Keressen minket

Mezőgazdaság

További fejlesztések teszik még praktikusabbá az eGN rendszer használatát

+1

Frissítették az elektronikus Gazdálkodási Naplót

+1

Közzétéve:

+1

Június 12-én élesedett az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) legújabb fejlesztési csomagja. Ennek révén többek között lehetővé vált a termőhely helyazonosítójának szabad szerkesztése, a hozamadatok immár tonna/hektár formában adhatóak meg, valamint a talajvizsgálatok nem KET azonosítóval rendelkező termőhelyhez is hozzákapcsolhatóak.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően időről-időre újabb funkciók élesítésére kerül sor.
A legutóbbi fejlesztési csomag június 12-től érhető el a programban. A frissítések célja, hogy a rendszer a felhasználók számára minél hatékonyabbá és könnyen használhatóvá váljon. A több műveletet is érintő legújabb funkciók és változások összefoglalása az alábbiakban olvasható.

  1. Lehetővé vált a termőhely helyazonosítására használt koordináta, cím vagy helyrajzi szám szabad szerkesztése. Ehhez a program egy új mezőbe másolja az adatokat, és abban lehet tetszőlegesen szerkeszteni.
  2. A hozamadatok esetében, a felhasználók kérése alapján, a jelenlegi tonnában megadott adatok helyett sor került a tonna/hektár mértékegység bevezetésére. Az adatok pontossága érdekében, a korábban tonnában megadott hozamadatokat a rendszer visszamenőleg átszámolja, melyhez figyelembe veszi a „művelettel érintett terület” mezőben rögzített értékeket.
  3. A termőhely szintű jogcímek esetén a véglegesített termőhelyen immár lehetőség van a tévesen rögzített jogcímek törlésére.
  4. A „tábla EK sorszám” mező rendezésében lévő hiba javításának köszönhetően most már a helyes számtani sorrend jelenik meg (pl. 1,2,10).
  5. A program a talajvizsgálatok termőhelyhez való kapcsolása terén szintén új funkcióval bővült. Továbbra is lehetséges a talajvizsgálatok hozzákapcsolása egy vagy több termőhelyhez, kizárólag a KET azonosító magadásával. Emellett a talajvizsgálatok megadásakor mostantól lehetőség van tetszőleges, vagyis nem KET azonosítóval rendelkező termőhely(ek) kiválasztására is.
  6. A szervestrágya események közül a vásárlásnál egy újonnan beépített jelölőnégyzet kiválasztása esetén nem kötelező megadni a FELIR számot. A jelölőnégyzet szövege: az „Átadó/Átvevő partner nem rendelkezik FELIR azonosítóval”. A tápanyag-utánpótlás műveletnél a hígtrágya és az istállótrágya esetén szintén nem kötelező megadni a FELIR számot, amennyiben az eladó partner nem rendelkezik FELIR azonosítóval.
  7. A legeltetés művelethez több állatfajt és korcsoportot is fel lehet vinni. Az állatlétszámot továbbra is korcsoportonként lehet megadni, így egy szakaszon a vegyesen legeltetett állatok is megadhatóak anélkül, hogy a szakasz mérete megduplázódna.
  8. A növényvédelem műveletnél mostantól a felhasználó – ha a megadott kultúránál nem jelenik meg automatikusan – szabadon megadhatja az ÉEVI-t.
  9. A hivatal bevezette az ideiglenes mentés korlátozását annak érdekében, hogy ne vesszenek el adatok az ügyféloldali számítógépek memóriakorlátai miatt. A program figyelmeztet, ha az ideiglenes mentésben tárolt adatok átlépik a bevezetett korlátot. A figyelmeztetés után mindenképpen a „Rögzített adatok beadása” gombra szükséges kattintani.
  10. A „Terület összesítő”, valamint a „Jogosultságok és Kötelezettségek” lapokon „Az adatsorokban megjelenített összeg adatok beadást követően frissülnek!” felirattal találkozhatnak a gazdálkodók. Ez azt jelenti, hogy ezeken a lapokon az adatok közvetlen felvétele után még az előző betöltés utáni állapot látható, az információk csak a beadás után frissülnek.
  11. Az EK sorszám mező mostantól maximálisan 4 karakter (egész szám) lehet.
  12. A jogszabály1 értelmében a megújuló energia előállítására szolgáló melléktermékek hasznosítása esetén (pl. szalma hőerőműbe való eladása) tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és benyújtani. Ehhez sor került a Műveleti napló mellett a „Tápanyag-gazdálkodási tervező (megújuló energia előállítására szolgáló melléktermék esetén)” lap kialakítására is. További információk a kötelezettségről: https://portal.nebih.gov.hu/-/valtozik-a-megujulo-energia-eloallitasahoz-kapcsolodo-tapanyag-gazdalkodasi-terv-benyujtasanak-rendje 
  13. A külső fejlesztők által használt interfészen is történtek változások, amelyről részletesen a https://portal.nebih.gov.hu/nebih-api oldalon, a WhiteBook-ban olvashatnak az érintettek.

