Mezőgazdaság
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
A Magyar Államkincstár közleményt adott ki a kárenyhítési eljárásról:
A Magyar Államkincstár felhívja a termelők figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződéseket a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt kell megkötni ahhoz, hogy jogosultak legyenek a magasabb összegű kárenyhítő juttatásra.

Fotó: Pixabay
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 3. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani a mezőgazdasági termelő; a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló; a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító; a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint az állam között.
Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerint a mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett mezőgazdasági biztosítással.
A hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött biztosítási szerződés alatt az adott kárenyhítési évben az első benyújtott kárbejelentésben megjelölt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének dátuma előtt megkötött biztosítási szerződés értendő.
A biztosítás megkötésének dátumaként a határozott idejű szerződések esetében a szerződés megkötésének dátumát, a határozatlan idejű – folyamatos – szerződések esetében pedig az adott termelési évben a szerződés megújításának első dátumát kell érteni (amely dátumok az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Azaz amennyiben a mezőgazdasági termelő folyamatos, határozatlan idejű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, azt is mindenképp meg kell újítania az első káresemény bekövetkezte előtt. Az adott kárenyhítési évben a folyamatos, határozatlan idejű szerződés, annak megújítása előtt nem fogadható el, mivel az nem tekinthető élő szerződésnek a kárenyhítési eljárásban.
Felhívjuk a figyelmet, hogy még a tavaszi fagykárok esetleges bekövetkezése előtt érdemes megkötni vagy megújítani a mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, ugyanis amennyiben a mezőgazdasági termelő a Magyar Államkincstárnál (Kincstár) kárbejelentést tesz és a kárbejelentésében feltüntetett káresemény bekövetkezése után köti vagy újítja meg a mezőgazdasági biztosítási szerződését, akkor ezen szerződéseket a Kincstár és az agrárkár-megállapító szervek nem vehetik figyelembe a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek bírálata során.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági biztosítási szerződések megkötését vagy megújítását nem célszerű a 2025. évi egységes kérelem benyújtásához kötni, hiszen történhet káresemény az egységes kérelem benyújtása előtt is az adott kárenyhítési évben, így már az egységes kérelem indulása előtt is szükségessé válhat a kárbejelentés megtétele a Kincstárnál.
Integrátori biztosítások esetében fontos kiemelni, hogy a biztosítási szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma alatt nem az adott integrátori tag csatlakozási nyilatkozatának dátumát, hanem a mezőgazdasági termelőre, mint tagra vonatkozóan szintén a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének, vagy megújításának dátumát kell érteni (amely dátumok szintén az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.
Mezőgazdaság
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay
A 2026. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt – a végrehajtási rendelet értelmében 15 napon belül, de – legkésőbb 2026. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz amennyiben a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, tavaszi fagykár tekintetében már nem lesz lehetősége kárbejelentő kérelem benyújtására.
A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár bejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2026. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH













































































































































































































































































































































































































