Éjjelente már fagy s ha még nem is bőröznek meg a tócsák, odakint a Agropoint Kft. halgazdaságában, az átereszeknél, a barátzsilipeknél, Papp Lajos, vagy ahogy a faluban és a környéken ismerik, Lajkó, őrzi éjjel halágyat. Lesi, figyeli a vizet, amelyre a nád felől köd kúszik be és hallgatja a különös éji hangokat. Aki fél, az ide ne jöjjön! Néha csobban a víz, megmozdul a hal – talán vidra, talán nem és jobban az ember a fülével lát ilyenkor, mint a szemével. Közben meg csak csobog, csak beszél a víz, ahogy átbukik a deszkák fölött. Menjünk csak arrébb, ott jobban hallunk! S egyszer csak Várad felől derengeni kezd a köd. Éjjel másképpen jár az ember s ha valaki tudja, akkor ő bizonyosan. Talán, ezért is bízták rá, nemcsak ezt a vizet, hanem az egész gazdaságot.

Belépés csak engedéllyel! Fokozottan védett területen járunk! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Hat órára már Geszten leszünk, hozzuk az embereket, érkezik a kamion. Ám nem tudunk kijutni úgy a faluból, hogy Csaba Szilárd, az Agropoint Kft. főmérnöke, a halászati ágazat vezetője, ne villantana ránk: csak egy köszönésig állunk meg és már léptetjük is a lovakat. Egyetlen egy kérdése volt:

• Jó reggelt! Minden rendben volt az éjjel?

Balról “Lajkó”, Csaba Szilárd főmérnök és az egyik kisfia. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Operatív vezető és most csak a tények érdeklik. Sok ember érkezik reggel, a hal kényes, a kamion nem várhat. Itt mindennek rendben kell menni. Hiba nem lehet és két kisfia, akik az őszi szünetüket töltik, csak figyelik, hogy indul a reggel! Lustálkodás helyett itt vannak az apjukkal!

• Korán keltetek, igaz? – kérdezi Lajcsi és a két gyerek csak bólogat! – Csizmát remélem hoztatok, mert sár lesz!
• Ha meg nem hoztak, akkor majd megtanulják, meg elszámolnak az anyjukkal otthon – mondja a főmérnök, aki látszik, nagyon örül, hogy ma együtt jöttek.
• Úgy, úgy! Akkor mindjárt jövünk!

A nap már régen felkelt, de továbbra is ködbe burkolózik a táj. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Míg az emberek, a halászok, a környező falvakból, Gesztről, Mezőgyánból, Zsadányból már hamarosan itt vannak, addig az Emlék tó 40 hektáros vizére kifutott a csónak és kerítik már a halágyat. Művészet a halászás. Összehozni annyi halat, hogy meg is teljenek a kamion ciszternái, meg ne is maradjon sok a hálóban, hogy ne törjön a hal, az már bizony művészet. Egy koppanás, egy ütődés annyi sincs és szemmel beszélnek a halászok, kinek mi a dolga s mondani egyiknek sem kell a másiknak semmit. Amott már lejjebb, a Zöldhalmi felé már gyülekeznek többen, de nem jönnek közelebb, nehogy megriadjon a hal és kiszökjön, mielőtt körbe keríthetnék.

Csaba Szilárd, az Agropoint Kft. halászati ágazatának vezetője és két nagy fia, akiket az őszi szünetben otthon sem lehetett volna hagyni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Csendesen vagyunk Csaba Szilárddal. A két gyerek a traktorokat nézi, a régi magyar pótkocsikat és úgy ismernek minden alkatrészt, hogy az csoda. Egy év van közöttük s mikor megkérdezem, hogy aludtak-e az éjjel, akkor nevet, mert a két gyerek alig akart lefeküdni, mert jöhettek halászni a tóra! Mikor az ágyba kerültek, ott is csak beszélgettek!

Megérkezett a kamion. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Milyen volt az év – érdeklődöm és a főmérnök arca a családi mókázás, az esti történetek felemlegetése után megkeményedik és annyit mond: figyelni kellett, nagyon figyelni kellett.

Hideg tavasszal indultunk, a hal nehezen kezdett, nehezebben mozdult meg, mint szokott, de a vízzel nem volt gond és folyamatosan kaptuk az ellátást a Sebes-Körösről. A Táplálót pár éve kitakarították és engedték a vizet, tudtuk frissíteni, öblíteni a tavakat. Ez nagyon kellett, mert nyárára berobbant a meleg és észnél kellett lenni minden tógazdának, hogy nehogy baj legyen a hallal. Sok munka volt, annyi bizonyos, de a takarmányárak csökkenése az állattenyésztés számára mindig előnyös, ami a vásárlók szempontjából is érezhető, látható.