Forrás: NÉBIH

+1

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

AM: Jó ütemben teljesül az agrártámogatások kifizetése

Published

on

0

Rengeteg a pályázat a gazdálkodóknak és a tavalyi évhez képest gyorsabban halad az agrártámogatások kifizetése, a területalapú támogatások ütemesen érkeznek a gazdákhoz. A 2024-es egységes kérelmek után 27 jogcímen már több mint 518 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár csaknem 153 ezer érintett számára – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára Mórahalmon.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Fotó: Fekete István / AM

Feldman Zsolt az agrárfórumon ismertette, hogy az alaptámogatás 88, az újraelosztó támogatás 95 százalékát már kifizette az államkincstár. Így a kérelmezők 98 százaléka, 149,5 ezer gazda már forráshoz jutott. Március végétől folyamatosan zajlanak a végfizetések is a különböző jogcímeken.

A 2024. évi egységes kérelmek kifizetésekor Csongrád-Csanád vármegyében eddig 26 milliárd forintot folyósítottak csaknem 12 ezer gazdálkodónak – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési pillérének csaknem 2900 milliárd forint keretösszegéből 2300 milliárd forintot a magyar kormány biztosít, az uniós társfinanszírozás 600 milliárd forintot tesz ki.

Bálázó javítás éjjel, ami egyedül mindig nagyon veszélyes. Fotó: Agro Jager

Feldman Zsolt előadása szerint a mostani finanszírozási ciklusban a KAP vidékfejlesztési keretéből március 11-ig 34 felhívás jelent meg 1347 milliárd forint keretösszeggel. Intenzív pályázati időszakban van a hazai agrárium, hiszen a tavaly meghirdetettekkel és az idén megjelenőkkel összesen, 73 kiírás segíti a gazdálkodókat. 2025-ben 40 pályázati felhívás várható, többek között a precíziós gazdálkodás, agrár-erdészeti rendszerek és terményszárító fejlesztések támogatására.

Szintén idén érkezik a fiatal gazdákat segítő pályázati konstrukció 79 milliárd forintos kerettel. Emellett április végén-május elején megszületnek az Agrár-környezetgazdálkodási Program keretében várt támogatói döntések, amelyeket 20 ezer gazdálkodó vár – sorolta.

Népszerűnek nevezte a felhívásokat, példaként említve, hogy az eddig lezárt és még bírálat alatt álló beruházási pályázati konstrukciókra jelentős túligénylést tapasztaltak. A vállalkozások a meghirdetett keretösszegekhez képest közel négyszer nagyobb támogatási igényt nyújtottak be, így megközelítve az 1800 milliárd forintot. A legnagyobb fejlesztési igény az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás területéről érkezett.

A kisléptékű feldolgozó üzemi pályázati felhívás esetében is születtek már döntések, az első támogatói okiratokat a héten átadták – jegyezte meg.

Forrás: Agrárminisztéium

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Eredményesek a ragadós száj- és körömfájás kapcsán megtett magyar intézkedések

Published

on

+1


Eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban, ezért az uniós országok feloldhatják a hazánkkal szembeni behozatali korlátozásokat – közölte Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette, az Európai Bizottság végrehajtási határozata szerint nem alkalmazható jogtalan importtilalom a magyar állategészségügyi helyzet miatt.

Szürkemarha gulya a Körös-Maros Nemzeti Parkban, Biharugra, Fertály határrészében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság részéről megjelent az a végrehajtási határozat, amely a ragadós száj- és körömfájás betegség terjedésének megakadályozását szolgálja. E határozat mellett nincs helye olyan egyéb tagállami intézkedéseknek, amelyek korlátozzák az Európai Unió egységes belső piacán az áruk szabad mozgását vagy ellentétesek az állategészségügyi rendelet szabályozásaival. Az EU így jóváhagyta azt, hogy a kisbajcsi szarvasmarhatelep, és annak 10 kilométeres körzete korlátozott terület, amelyen uniós jogszabályok által előírt felszámoló és korlátozó intézkedéseket kell végrehajtani. Ez azt is jelenti, hogy ezen területen kívül a tagállamok nem vezethetnek be korlátozó intézkedéseket hazánkkal szemben, melyre a bizottság fel is hívta a figyelmet a határozat megjelenésekor – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, ennek alapján minden tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit. Magyarország felkészült arra, hogy ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be – szögezte le az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom