Keressen minket

Mezőgazdaság

Drasztikusan megemelkedtek a gombamérgezési események az egész ország területén!

A gombamérgezési események száma a tízszeresére emelkedett az átlagos eseményszámhoz képest.

Közzétéve:

A gombaszezon kezdetével megnövekedtek a gombafogyasztás utáni megbetegedések is, jelenleg a gombamérgezési események száma a tízszeresére emelkedett az átlagos eseményszámhoz képest. A gombaszezonban nem csak a mérgező fajok okoznak problémát, hanem a helytelenül elkészített és tárolt gombás ételek is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezúton is felhívja a gombagyűjtők figyelmét, hogy az általuk gyűjtött gombát minden esetben mutassák be gombaszakértőnek.

A hosszan tartó nyári kánikula egy országos esőzéssel ért véget. Az Alföldön és a hegyvidéken egyaránt 100-150 mm csapadék hullott le. Az őszi jó idővel nagy tömegben jelentek meg a kalapos gombák: mind az ehető fajok, mind a teljes gombatermés 90%-át jelentő nem ehető és mérgező fajok.
A réteken és legelőkön az első nagy tömegben megjelenő gomba a karbolszagú csiperke, amely mérgező gombafaj, a mostani szezonban is számos mérgezést okozott. Az idő lehűlésével először csökken, majd teljesen eltűnik a mezei szegfűgomba, amit szinte a legtöbben keresnek és gyűjtenek az országban. Átveszi a helyét több apró méretű mérgező, réten és legelőn növekvő tölcsérgombafaj, amelyek miatt minden évben több megbetegedés fordul elő.

Az alföldi telepített erdeinkben nagy mennyiségben látható a közkedvelt nagy őzlábgomba, a szemcsésnyelű fenyőtinóru, az ehető csiperke, az érdestinóru és a szintén sokak által kedvelt ördögszekér laskagomba. Azonban megjelent a bolygatott területeken, árokpartokon és erdőszéleken az ugyancsak minden évben megbetegedéseket okozó kerti őzlábgomba is.
Az ország teljes területén nagy tömegben van jelen a gyilkos galóca, ami a gombavizsgálati helyeken minden évben jelentős mennyiségben megtalálható, a gombafajokat nem ismerő gyűjtők bemutatásra kerülő kosaraiban.

 

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Ilyenkor legtöbben a hegyvidékekben keresnek gombát, ahol nagy számban jelentek meg az ehető és a mérgező gombafajok. A kellemes idő hatására még nem tűntek el a nyári fajok sem: a nyári, bronzos és ízletes vargánya, az érdestinóru, a molyhos tinóru fajok. Megjelennek az ősszel gyűjthető fajok is: a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba, a fenyő és gyűrűstinóruk, az ehető galambgombák és tejelőgombák, a közkedvelt rizike fajok, valamint a trombitagombák. Viszont ezzel együtt nagy tömegben bukkannak fel a nem ehető és mérgező gombafajok. A legtöbb mérgezési esetért felelős két faj jelenleg a nagy döggomba és a világító tölcsérgomba. A galócák közül szinte minden faj megtalálható: a gyilkos galóca, a légyölő galóca, a párducgalóca, a citromgalóca, de más mérgező nemzetségek fajai is nagy számban fordulnak elő az erdőkben: például a susulykák vagy a fakógombák.

Az idő lehűlésével természetesen az őszi gombák teljesen átveszik a szerepet: többek között a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba és a gyűrűs tuskógomba.
Tehát a jelenlegi időjárási körülmények között rengeteg gombát gyűjthetnek az emberek a természetben. Ízletes gombaételek készülhetnek, azonban a hatóság a gombagyűjtés veszélyeire is szeretné felhívni a figyelmet. Fontos tudni, hogy a szezon során a mérgező fajok mellett, a helytelenül elkészített és tárolt gombás ételek is kiválthatnak megbetegedéseket.
Aki nem rendelkezik kellő fajismerettel, vizsgáltassa be az általa gyűjtött vadon termő gombát gombaszakellenőrrel. Azonban a Nébih szerint a legbiztonságosabb megoldás, ha minden gombagyűjtő megteszi ezt. A gombaszakellenőri vizsgálat ugyanis életeket menthet! Kulcsfontosságú, hogy laikusként se fogyasszunk, és ne is ajándékozzunk ellenőrizetlen gombát!

Forrás: NÉBIH

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom