Mezőgazdaság
A NEFAG Zrt. elindítja a Homoki Tölgyesek Programot
A homoki tölgyesek sorsa ma már nem egyetlen szakterület kérdése: a víz, a klíma, a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összefüggő rendszert alkot.
Kooperáció, tudásmegosztás és hatékony cselekvés – workshopot tartott a NEFAG Zrt.
A homoki tölgyesek sorsa ma már nem egyetlen szakterület kérdése: a víz, a klíma, a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összefüggő rendszert alkot. A NEFAG Zrt. szolnoki workshopján az érintett területek szakemberei abban erősítették meg egymást: közös gondolkodás, tudásmegosztás és termőhelyre szabott, következetes beavatkozások nélkül ezek a különleges erdők tovább gyengülhetnek.

Fotó: NEFAG
Szakmai párbeszéd a homoki tölgyesek jövőjéről
„A homoki tölgyes megőrzése” címmel tartott szakmai workshopot a NEFAG Zrt. a társaság szolnoki központjában. A 25 fős rendezvényen az erdőfenntartás és -gazdálkodás, az erdőtudomány, a vízügy, valamint a természetvédelem és a természetvédelmi kezelés szakemberei vettek részt, és folytattak érdemi egyeztetést arról, milyen beavatkozások segíthetik a Duna–Tisza közi homoki tölgyesek fennmaradását a gyorsuló klímaváltozás közepette.
A találkozó szellemisége egyértelmű volt: kooperációra, tudásmegosztásra és hatékony, gyakorlati cselekvésre van szükség.

Fotó: NEFAG
Erdőfenntartói felelősség és gyakorlati természetvédelem
Fehér Sándor, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a workshop illeszkedik abba a szakmai – és egyre szélesebb társadalmi – diskurzusba, amelyet az állami erdészeti társaságok és az ágazat tavaly óta szisztematikusan folytat az erdők klímaadaptációjáról.
A vezérigazgató elmondta:
„A NEFAG Zrt. a pusztavacsi tölgyes megőrzése érdekében indítja el Homoki Tölgyes Programját, és ezért szervezte meg a workshopot is – mindezt úgy, hogy az érintett tölgyes nem védett erdő. A kezdeményezést nem külső kötelezettség vagy felszólítás indokolja, hanem az erdőfenntartói felelősségvállalás, valamint az aktív, gyakorlati természetvédelmi szemléletű erdészeti munka.”

Fotó: NEFAG
A homoki tölgyesek kihívásai – szakmai előadások
A szakmai rendezvényen négy előadás vázolta fel a homoki tölgyesek problémáját.
A házigazda NEFAG Zrt. képviseletében Hatos Tamás, a Pusztavacsi Erdészettől rámutatott, hogy a homoki tölgyesek határtermőhelyen élnek, a csapadék csökkenése, a hőmérséklet-emelkedés és a talajvízszint süllyedése egyszerre növeli a kockázatokat.
A NEFAG által kezelt homoki tölgyesekre fókuszáló program célja, hogy természetközeli kezelési módszerekkel erősítse az állományok ellenálló-képességét, különös tekintettel az inváziós nyomásra, a vadhatás mérséklésére, a holtfa és a kiemelt egyedek megőrzésére, valamint a monitoring fejlesztésére.

Fotó: NEFAG
Gyakorlati dilemmák és vízháztartási kitettség
Szokolovszki Géza (NYÍRERDŐ Zrt.) a nyírségi homoki tölgyesek kezelése kapcsán a felújítás gyakorlati dilemmáit emelte ki: a hektikus makktermés, a kártevők és kórokozók, a vadkár, a csökkenő talajvíz és az idegenhonos fajok jelenléte egyszerre nehezíti a hosszú távú fenntartást.
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója az alföldi erdők vízháztartási kitettségét állította a középpontba: ahol a talajvíz elérhetősége megszűnik, az erdők túlélése egyre inkább a talajnedvesség rövid idejű utánpótlásán múlik.

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Bidló András (Soproni Egyetem) arra hívta fel a figyelmet: a homoki tölgyeseknél nem csupán a csapadék mennyisége számít, hanem a vízmérleg alakulása is – vagyis az, hogy a növekvő párolgási igény „mennyit vesz ki” a rendszerből.

Fotó: NEFAG
Kerekasztal: szerkezet, invázió, együttműködés
A workshop második felében tartott moderált kerekasztal-beszélgetés konszenzusos megállapítása volt, hogy bizonyos területeken engedni kell – sőt, elő is érdemes segíteni – a gyepes, felnyíló erdők kialakulását, mert ez a szerkezet a szárazodó termőhelyeken reálisabb és stabilabb működési állapotot jelenthet.
A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az inváziós fajok elleni védekezés kulcsfontosságú a homoki tölgyesek megőrzéséhez, és a tartós eredményhez összehangolt fellépésre, a tapasztalatok megosztására van szükség.

Fotó: NEFAG
Vita a teljes talajelőkészítésről
Ugyanakkor konstruktív szakmai vita bontakozott ki a teljes talajelőkészítés szerepéről és alkalmazhatóságáról.
A hozzászólók szerint a módszer kiválóan segítheti az erdőmegújulást, ugyanakkor nagy bolygatással jár, ami ökológiai szempontból nem kívánatos.
Elhangzott az is: bizonyos esetekben – különösen az inváziós fajok visszaszorítása érdekében – a teljes talajelőkészítés nagyon hatékony eszköz lehet, ezért a kérdést termőhely-specifikusan, a célok és kockázatok mérlegelésével érdemes kezelni.

Fotó: NEFAG
Állami szerepvállalás és hosszú távú gondolkodás
A rendezvényen Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkárságának képviseletében kiemelte: a workshop is megerősíti, hogy az erdészek elsősorban fenntartják, őrzik és gyarapítják az erdőket, és csak másodsorban gazdálkodnak velük.
Fehér Sándor vezérigazgató a rendezvény zárásaként hangsúlyozta: a workshopon értékes gondolatok és javaslatok fogalmazódtak meg, ugyanakkor a homoki tölgyesek – Magyarország különleges reliktumai – megőrzéséhez a párbeszédet folytatni kell.
„A NEFAG Zrt. elindítja a Homoki Tölgyesek Programot, mert cselekedni kell” – fogalmazott összefoglalóan.
Kép és szöveg:

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


