd friss paradicsom kerül a komádi gyerekek és az idősek asztalára, amit a nénje szedett. Ahol működik a szociális ellátó rendszer, ahol működik a város. A város – Komádi, ahova szívesen bejönnek a környező településekről ügyeket intézni, vásárolni, piacozni.

Alighogy visszaérünk, a folyosón újabb akta várta Tóth Ferenc polgármestert. Fotó: Agro Jager

Ezért dolgozunk, hogy meghatározó kistérség legyen Komádi, ezért fejlesztjük a várost. Sok ember összefogása kell ehhez. Látványos és maradandó beruházásokat hajtottunk végre, amelyeket sorban követni fog a többi. Kiszámítható, stabil, nyugodt, észszerű, megfontolt elképzeléssel sikereket is fogunk elérni Komádiban – mondta el az Agro Jager Newsnak a gondolatait Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató

Agro Jager News

Mezőgazdaság

Budapesten tartják a FAO élelmezési és mezőgazdasági stratégiai találkozóját

Tegnap vette kezdetét az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által szervezett két napos informális konzultáció

Published

on

Róma, 2025. május 15. – Ma vette kezdetét az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által szervezett két napos informális konzultáció, amelynek ismét Budapest ad otthont. A találkozó a célja a FAO európai és közép-ázsiai 2026–2027-es prioritásainak kialakítása – e gyorsan változó világban, a 2030-as fenntartható fejlődési célok eléréséig tartó visszaszámlálás közepette. Az ülésre, amelyet Nagy István agrárminiszter, és Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője közösen nyitottak meg, a régió több mint 30 országából érkeztek résztvevők.

Informális Konzultáció 2025 Budapesten. © FAO/ Temesfői Mátyás

A kétévente megrendezésre kerülő informális konzultáció a térség országai számára fontos alkalom, hogy megvitassák az európai és közép-ázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításával kapcsolatos közös kihívásokat, lehetőségeket és újonnan felmerülő kérdéseket. Az idei találkozónak különös jelentőséget ad, hogy a FAO idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját, amely mérföldkő a szervezet és annak globális küldetése szempontjából.

Az ukrajnai háborútól az éghajlatváltozás fokozódó hatásáig a régió 53 országa számos kihívással néz szembe. A növekvő gazdasági válság és a táplálkozással összefüggő problémák tovább terhelik a nemzeti rendszereket, veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot, súlyosbítva a vidéki területek sebezhetőségét, és igénybe véve azokat az erőforrásokat, amelyeket a fenntartható növekedésre lehetne fordítani. A vízhiány egyre nagyobb aggodalomra ad okot a régió egyes részein.

E hatások enyhítése érdekében a FAO még nagyobb hangsúlyt fektet az igényekre szabott, országspecifikus támogatásra, amelynek célja a térség ellenálló képességének növelése és a fenntartható vidékfejlesztés előmozdítása. Az élelmezésbiztonság garantálása és az alultápláltság minden formájának kezelése átfogó prioritások, melyek részét képezik a FAO itteni tevékenységének. További fontos célok a digitális innovációra és a mezőgazdaság fejlesztésére összpontosulnak, különös tekintettel a kistermelőkre és a fiatalokra, az élelmezési rendszerek átalakítására és az „Egy Egészség” megközelítés előmozdítására, valamint a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodásra és rezilienciára.

„Legyen ez a konzultáció annak talaja, ahol új ötleteket vetünk el és partnerségeket aratunk – ahol a párbeszédből cselekvés lesz, és a közös kihívásokból közös megoldások” – mondta nyitóbeszédében Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. „Számos problémával nézünk szembe, így sok megoldásra is van szükségünk. Együtt megtalálhatjuk és megvalósíthatjuk ezeket.”

„Európát és Közép-Ázsiát továbbra is számos válság sújtja, úgymint a háború, az éghajlatváltozás egyre súlyosbodó hatásai vagy a gazdasági válság. Ezek az összetett, egymást átfedő válságok sebezhetővé teszik a vidékeinket, veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot és lassítják a fellendülést. Ebben a helyzetben különösen fontos szerep hárul a nemzetközi szervezetekre, köztük a FAO-ra is” – mondta Nagy István agrárminiszter.

