Keressen minket

Mezőgazdaság

A 2024-es rekordmeleg július átlagosnak ígérkezik a század végére

A MET hosszú távú előrejelzést adott ki a várható júliusi középhőmérséklet alakulásáról.

Közzétéve:

Az 1901-től elemzett júliusok sorában első helyre került 2024 júliusa. A mérési sor a HungaroMet Zrt. éghajlati adatbázisán alapuló, homogenizált (MASH) és interpolált (MISH) júliusi országos átlagokból áll. Az idei, rekordmeleg július (24,5°C) segítségével szemléletessé tudjuk tenni, hogy mi vár ránk a jövőben. Ehhez az éghajlatváltozás hazai hatásainak feltérképezését szolgáló KlimAdat projektben elérhető, a HungaroMet Zrt-nél előállított klímamodell-szimulációk együttesének tükrében értékeltük a 2024. júliusi középhőmérsékletet.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Megvizsgálva a modellegyüttes által kijelölt eredmények tartományát, az 1. ábrán látható jövőkép sejlik fel. A század közepén kezdődő 30 éves periódusban a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány felső határához (maximum) esik közel az idei júliusi középhőmérséklet. Ha ez valósul meg, akkor az idén tapasztaltak már a 2051–2080 időszakban közel átlagosnak fognak számítani, ami azzal jár majd, hogy előfordulhatnak ennél forróbb júliusok is.

Ha a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges tartomány alsó határához viszonyítunk (minimum), tehát mérsékelt júliusi melegedés következik be 2051–2080-ra, akkor a ma legmelegebb júliusok felső harmadát kijelölő érték: 21,6°C (2003 júliusát jellemezte) lesz majd átlagos.

Amennyiben a század végére a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérséklet tartomány közepe (medián) valósul meg, akkor a 2015-öshöz hasonló középhőmérsékletű július számít majd átlagosnak (3. legmelegebb 1901 óta, havi középhőmérséklet 23,2°C). 2015 júliusában, országos átlagban 18 hőségnap lépett fel (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C). Az alfa generáció tehát, akik 2010-ben, vagy az után születtek, a felnőttkoruk középső szakaszát (45 – 65 év) jóval magasabb hőmérsékleti viszonyok között fogják megélni. A század végére pedig a korábbi rekordnál (2021, 23,7°C) kissé magasabb lesz a 2071 és 2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete. Ez ugyan nem éri el az ideit, de az adott 30 év egyes éveit tekintve bőven előfordulhatnak majd olyan forró, vagy akár melegebb júliusok is, mint az idei volt. Tehát amit ma szélsőségesen magas hőmérsékletnek élünk meg, az a távoli jövőben inkább átlagosnak fog számítani.

Harmincéves júliusi klímaátlagok Magyarországra mérések és regionális klímamodell eredmények alapján 1901-től 2100-ig. A 2001–2030 időszakot a 2001–2024 időszak méréseivel jellemezzük. A zölddel jelölt júliusok segítik a modelleredmények értelmezését a mérések tükrében.

2. ábrán látható „dobozdiagram” segítségével szemléltetjük, hogy a kijelölt jövőbeli 30 éves időszakokban várhatóan milyen tartományban fog mozogni a júliusi középhőmérséklet a modellszimuláció-együttes szerint.

Hogyan is értelmezhetjük ezt a típusú diagramot? A téglalap alsó és felső éle jelöli ki azt a terjedelmet, amiben az adatoknak a középső fele található. A téglalapban lévő vízszintes vonal megadja az adatsor középső értékét, vagyis azt az elemet, aminél az adatsor értékeinek egyik fele kisebb, a másik fele pedig nagyobb. A téglalapon kívül eső vízszintes vonalak az adatsorban előforduló legkisebb és legnagyobb értéket jelölik.

2. ábra A HungaroMet klímamodell-szimuláció együttes júliusi középhőmérsékletre vonatkozó eredményei harmincéves időszakokra doboz diagramon, ami az adott 30 év júliusainak alsó, felső kvartilisét, mediánját (középső érték), minimumát és maximumát mutatja.

Az ábráról leolvasható, hogy a klímamodell-szimulációk szerint a jövőben is előfordulhatnak hűvösebb (akár 20°C alatti középhőmérsékletű) júliusok, de a 2024-esnél jóval melegebbek is. A XXI. század vége felé haladva a júliusra vonatkozó medián egyre nagyobb értéket képvisel. A század második felét jellemző két harmincéves periódusban (2051–2080 és 2061–2090) a júliusok negyede a 2024-esnél melegebbnek ígérkezik, a század végén pedig a felére igaz ez, így az idei július középhőmérsékletéhez hasonló értékek a 2071–2100 időszakra megszokottá válhatnak.

Forrás: MET

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom