Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2024. szeptember
Előrejelzés a 2024. évi globális gabonatermelésről:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, szeptemberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2851 millió tonna lesz, amely 2,8 millió tonnával csökkent a júliusi előrejelzéshez képest.
Azonban a 2024. évi globális gabonatermelés a 2023. évi termeléssel azonos szintre prognosztizálható. A csökkenés elsősorban a kedvezőtlen, aszályos időjárással magyarázható, mely az Európai Uniót, Mexikót és Ukrajnát is érintette többek között. Ez a negatív hatás az árpa termeléshozamát Kanadában és az Európai Unióban, valamint a cirok terméskilátásait is visszafogta az Amerikai Egyesült Államokban. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok kukoricatermelési előrejelzését jelentősen javították a kedvező időjárási körülmények, mégis várhatóan a termés elmarad a tavalyi évhez képest.
A gabonafelhasználására vonatkozó előrejelzés 2852 millió tonna, ami 0,2 %-kal magasabb az előző évhez képest. Az árpa és a cirok esetében csökkenés figyelhető meg, ami elsősorban a várható alacsonyabb takarmányozási felhasználással magyarázható. A gabonakészlet várhatóan 890 millió tonna lesz, ami 30,7 %-os készlet-felhasználási aránnyal továbbra is megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A kukoricakészletekben várható a csökkenés, ami nagyrészt az Európai Unió és Ukrajna alacsonyabb termelési kilátásaiból ered. A kukorica mellett az árpakészletek is csökkentek főként Kanadában és az Európai Unióban, valamint a cirokkészletek is hasonló tendenciát mutatnak Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban (1. ábra).
A búzatermelés várhatóan 791,4 millió tonna lesz, ami 2,3 millió tonnával magasabb a júliusi előrejelzéshez képest, és csaknem 3 millió tonnával több az előző évi termeléstől. A növekedés elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál jobb téli betakarítási eredményekkel magyarázható, de Kínában és Argentínában is magasabb termés várható. Azonban az Európai Unióban és Oroszországban a kedvezőtlen időjárási körülmények csökkentették a terméshozamokat.
A búzafelhasználási előrejelzés 793,3 millió tonna, ami 0,6 százalékkal kevesebb a tavalyihoz viszonyítva, ami elsősorban a kínai élelmiszeripar búza felhasználásának felülvizsgálatával magyarázható. Ezzel szemben a készlet az előrejelzések szerint 314,4 millió tonna, amihez hozzájárult az Amerikai Egyesült Államok a vártnál jobb termelési eredménye is (2. ábra).
Az Európai Unió búzatermelését 124,0 millió tonnára becsülik, ami 10,9 millió tonnával elmarad az előző évinél. Ezt magyarázhatja az, hogy a becsült betakarított terület nagysága (23 millió hektár) kisebb és a becsült terméshozam (5,39 tonna/hektár) alacsonyabb az előző évhez viszonyítva. Emellett Észak-Európában a termelést megnehezítette a túl sok eső, amely Németországot és Franciaországot érintette a legsúlyosabban. Továbbá Spanyolországban, Lengyelországban és Csehországban is csökkenés tapasztalható.
A kukoricatermelés szintén csökkenést mutat. 59 millió tonnára becsülik, ami 2,5 millió tonnával kevesebb az előző évi terméshez viszonyítva. Ebben a délkelet-európai aszály és hőség jelentős szerepet játszik. A betakarított terület becsült nagysága (8,6 millió hektár) 5 %-kal meghaladja az előző évit, azonban a becsült termésátlagok (6.86 tonna/hektár) elmaradtan a tavalyitól.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.
A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.
Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.
További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,
A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz 5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.
A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.
A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot
A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát
Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.
Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.
Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.
Forrás: AM