Körbe ért a csónak, hálóban a hal és kezdődhet a válogatás, kezdődhet a mérlegelés. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Nekünk, az ágazat többi halgazdaságával szemben, óriási előnyünk, hogy a Sebes-Körös mindig kellő mennyiségű vizet tud adni. Ráadásul egy tiszta s viszonylag, arányaiban, hidegebb víz is érkezik, ami még oxigénben gazdag is. Ez, a Natura 2000-es gazdálkodással, egy természetközeli, egy extenzív haltenyésztéssel, meg egy olyan minőségi halat eredményez, amely a vadvízi hal minőségét adja. Ez a hal, amit itt, az Agropoint Kft. vizeiben termelünk extenzív tenyésztéssel, egy izmos, kövérnek egyáltalán nem mondható piacos halat jelent.

Tarsoly Károly halász, aki két tükrös pontyot tart a kezében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A nyár, a 2024-es nyár, azonban egyáltalán nem volt könnyű számunkra. A forró és aszályos napokon volt olyan 24 óra, hogy akár 5 centiméteres csökkenést is mértünk. A legrosszabb eset, amikor a nagy meleg, a hőség, széllel érkezik, mert akkor a legintenzívebb a párolgás. Rendkívül figyelni kell, nehogy megmelegedjen a víz és figyelni kell a szervesanyag-tartalomra, mert ezek súlyos halpusztulást is eredményezhetnek. Sok összetevős a haltenyésztés és mire idekerül a halágyra, rengeteget alszik idekint.

Hetek óta engedik a vizet a tavakból az Agropoint Kft. területén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az Agropoint Kft-től vásárolt halra egyébként nagyon büszkék. Ezzel a hallal, a Tiszántúlon élők nagy eséllyel találkozhatnak Nyíregyházától, Debrecenen át Békéscsabáig, de szállítanak a fővárosba és jut belőle Nagyváradra is. Végeredményben kijelenthetjük, hogy az Agropoint Kft. áruja, egy ruganyos, izmos, ha „úgy vesszük” sportos hal. Az itteni, a Sebes-Körös vizein nevelt hal, azonban nemcsak hazánkban, hanem Angliában is hódít s a mai kor miatt már Londonban is kapható. Minden bizonnyal a Chorhus testvérek, amikor annak idején kialakították az első tavakat, meg sem gondolták, hogy ilyen messzire is eljuthat a magyar hal.

Míg beszélgettünk, eközben megérkezett a kamion is. Az emberek elindították az oxigént a tartályokba, kirakták a fellépőket s a fülkéből nem más, mint a tiszafüredi halkereskedő, Mészáros János, a cég vezetője üdvözölte Csaba Szilárdot és a csapatot.

• Az embereimnek szabadnapot rendeltem el és gondoltam meglátogatlak benneteket!
• Jól tetted!

A halászok felsorakoznak eközben, halas kosarakat már a hálósoknak hordják és párban megkezdődik a hálóból a halak kiemelése!

• Tarsoly Karcsi! – szól oda Csaba Szilárd – A busával kezdjetek!

Csaba Szilárd: “A busával kezdjetek!”. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Elindul a mérlegelés, a szállítás és eközben Mészáros Jánossal beszélgetek!

Hallom, hogy szabadnaposak az emberei. Kamiont is tud vezetni?

A mai kor azt hozza, hogy egy cégvezetőnek „mindent is” meg kell tudni oldania. A hivatásos gépkocsivezetők vezetési ideje, pihenő ideje, jogszabályban rögzített és ahhoz, hogy feltölthessem a boltot, fogtam magam és beültem én a kamionba. Sok más dolgom is lenne, de most itt vagyok. Szeretek kint lenni, kamiont vezetni és közben összeszedem, rendezem a gondolataimat: mit végeztünk el? Miket kell végrehajtani? Mit kell még az idén befejezni? Mibe kezdjük jövőre?

Balról Mészáros János a Tisza-Fish Kft. ügyvezetője, középen Csaba Szilárd főmérnök és Kiss Lajos. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Halat is árul?

Persze. Az élő hal nagyon fontos ma is a vásárlónak és sokan meg is tudják pucolni, tisztítani. Sokan nyúzzák, vannak, akik a pikkelyes halat keresik, a „pízest” – kiállt közbe valaki és vannak akik a tükrös pontyot. Mindenkinek van favoritja, kedvence. Persze, ha kell, akkor segítünk is, de a tiszántúli ember vagy mondhatom, hogy a Tisza körüli ember, ma is érti a csíziót, a fogásokat. No, meg hal nélkül szegényebb a konyha is. Halászlé, sült hal, de ebből a halból érdemes akár halkocsonyát is főzni, mert a bőrös halból lehet, meg annyi mindent tudnak az emberek belőle készíteni..

A hálóból kosarakba kerül a hal. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Hogy megy a hal ára és mitől magas?

Azt nem mondanám, hogy magas. Legalábbis itt, a tó mellett, nem az és nálunk, a nagykerben sem. Az ár a kiskereskedelmi forgalom bekapcsolódásával ugrik meg. Nálunk, Tiszafüreden, az üzletben, az élő pontyot oda tudjuk adni 1790.- forintért. Ezzel mi verhetetlenek vagyunk, de mi is megtaláljuk rajta a számításunkat. Jöjjön a vevő, vigye a friss élő, magyar halat. Ilyen áron adjuk, mert stabil beszállítónk, termelőnk, az Agropoint Kft. és a kiszámítható, hosszú távon gondolkodó menedzsment mellett, mi is tervezhetően tudjuk a vásárlóinknak értékesíteni.

