Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

További fejlesztések teszik még praktikusabbá az eGN rendszer használatát

Print Friendly, PDF & Email

Frissítették az elektronikus Gazdálkodási Naplót

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Június 12-én élesedett az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) legújabb fejlesztési csomagja. Ennek révén többek között lehetővé vált a termőhely helyazonosítójának szabad szerkesztése, a hozamadatok immár tonna/hektár formában adhatóak meg, valamint a talajvizsgálatok nem KET azonosítóval rendelkező termőhelyhez is hozzákapcsolhatóak.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően időről-időre újabb funkciók élesítésére kerül sor.
A legutóbbi fejlesztési csomag június 12-től érhető el a programban. A frissítések célja, hogy a rendszer a felhasználók számára minél hatékonyabbá és könnyen használhatóvá váljon. A több műveletet is érintő legújabb funkciók és változások összefoglalása az alábbiakban olvasható.

  1. Lehetővé vált a termőhely helyazonosítására használt koordináta, cím vagy helyrajzi szám szabad szerkesztése. Ehhez a program egy új mezőbe másolja az adatokat, és abban lehet tetszőlegesen szerkeszteni.
  2. A hozamadatok esetében, a felhasználók kérése alapján, a jelenlegi tonnában megadott adatok helyett sor került a tonna/hektár mértékegység bevezetésére. Az adatok pontossága érdekében, a korábban tonnában megadott hozamadatokat a rendszer visszamenőleg átszámolja, melyhez figyelembe veszi a „művelettel érintett terület” mezőben rögzített értékeket.
  3. A termőhely szintű jogcímek esetén a véglegesített termőhelyen immár lehetőség van a tévesen rögzített jogcímek törlésére.
  4. A „tábla EK sorszám” mező rendezésében lévő hiba javításának köszönhetően most már a helyes számtani sorrend jelenik meg (pl. 1,2,10).
  5. A program a talajvizsgálatok termőhelyhez való kapcsolása terén szintén új funkcióval bővült. Továbbra is lehetséges a talajvizsgálatok hozzákapcsolása egy vagy több termőhelyhez, kizárólag a KET azonosító magadásával. Emellett a talajvizsgálatok megadásakor mostantól lehetőség van tetszőleges, vagyis nem KET azonosítóval rendelkező termőhely(ek) kiválasztására is.
  6. A szervestrágya események közül a vásárlásnál egy újonnan beépített jelölőnégyzet kiválasztása esetén nem kötelező megadni a FELIR számot. A jelölőnégyzet szövege: az „Átadó/Átvevő partner nem rendelkezik FELIR azonosítóval”. A tápanyag-utánpótlás műveletnél a hígtrágya és az istállótrágya esetén szintén nem kötelező megadni a FELIR számot, amennyiben az eladó partner nem rendelkezik FELIR azonosítóval.
  7. A legeltetés művelethez több állatfajt és korcsoportot is fel lehet vinni. Az állatlétszámot továbbra is korcsoportonként lehet megadni, így egy szakaszon a vegyesen legeltetett állatok is megadhatóak anélkül, hogy a szakasz mérete megduplázódna.
  8. A növényvédelem műveletnél mostantól a felhasználó – ha a megadott kultúránál nem jelenik meg automatikusan – szabadon megadhatja az ÉEVI-t.
  9. A hivatal bevezette az ideiglenes mentés korlátozását annak érdekében, hogy ne vesszenek el adatok az ügyféloldali számítógépek memóriakorlátai miatt. A program figyelmeztet, ha az ideiglenes mentésben tárolt adatok átlépik a bevezetett korlátot. A figyelmeztetés után mindenképpen a „Rögzített adatok beadása” gombra szükséges kattintani.
  10. A „Terület összesítő”, valamint a „Jogosultságok és Kötelezettségek” lapokon „Az adatsorokban megjelenített összeg adatok beadást követően frissülnek!” felirattal találkozhatnak a gazdálkodók. Ez azt jelenti, hogy ezeken a lapokon az adatok közvetlen felvétele után még az előző betöltés utáni állapot látható, az információk csak a beadás után frissülnek.
  11. Az EK sorszám mező mostantól maximálisan 4 karakter (egész szám) lehet.
  12. A jogszabály1 értelmében a megújuló energia előállítására szolgáló melléktermékek hasznosítása esetén (pl. szalma hőerőműbe való eladása) tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és benyújtani. Ehhez sor került a Műveleti napló mellett a „Tápanyag-gazdálkodási tervező (megújuló energia előállítására szolgáló melléktermék esetén)” lap kialakítására is. További információk a kötelezettségről: https://portal.nebih.gov.hu/-/valtozik-a-megujulo-energia-eloallitasahoz-kapcsolodo-tapanyag-gazdalkodasi-terv-benyujtasanak-rendje 
  13. A külső fejlesztők által használt interfészen is történtek változások, amelyről részletesen a https://portal.nebih.gov.hu/nebih-api oldalon, a WhiteBook-ban olvashatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

Mezőgazdaság

A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.

 

A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.

Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.

A legfontosabb exportcikkek részesedése a teljes agrárexportból, 2024. I–VI. hónap

További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás

Print Friendly, PDF & Email

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz  5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.

A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.

A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot

Print Friendly, PDF & Email

A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.

Fotó: AM

Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.

Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.

Forrás: AM

Tovább olvasom