Miközben a térség már előre tekint a FAO fő döntéshozó testületére Európában és Közép-Ázsiában – a 2026-ban megrendezésre kerülő Európai Regionális Konferencia harmincötödik ülésszakára –, a Budapestre érkezett delegáltak áttekintik a folyamatban lévő munkát, megvitatják a prioritásokat, és mérlegelik, hogyan lehet a legjobban integrálni a FAO szakbizottságok munkáját a nemzeti szintű intézkedésekbe. Ezen létfontosságú szervezeti egységek mellett a nem kormányzati szektor (beleértve az akadémiai szférát, a magánszektort, a civil társadalmat és az ifjúsági szervezeteket) bevonása teszi az informális konzultációt átfogó fórummá.

FAO80 évforduló és kamarakiállítás

2025. október 16-án lesz a FAO alapításának nyolcvanadik évfordulója, ami különös jelentőséget és ízt ad az idei eseményeknek. A komoly megbeszélésekhez ünnepi jelleget adva a FAO80 évforduló kiemelt helyen szerepel majd a tanácskozáson, amire a régió miniszterei és magas rangú képviselői videóüzenetben osztották meg a mezőgazdaság jövőjéről alkotott elképzeléseiket. A küldöttek továbbá részt vehetnek egy audiovizuális utazáson – „A változás magjai: Utazás Európa és Közép-Ázsia mezőgazdaságainak átalakítása nyomán” –, amely kiállítás ősszel válik látogathatóvá a nagyközönség számára is a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban.

Az évforduló éve egy új regionális kezdeményezés kezdetét jelenti, amelynek célja, hogy rávilágítson a mezőgazdaság jövőjére: a kistermelők új generációjára. A FAO felhívást tesz közzé az európai és közép-ázsiai fiatal gazdák elismerésére, akik ott vannak a vidéki térségek átalakításának élvonalán. 

Amíg a régió komplex helyzetek megoldásán dolgozik, az e heti konzultáció nemcsak együttműködést és tervezést ígér, hanem inspirációt, ünneplést és megújult céltudatosságot is.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

27 százalékkal csökkent a műtrágyaforgalom

Az AKI adatokat közölt a műtrágyaforgalomról:

Published

on

2025 márciusában az egy hónappal korábbihoz képest 27 százalékkal kevesebb műtrágya került a gazdákhoz a megfigyelt termékekből, az elmúlt év márciusához viszonyítva arányaiban szintén valamivel több mint negyedével volt kisebb a vizsgált műtrágyák forgalma. A tárgyhónapban a legkeresettebb műtrágyának az előző hónapokhoz hasonlóan a mészammon-salétrom (MAS) bizonyult, a második legnagyobb tételben a Nitrosol, DAM-ot értékesítették.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A teljes havi értékesítés 80 százalékát a MAS és a Nitrosol, DAM forgalma adta, egy évvel korábban 86 százalékot ért el ez az arány. A tárgyhavi MAS iránti kereslet 28 százalékkal csökkent az előző év márciusihoz képest, míg a Nitrosol, DAM esetében 36,8százalékkal múlta alul a bázisidőszak szintjét. A végfelhasználók karbamidból 6,5 százalékkal, míg NPK 15-15-15-ből 18,3 százalékkal többet vásároltak, mint egy évvel korábban. Ammónium-nitrátból (AN) feleannyi, szuperfoszfátból ötöde fogyott. A MAP forgalma 15,3 százalékkal csökkent a múlt évi bázisidőszakhoz képest. Az ammónium-nitrát aránya a tárgyhónapban 1:14 volt a karbamidhoz viszonyítva, míg 2024 márciusában ez az arány 1:10 volt.

