Mezőgazdaság
Repedezett táj, elszivárgó jövő: újabb aszályos év sújtja Magyarországot
2025 Magyarországon ismét az aszály éve volt:
Budapest, 2025. szeptember 8. – 2025 Magyarországon ismét az aszály éve volt – hiába hullott mozaikosan több csapadék, mint a hírhedt 2022-es esztendőben, a talajvíz tovább süllyedt, a folyókkal érkező víz mennyisége csökkent, a csapadék éves eloszlása egyre kedvezőtlenebb, a talaj kiszáradt. Mára nyilvánvalóvá vált: a vízhiány már nem rendkívüli állapot, hanem a mindennapjaink része, ami egyre súlyosabb mezőgazdasági károkat és élőhelyveszteséget okoz.

Fotó: WWF
2022 óta az aszály olyan visszatérő vendég, akit bár nem szívesen látunk, rossz döntések és gyakorlatok képében mégis hellyel kínáljuk, megetetjük, megitatjuk – ezért lassan végleg ideköltözik. A gazdák ennek következtében egyre nehezebb helyzetekkel állnak szemben: a talajvíz túl mélyre süllyedt – ez akár mínusz 3 méter is lehet a sok éves átlaghoz képest –, a kutak kiapadnak A kiskerti gazdálkodásba bevonódó hátrányos helyzetű térségekben pedig a terméskiesés miatt sokan elveszítik a reményt és a motivációt a folytatásra.
A magyar mezőgazdaságban nyár végéig 100 milliárdos kár keletkezett, amelynek okozója elsősorban a szántóföldi művelés esetében az aszály.
Folyók és csapadék: történelmi mélypontok és szélsőségek
2025 tavaszán a Duna és a Tisza vízszintje történelmi mélyponthoz közelített, köszönhetően a felső vízgyűjtőkön tapasztalt rekordalacsony csapadékmennyiségnek és a hiányzó hótakarónak. A Tiszán március elején -257 cm-es vízállást is mértek a szolnoki vízmércén, ez július elején már -292 cm volt. Ugyanebben az időben a Dunában mindkét alkalommal előbukkant az Ínség-szikla Budapesten. A hőhullámokkal tarkított nyár és az erős párolgás tovább súlyosbította a helyzetet. 2024-ben a Homokhátságon és a Tiszántúlon 30-40%-kal kevesebb csapadék esett le a sok éves átlaghoz képest. Most, 2025 szeptember elején a Homokhátságon még mindig rendkívüli és erős aszályt jelez a vízügy aszálymonitoring hálózata. A vízügyi igazgatóságok jelentései szerint több kút kiszáradt vagy szokatlanul alacsony a vízszintjük. A drámai aszály legsúlyosabban érintett térsége továbbra is a Homokhátság.
„A magyar táj mára olyan, mint egy repedezett agyagkorsó: ha nem javítjuk meg a repedéseket, bármennyi vizet öntünk bele, elszivárog. Ha nem történik valódi áttörés, tíz éven belül már nemcsak az Alföldön szembesülhetünk az állandó, súlyos aszállyal” – figyelmeztet Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.
A jelek a középhegységekben is megfigyelhetők: egyre korábban sárgulnak az erdők, a legelők pedig sok helyen már a nyár elejére kiégnek. A kutatások egyes fafajok, például a bükk eltűnését, valamint száraz füves pusztává alakulását jelzik előre.
Vízmegtartás: befektetés a jövőbe
A „vízmegtartás” szó mára szinte elcsépelt kifejezéssé vált a közbeszédben, a gyakorlatban mégis csupán akadozva és kapkodva működik: a víznek a tájban, a talajban és a növényekben lenne a helye, ehelyett még mindig ahhoz ragaszkodunk, hogy a kotort csatornákban tartsuk meg a vizet.
A felszín alatti vízkészletek védelmére és visszapótlására a döntéshozóknak nem költségként kellene tekintenie, hanem a jövőbe történő befektetésként. Az erdők, gyepek és vizesélőhelyek helyreállításával, valamint fenntarthatóbb mezőgazdálkodással közelítenénk az időjárási szélsőségek tompításához, ezzel hozzájárulva a gazdák megélhetéséhez. Erre a közelmúltban volt egy jó példa is: idén nyáron a WWF Magyarország kezdeményezésére, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve a Beregben homokzsákos duzzasztással több héten keresztül juttatták el a Tisza vizét a Kőris-erdőbe, az elöntésnek köszönhetően pedig fellélegezhetett a szárazságtól sínylődő erdőfolt. Az itt megszerzett tapasztalatok hasznosak lesznek ahhoz, hogy a jövőben egyre gyakrabban és több területen lehessen a tájba vizet juttatni. A WWF Magyarország partnereivel együttműködésben több területre is tervezett vízvisszatartást, és folyamatosan keresi a megvalósítás további lehetőségeit is.
A felszín alatti vízkészlet az ország láthatatlan kincse, az aszály pedig nem csupán a természet problémája: a magyar gazdák, közösségek és családok mindennapi megélhetése forog kockán. A kérdés immár nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a változtatást – hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak azt, hogy ne változtassunk.