A hálóból rögtön a mérlegre kerül a hal. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Kiszámíthatóság, stabilitás. Mi a jövője a magyar halnak?

Úgy gondolom, hogy ketté kell választani. Az egyik az, hogy a fogyasztó megtalálja a számítását és ne csak jóízűen fogyassza ezt a halat, hanem jó szájízzel is. Nem szabad az egekbe vinni az árakat, mert az hosszú távon a halfogyasztás csökkenéséhez vezet. A hal egyébként is szakértelmet, tudást és viszonylag több munkát követel meg a háziasszonyoktól, a családoktól. Ez ma még nem idegen az itteni embernek, de nem is szabad hagyni, hogy a fogyasztás csökkenéssel eltűnjön a konyhákból. Nem szabad hagyni, hogy a fiatalok ne tanulják meg a halkészítés ősi fortélyait. Át kell adni ezt a tudást is, meg kell tanítani, amit csak úgy lehet, hogy hal kerül a kosarakba, hal kerül az asztalokra.

Csaba Szilárd pontos nyilvántartást vezet. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

No és mi a másik?

A másik az, hogy az akvakultúrát támogatni kell az uniónak.

Ennyi? Bővebben kifejtené?

Magyarország már két esztendeje, a magyar kormány, már két éve előkészítette az ágazat fejlesztését. Ezt több éves munka előzte meg, amibe minden halas szereplő bekapcsolódott és most az Európai Unió nem biztosítja a forrásokat. A tengeri halászat csökkentése miatt az édesvízi haltenyésztést kívánják preferálni. Mi, magyarok ebben felkészültünk s ha van valamelyik nemzetnek ebben tapasztalata és lehetősége, akkor mi dobogós helyen állunk. De ahhoz, hogy az ágazat új lökést kapjon, forrásokra, még pedig fejlesztési forrásokra van szüksége. Az ágazat számára teljesen érthetetlen, hogy két év alatt miért nem nyitották meg a forrásokat. Ezzel jelentős hátrányt szenved a magyar halászati ágazatunk és versenyhátrányba kerülünk a lengyel, a cseh és a holland hallal szemben. Ez lenne a cél? Nem tudjuk, de bízunk benne, hogy az áttörés sikerül és megérkeznek a halászati szektorba is a pénzek!

A geszti ember szereti a halat, szívesen jön a tavakra dolgozni is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Szinte csak a halak uszonyainak a csapkodását hallani. Hangos szó nem esik, még a kosarak is csendben járnak kézről kézre. Fontos dolgok ezek és a vidék jövője az, hogy tud-e halat termelni, halat adni, tud-e gabonát aratni, kenyeret adni a magyar emberek asztalára a falu. Vagy más hoz ennivalót, vagy más ad majd munkát nekünk? A vidék, a falu még képes megújulni.

Fiatalok viszik a halat a kamionig. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Messzire néznek. Szemközt, a nádfal sűrűjét kutatják a tekintetek, hogy más nemzet kap és mi, magyarok meg nem. Pedig itt is olyan hideg a víz, itt sem kerül a hal a kocsira könnyebben, mint máshol s a mindennapokért az itt élőknek is meg kell küzdeni, nap, mint nap…

Hozzátok a kosarakat! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Nagy a csönd. Nem is szólal meg senki, mert nemcsak a kosarak, a háló nehéz, hanem az itt dolgozó emberek mindennapi gondjai is csak súlyosbodnak, hogy mi lesz holnap, mi lesz velünk jövőre?!De aztán Lajkóra mindig lehet számítani, mikor közbe kiált!

• Hé! Hát, olyan csöndben vagytok, mintha lopnátok a halat!

Na, erre aztán kipukkad a nevetés és egy geszti gyerek, az ott, ni, a Subás unokaöccse, visszaszól:

• Te azt meg honnan tudod? – most aztán lesi a sok halász, mit felel erre Lajkó. Még a szájuk is nyitva van, hogy jobban hallják a szót!
• Onnan komám, hogy hallottam!

Halászok és vendégek az Emlék-tó partján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Kész. Visszatért a jókedv és a vízből repkedve száll a hal, hol az egyik, hol a másik kosárba. Az utolsó kosarak is megtelnek, egy-két harcsát még elengednek. Süllő nem volt most a húzásban és ahogy kijönnek az emberek a vízből, lassan a vízi madarak visszaveszik maguknak azt, ami az övék. A sirályok jajongva mind közelebb, közelebb húzódnak, nyomukban a gémekkel. Elindul a kamion és az emberek is a faluba igyekeznek. Békesség száll a régi tavakra, az öreg nádasokra. Csak a csend beszél…

Az ember után a természet visszaveszi azt, ami az övé! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131