Keressen minket

Természetvédelem

Kiránduljunk az Ős-Dráva mentén, új turistaházat avatott fel Nagy István

Közzétéve:

Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak. Ezt segítik a nemzeti parki igazgatóságok, amelyek a zsúfolt célpontok helyett a ritkán látogatott helyszínekre is felhívják a figyelmet, és ott kínálnak biztonságos kikapcsolódási lehetőségeket, szolgáltatásokat – jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

Nagy István agrárminiszter

A miniszter az Ős-Dráva Látogatóközpont szomszédságában, egy 420 millió forintos kormányzati támogatásból létesült turistaház átadásán a koronavírus járvány következtében megváltozó utazási szokásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje.

Nagy István elmondta, a legtöbb nemzeti parki és erdészeti látogatóhely már megnyílt és számos programmal várja az érdeklődőket, tíz nap múlva pedig minden külső és belső attrakció – így barlang, bemutatóhely, kiállítás, pihenőhely – látogathatóvá válik. Az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a biztonságos kikapcsolódás lehetőségének megteremtését, a természeti értékek megőrzését, azok minél szélesebb körű megismertetését. Ennek érdekében a nemzeti parki igazgatóságok több mint 40 milliárd forintot fordítanak, illetve fordítottak csaknem száz beruházásra. A fejlesztéseknek köszönhetően, legalább százezer hektáron javult a természeti ismeretek átadását szolgáló létesítmények állapota.

Kitért arra, hogy az állami erdőgazdaságok az elmúlt tíz évben szintén kivették részüket az ökoturisztikai szektor támogatásából, hiszen több mint 20 milliárd forint értékben valósítottak erdei turizmus fejlődését szolgáló beruházásokat és évente 4 milliárd forintot fordítanak a természetjárást szolgáló infrastruktúra fenntartására. Mint azt az agrárminiszter elmondta, ma egyszerre 1100 vendég számára képesek jól felszerelt, minőségi, egyben megfizethető szálláshelyet kínálni a nemzeti parkok; a fejlesztések pedig részben a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program közel félmilliárdos forrásából valósulhattak meg az utóbbi három esztendőben.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta: 2010 óta több mint 120 turistaház újult meg, több mint negyven új kilátó épült, s további negyvenet újítottak fel, miközben a látogatóközpontok vendégforgalma több mint 70 százalékkal növekedett a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.

Závoczky Szabolcs, a pénteken átadott szállót övező Duna-Dráva Nemzeti Park területét fenntartó igazgatóság vezetője beszámolt róla, hogy a létesítmény páratlan természetvédelmi és néprajzi központban kapott helyet, a turistaház várható népszerűségét pedig jól mutatják az előfoglalások is. A Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program keretében épült – egy Magyarországon őshonos, egzotikus megjelenésű vízi növényről elnevezett – Kolokán szálló csaknem ezer négyzetméteren várja a természetbarátokat; a szállás épületében tizenegy szobában összesen ötven vendég elhelyezésére van lehetőség.

Természetvédelem

Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon

Május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.

Published

on

A korábbi évekhez hasonlóan idén május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal ragadozók a Geszt és Zsadány környéki kaszálókon vadásznak.

Fotó: Tóth Imre – KMNP

A békászó sas egy zömök, közepes méretű, az egerészölyvnél kissé nagyobb ragadozó madár. Színében a sötét- és a világosbarna dominál, jellemző a kézevező tollak apró fehéres foltja.  Elterjedése viszonylag kis területre koncentrálódik, Németországtól Oroszország nyugati feléig terjed, de költ Kis-Ázsiában és Iránban is, innen kelet felé közeli rokona, a fekete sas váltja.

Hazánkban ritka fészkelő, mindössze 35-40 pár költ, elsősorban az Északi-középhegységben.  Hozzánk legközelebb Romániában van jelentősebb állománya. Vonuló, a telet Dél- és Közép-Afrikában tölti. Fészkét kizárólag idősebb erdőkbe rakja. Jellemzően két tojást rak, a kotlási idő 38-40 nap. A fajra jellemző a káinizmus, amikor is az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli a gyengébbet.

Nevével ellentétben legfontosabb tápláléka a mezei pocok, és ahol még van, ott a hörcsög. Emellett természetesen békákat, valamint madarakat és rovarokat is eszik. A Dél-Tiszántúlon nagyobb számban a májusban kezdődő kaszálások során jelenik meg, amikor a felnyílt területen könnyebben hozzáfér a különböző rágcsálókhoz, főként mezei pockokhoz. Zsákmányát leggyakrabban a földön sétálva szerzi meg, máskor boglyákról, fákról kémlelve, vagy alacsonyan repülve vadászik.

A Kis-Sárréten, ahogyan az elmúlt években, úgy idén is megjelentek a békászó sasok. Május végétől folyamatosan 6-7 példány tartózkodik nálunk, elsősorban a Geszt és Zsadány térségében lévő kaszálókon.  Ezek a példányok jellemzően egy-hároméves madarak, melyek még nem költenek, és kóborlásuk során keresik fel az alkalmas táplálkozó területeket, de alkalmanként öreg madarak is előfordulhatnak.  Megkapó látvány, amikor egy ilyen méretű madár, kissé ügyetlennek tűnő futkározással kapja el a zsákmányát.  A békászó sasok mellett sikerült megfigyelni barna kányákat, nagyszámú egerészölyvet és vörös vércsét is ezeken a kaszálókon.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam

A bütykös ásólúd hazánkban még kis létszámú, de rendszeres költőfaj. A Dél-Alföldön násztánca, fiókanevelése és táplálkozása is megfigyelhető.

Published

on

A bütykös ásólúd Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. A lúdalakúak rendjébe tartozó faj. Költöző madár, hazai állománya azonban részben állandó, illetve rövidebb távon vonuló, de alpavetően alkalmi fészkelő Magyarországon. Most Kurfis Ilona kapott lencsevégre egy párt, amely fiókáival került a természetfotós elé. Találkozásukról beszámolt az Agro Jagernek.

Egy gulipán társaságában kapta lencsevégre Kurfis Ilona a bütykös ásóludakat. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager

Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg. A Dél-Alföldön rendszeres, bár még kis létszámú költőfajnak számít. Nálunk évről évre 30–40 pár fészkel. Szerencsére elég sokszor találkozom velük – írja az Agro Jager érdeklődésére beszámolójában a természetfotós.

A bütykös ásólúd gúnára. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager

Pár éve láthattam csodás násztáncukat. Igaz, viharos szél volt, de őket ez nem zavarta. Körbe-körbe jártak, föl-fölugrottak a levegőbe, nyakukat hajlítgatták föl-le. Kergetőztek, civakodtak, főleg azok, amelyek életük első párját választották ki. Ugyanis életük végéig együtt maradnak.

Egy életre választ pár a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager

Később láttam, amint a nyolc kicsivel úsztak a tavon, védve őket a veszélyektől, a ragadozó madaraktól. Bármennyire is felügyelték a kicsiket, pár nappal később már csak hét egyeddel úsztak a tavon. Két héttel később a felnőttkort már csak négy példány érte meg.

A magyar lúdfajok, a bütykös ásóludat könnyen határozhatjuk. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager

Táplálékuk rákokból, kagylókból, csigákból és más gerinctelenekből áll. A sekély vízben, a puha iszapból szűrik ki a moszatokat. Csőrükkel átszűrik a vizet, miközben fejüket ingatva haladnak előre. Lábukkal taposva hozzák a felszínre az iszapba rejtőzött kagylókat és csigákat.

Hazánkban alkalmi fészkelő a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager

Tavasszal, a nagy ködben is több példány táplálkozott a lecsapolt halastavakon. Elég hangosan kommunikálnak. Rendkívül óvatos madarak, a legkisebb mozgásra is tovarepülnek. Legtöbbször csapatokban lehet látni ezeket a csodaszép madarakat. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Írta és fényképezte:
Kurfis Ilona

Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon

A LIFE SakerRoads projekt keretében a szakemberek február elejétől intenzíven monitorozzák a kerecsensólymok revírfoglalását és költését.

Published

on

A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást. A LIFE SakerRoads projekt keretében ettől az időszaktól kezdve a szakemberek intenzív monitorozást végeznek. 

Fotó: MME

A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.

2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb terhelést jelentenek a madarak számára, miközben értékes információkat szolgáltatnak mozgásukról, területhasználatukról és túlélésükről. Az így gyűjtött adatok nemzetközi szinten is jelentős értéket képviselnek, hozzájárulva a faj természetvédelmi célú kutatásához és védelméhez.
A jeladók felszerelésével egy időben állatorvosi mintavételezésre is sor került, melynek elsődleges célja a fiókák általános egészségi állapotának felmérése. Emellett a genetikai mintavételezésnek köszönhetően DNS-ujjlenyomat-vizsgálatokat is végzünk, amivel a fiókák genetikai állománya alapján a szülők kiléte is meghatározható.

Fotó: MME

A jeladózási akciónak ez a szakasza a projektben ezzel le is zárult, a továbbiakban a beérkező adatok elemzése és folyamatos monitorozása következik. Célunk, hogy a kerecsensólymok pusztulási okait a korábbinál pontosabban, adatalapú módon tárjuk fel, és ezzel hatékonyabb védelmi intézkedéseket alapozzunk meg. A jeladók lehetővé teszik a madarak mozgásának napi szintű nyomon követését, így szükség esetén gyors terepi beavatkozás is biztosítható.
Ezúton is köszönet a résztvevő nemzeti park igazgatóságoknak – a Bükki, a Hortobágyi és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak –, külön kiemelve a természetvédelmi őrszolgálatok munkáját, valamint a MAVIR Zrt. szakembereinek támogatását, amely nélkül ez az összetett munka nem valósulhatott volna meg.
Köszönet illeti továbbá a közreműködő állatorvosokat: Dr. Sós-Koroknai Viktóriát, Dr. Erdélyi Károlyt és Dr. Sós Endrét.

A projektről további információt a kerecsensolyom.hu weboldalon illetve a LIFESakerRoads Facebook oldalán találnak.

Ábra: MME

A LIFE SakerRoads – A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban (LIFE21-NAT-HU-101074704) projektet az Európai Unió LIFE programja támogatja.

Forrás: MME

Tovább olvasom