Forrás: WWF
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót tett közzé a drónos növényvédelmi munkavégzésről.
Új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azok számára, akik drónnal szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni Magyarországon. Az összefoglaló részletesen szerepelnek a jogszerű működéshez szükséges személyi, műszaki és hatósági feltételek.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
A permetező drónok csak szigorú szabályok szerint alkalmazhatóak hazánkban. A jogszerű tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő képesítések megszerzése, a nyilvántartásba vétel, az engedélyezett drón használata, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítése.
A hatóság kiemeli, hogy növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. A tájékoztató ismerteti a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket, valamint a jelenleg érvényes jogszabályi hátteret is.
A teljes segédlet útmutatást nyújt mindazoknak, akik korszerű technológiával, ugyanakkor a szabályok maradéktalan betartásával kívánnak részt venni a mezőgazdasági munkákban. A tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/segedlet-a-jogszeru-dronos-novenyvedelmi-es-tapanyag-gazdalkodasi-tevekenyseg-legfontosabb-felteteleirol
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Erdészverseny 2026
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének.
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének, ahol a társaság hét erdészetének közel kilencven erdésze találkozott, hogy összemérje szakmai tudását, tapasztalatot cseréljen és együtt erősítse azt a közösséget, amelyre a mindennapi erdőgazdálkodási munka is épül. A verseny győztese képviseli majd a társaságot az Év Erdésze országos megmérettetésén.

Fotó: Egererdő Zrt.
A megmérettetés első feladata a tesztírás volt, ahol a résztvevőknek a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A feladatsor jól mutatta, milyen összetett tudást kíván az erdész hivatás, ahol az elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat egyaránt nélkülözhetetlen.
Ezt követően a terepi versenyszámok következtek. A faanyag választékolás során a versenyzők egyik legfontosabb erdészeti feladatban mérték össze tudásukat, hiszen itt dől el, hogy a kitermelt fatörzsből milyen rendeltetésű alapanyag válik. Minőségi rönk, ipari fa, papírfa vagy tűzifa készülhet ugyanabból a törzsből, a helyes döntés pedig jelentős gazdasági és szakmai értéket képvisel. A feladat arra is ráirányította a figyelmet, hogy életünk mennyi területén vesznek körül bennünket a faanyagból készült termékek.
Kiemelt versenyszám volt a gyérítés jelölés is, amelyet egy középkorú, őshonos, lombos fafajokból álló, védett erdőállományban kellett elvégezniük a kollégáknak. A feladat lényege az volt, hogy szakmai döntéseikkel minél értékesebb, stabilabb és ökológiai szempontból gazdagabb erdő jövőképét alapozzák meg. Ez a versenyszám jól megmutatta, hogy az erdőkezelés hosszú távú gondolkodást, felelősséget és természetközeli szemléletet kíván.
Komoly szakmai kihívást jelentett a trófeabecslés is, ahol gím, dám, muflon és őz trófeáját kellett megbecsülni. A vadgazdálkodásban ennek kiemelt jelentősége van, hiszen a vadállomány minőségi kezelése során a terepen gyors és megalapozott döntéseket kell hozni arról, hogy egy egyed fiatal vagy idős, megfelelő állapotú vagy sérült, elejthető vagy kímélendő.
Az állófabecslési feladat során szemrevételezéssel kellett meghatározni egy fa magasságát, átmérőjét és egyéb jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is fontos része az erdészek szakmai tudásának, ahol a tapasztalat és a gyakorlott szem komoly értéket képvisel.
Az erdészverseny ugyanakkor jóval több mint megmérettetés. Fontos célja, hogy az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének közel kilencven szakembere találkozzon, tapasztalatokat osszon meg egymással, erősítse a szakmai kapcsolatokat és közösséget építsen. A Váraszói völgyben eltöltött nap ismét bizonyította, hogy az erdész szakma tudást, felelősséget, gyors helyzetfelismerést és elhivatottságot követel.
Az egyéni verseny győztese Farkas Lajos lett a Felsőtárkányi Erdészettől, második helyen végzett Ficzere Mónika a Pétervásárai Erdészettől, míg a harmadik helyet Tőzsér András, a Szilvásváradi Erdészet munkatársa szerezte meg. Az erdészetek közötti versenyben a Szilvásváradi Erdészet bizonyult a legeredményesebbnek, a második helyen az Egri Erdészet végzett, a harmadik helyet pedig a házigazda Pétervásárai Erdészet érte el.
Az ilyen alkalmak megerősítik, hogy az erdészek munkája egyszerre szolgálja az erdők jövőjét, a természet megőrzését és a társadalom érdekeit. Az EGERERDŐ Zrt. számára fontos, hogy ez a tudás és szemlélet tovább öröklődjön, mert hisszük, hogy az erdészek a jövő szolgálatában állnak. Gratulálunk minden résztvevőnek!
Forrás: Egererdő Zrt.