Ábra: AKI

További információk e témában a Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2025. I–III. hónap című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az okányi kaland: Irány a veterán traktoros nap – GALÉRIÁVAL

Published

on


A hétvégét Simon Gergő barátom meghívására Békés vármegyében, Okányban tölthettem. A kirándulásom fő célja a traktoros vonulás megtekintése volt. Mellette sok egyéb élménnyel gazdagodtam. Az úton lefelé kitértünk Kondorosra megnézni a Batthyány-Geist kastélyt, ahol Petőfi Sándor testvére Petőfi István volt a tiszttartó. Ezen a birtokon alapították meg hazánk első vadásztársaságát, az Alföldi Vadásztársulatot 1881-ben. Vacsorázni az eltűnt betyárvilág legendás színhelyére tértünk be, a Kondorosi Csárdába, ahol hajdanán Rózsa Sándor, a híres-hírhedt betyár is bujkált a csendőrök elől.

Okányban már kora reggel hatalmas tömeg hömpölygött. Fotó: Trencsényi Zoltán

Május 10-én, szombaton harmadjára rendezte meg Okányban a veterán traktoros felvonulást az Okányi Nyugdíjasok Egyesülete. Boda Zoltán traktorjai és 3 oldalkocsis katonai motorja és Bak Zsiga traktorjai és GAZ-66 tűzoltó járműve mellett sokan jöttek saját traktorral Okányból és a közeli településekről, mint például Biharugráról, Zsadányból vagy Vésztőről. Összesen közel 70 kisebb-nagyobb traktor vonult fel.

Régi traktorok sorakoztak fel.

A legrégebbi traktor egy 30 lóerős, 1945-ös Fordson Dexta volt, de egy hivatalos Old Timer tanúsítvánnyal rendelkező Fendt Dieselross is felvonult (Szarvasról érkezett). A teljesség igénye nélkül láthattunk Belarus, Zetor, McCormick, Hanomag, John Deere traktorokat, többségében az 1950-80-as évekből.

Fordson Dexta 1945-ből.

Mi, egy GAZ-66 (oroszul: ГАЗ) TÜ-2 gépjárműfecskendő tűzoltókocsival vonultunk. A szovjet gyártmányú alvázra a felépítményt az esztergomi Labor Műszeripari Művek gyártotta.

A 8 hengeres benzinmotor 115 LE teljesítménnyel rendelkezik. Magyarországon ez volt az első gépjárműfecskendő, amibe Rosenbauer-szivattyút építettek. Utoljára a Komlói Önkéntes Tűzoltóságon teljesített szolgálatot, mielőtt Bak Zsiga gyűjteményébe került.

Mi egy GAZ-66-ossal vonultunk.

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A faluban történő felvonulást követően a traktorok a sportpálya mellett sorakoztak fel, ahol az érdeklődők megtekinthették őket. A rendezvényt gyermekprogramok színesítették. Az ebédet gulyáságyúban főzték, emellett helyi lekváros fánkot készítettek, ami nagy népszerűségnek örvendett a látogatók körében.

Az okányi emberek nagyon barátságosak voltak és izgalmas volt egy nyolc hengeres teherautóban felvonulni.

A fesztivál után felfedeztük a környék további nevezetességeit. A Biharugrai halastavak és a bihari madárvárta a természetkedvelőknek tökéletes kikapcsolódási, kirándulási helyszínt biztosít. A Körösök-vidéke, a Sebes-Körös horgász és vízitúra paradicsom a szó szoros értelmében. Az országhatár túloldalán található körösszegi Csonkatorony és a Zsadány melletti Fancsika pusztán található Schwartz-Fried kúria romjai a történelem iránt érdeklődőknek javasolt úticélok.

Történelmi helyszín a geszti Tisza-kastély. Napjainkban régi pompájában látogatható.

Az utolsó célállomásunk a geszti Tisza-kastély volt. A kastély felújítása tavaly fejeződött be. Az ősi, kálvinista Tisza család fészke megújulva hirdeti a mindig is a magyar érdekek mellett kiálló család értékrendjét, történelemformáló szerepét. A történelmi Bihar-Békés vármegyék felfedezését mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik a gazdag természeti és épített örökségek iránt. Az ottani falvak közösségeinek vendégszeretete példamutató. Remélem még sok ilyen útban lehet részem az ország ezen régiójában.

 

Írta: Trencsényi Zoltán Árpád;
Fotó: Simon Gergő és Trencsényi Zoltán Árpád

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom