Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az új típusú élelmiszerekkel kapcsolatos élénk viták hátterére világít rá. Kiemeli továbbá, hogy ezen termékek újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatok merülhetnek fel, valamit, hogy a húsmentes étrendért folytatott küzdelem egyre élesebben szembeállítja az európai kulturális és kulináris hagyományok híveit és az élelmiszer-újítókat.

Fotó: NAK

Az Európai Unióban 1997 óta jogszabály rögzíti az úgynevezett új típusú élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályozásokat. Az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2015/2283 Rendelete szerint „új élelmiszernek” nevezzük azokat az élelmiszereket − a tagállamok uniós csatlakozásának időpontjaitól függetlenül −, amelyek 1997. május 15. előtt az Európai Unión belül nem kerültek jelentős mértékben felhasználásra emberi fogyasztási célra. Az „új élelmiszer”, tehát egy gyűjtőfogalom, ami többféle élelmiszertípust foglal magába, beleértve az ehető rovaralapú élelmiszereket, a laboratóriumban tenyésztett húsokat és az állati eredetű termékek növényi alapú alternatíváit egyaránt. Tekintettel arra, hogy ezen új típusú élelmiszerek fogyasztása, a termékek újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatokat vethet fel, ezért kiemelt körültekintéssel kell eljárni az engedélyezési eljárások során. Az uniós miniszterek az elmúlt időszakban számos heves vitát folytattak az új típusú élelmiszerekkel kapcsolatosan.

Az Európai Bizottság adatai szerint a hús, a tejtermékek és a tenger gyümölcsei helyettesítésére szolgáló vegán alternatívák fogyasztása 2011 óta ötszörösére nőtt és várhatóan az tovább fog nőni. Az Európai Unió négy rovarfaj értékesítését is engedélyezte már és legalább nyolc kérelem van folyamatban. Mivel a hústermelésről gyakran azt állítják, hogy az káros a bolygónkra nézve, ezeket az újszerű élelmiszereket úgy mutatják be, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem megoldásait. A húsmentes étrendért folytatott küzdelem azonban egyre inkább szembeállítja az európai kulturális és kulináris hagyományok híveit, őrzőit az élelmiszer-újítókkal.

Magyarország kontra Spanyolország és Németország

Magyarország például nagyon határozottan állást foglalt ebben a kérdésben, azzal érvelve, hogy meg kell védeni az európai kulináris hagyományokat, mivel ezek a növényi alapú alternatívák, ehető rovarok vagy mesterségesen, laboratóriumban tenyésztett húsok veszélyeztethetik ezeket a hagyományokat. A magyar elnökség szerint ezek az „új élelmiszerek” nem jelentenek megoldást a klímaváltozás elleni küzdelemben és ezen termékeket mindig egyértelműen, a fogyasztók megtévesztése, félrevezetése nélkül kell forgalmazni. Az olyan kifejezéseknek, mint a „kolbász”, a „steak” és a „tej” a növényi eredetű termékek leírása esetében történő használata számos országban is vitát váltott ki és még az EU legfelsőbb bíróságáig is eljutott.

A médiabeszámolók azonban azt mutatják, hogy nem így vélekednek a mezőgazdasági nagyhatalmak, Spanyolország és Németország miniszterei, akik felszólaltak Magyarország álláspontja ellen és azzal érveltek, hogy az innováció és a hagyományok egymás mellett létezhetnek, és hogy az újszerű élelmiszeripari lehetőségeknek nem feltétlenül kell veszélyeztetniük az Unió gasztronómiai kultúráját. Néhány további tagállam azonban inkább a magyar nézőpontnak megfelelő álláspontot képviselt. Norbert Totschnig osztrák mezőgazdasági miniszter, a jobbközép Európai Néppárt tagja például azt mondta, hogy az EU-nak biztosítania kell a minőségi, hagyományos és regionális élelmiszer-termelés fenntartását.

Az „olasz meló”

Olaszország szintén ellenzi a laboratóriumban történő tenyésztett hús előállítását, hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt szorgalmaz az élelmiszer-előállítás ezen újszerű módjával kapcsolatosan. Olaszország, Ausztriával és Franciaországgal közösen idén januárban Brüsszelben, az EU Mezőgazdasági Tanács ülésének az égisze alatt aláírt egy dokumentumot, amelyet kilenc másik uniós ország (Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Luxemburg, Litvánia, Málta, Románia és Szlovákia) is támogatott. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy biztosítson megbízható tudományos információkat ezekről az élelmiszerekről, mielőtt a laboratóriumban tenyésztett húsok forgalomba kerülnének az EU-ban. Olaszország álláspontja szerint a labor „hús” továbbra is potenciális veszélyt jelent a fogyasztókra, mivel a FAO és a WHO közzétett egy jelentést, amely 53 lehetséges potenciális veszélyt azonosított a sejtalapú élelmiszerekkel kapcsolatosan. A jelentésről szóló korábbi cikkünket itt érhetik el.

Olaszország már jó ideje élen jár e témakörben a Brüsszel felé tett erőfeszítések tekintetében és arra törekszik, hogy megakadályozzon minden olyan intézkedést és beavatkozást, amely lehetővé tenné a laboratóriumban tenyésztett hús kereskedelmét. Ezen túlmenően olyan nemzeti szabályozást fogadott el, amely megtiltja a „szintetikus élelmiszerek és takarmányok” előállítását és értékesítését, habár e cikk megjelenéséig a tenyésztett „hús” – használatos még a labor „hús” és az in vitro „hús” kifejezés is – „új élelmiszerként” történő elismerésére vonatkozó engedélyezési kérelem nem került benyújtásra az EU Bizottsághoz.

A „hamis húst” ellenző országok csoportja határozottan állást foglalt az ilyen élelmiszer-előállítási technológiákkal szemben, hangsúlyozva, hogy a sejtalapú termékeket nem lehet és nem is szabad „húsnak” nevezni, kérve továbbá azt, hogy a laboratóriumban tenyésztett termékeket soha ne reklámozzák vagy keverjék össze a valódi élelmiszerekkel. Emellett olyan tanulmányokat idéztek, amelyek szerint a laboratóriumban tenyésztett hús nagyobb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik és a hagyományos gazdálkodáshoz képest energiaigényesebb folyamat, amelynek nincs valódi környezeti előnye. A hatásvizsgálatra való felhívásukban leszögezték, hogy az értékelésnek ki kell térnie az etikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre, valamint az élelmezési- és az egészségügyi biztonságra, továbbá az élelmiszer-szuverenitás és az állatjólét kérdéseire egyaránt.

Az „új élelmiszerek” minden típusának át kell esnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelésén, majd azokat az Európai Bizottság általi forgalomba hozatali engedélyezési eljárásnak kell alávetni. A mezőgazdasági miniszterek nemrégiben tartott ülésén azonban Franciaország egy olyan bizottság létrehozását javasolta, amely felmérné a laboratóriumban tenyésztett hússal kapcsolatos közvélekedést, az állampolgárok hozzáállását is, mivel a tudományos vizsgálatok csak egy részét világítják meg ennek a területnek.

Az európai polgárok véleményének nyilvános konzultáción keresztül történő kikérése a demokratikus döntéshozatal elengedhetetlen része, amely figyelembe veszi a fogyasztók kívánságait és választásait. A választás szabadsága jó ötlet, de jobb gondoskodni arról, hogy az állampolgárok választásai, döntései megalapozottak legyenek.

Forrás: NAK