Természetvédelem
Kiránduljunk az Ős-Dráva mentén, új turistaházat avatott fel Nagy István
Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak. Ezt segítik a nemzeti parki igazgatóságok, amelyek a zsúfolt célpontok helyett a ritkán látogatott helyszínekre is felhívják a figyelmet, és ott kínálnak biztonságos kikapcsolódási lehetőségeket, szolgáltatásokat – jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

Nagy István agrárminiszter
A miniszter az Ős-Dráva Látogatóközpont szomszédságában, egy 420 millió forintos kormányzati támogatásból létesült turistaház átadásán a koronavírus járvány következtében megváltozó utazási szokásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje.
Nagy István elmondta, a legtöbb nemzeti parki és erdészeti látogatóhely már megnyílt és számos programmal várja az érdeklődőket, tíz nap múlva pedig minden külső és belső attrakció – így barlang, bemutatóhely, kiállítás, pihenőhely – látogathatóvá válik. Az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a biztonságos kikapcsolódás lehetőségének megteremtését, a természeti értékek megőrzését, azok minél szélesebb körű megismertetését. Ennek érdekében a nemzeti parki igazgatóságok több mint 40 milliárd forintot fordítanak, illetve fordítottak csaknem száz beruházásra. A fejlesztéseknek köszönhetően, legalább százezer hektáron javult a természeti ismeretek átadását szolgáló létesítmények állapota.
Kitért arra, hogy az állami erdőgazdaságok az elmúlt tíz évben szintén kivették részüket az ökoturisztikai szektor támogatásából, hiszen több mint 20 milliárd forint értékben valósítottak erdei turizmus fejlődését szolgáló beruházásokat és évente 4 milliárd forintot fordítanak a természetjárást szolgáló infrastruktúra fenntartására. Mint azt az agrárminiszter elmondta, ma egyszerre 1100 vendég számára képesek jól felszerelt, minőségi, egyben megfizethető szálláshelyet kínálni a nemzeti parkok; a fejlesztések pedig részben a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program közel félmilliárdos forrásából valósulhattak meg az utóbbi három esztendőben.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta: 2010 óta több mint 120 turistaház újult meg, több mint negyven új kilátó épült, s további negyvenet újítottak fel, miközben a látogatóközpontok vendégforgalma több mint 70 százalékkal növekedett a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.
Závoczky Szabolcs, a pénteken átadott szállót övező Duna-Dráva Nemzeti Park területét fenntartó igazgatóság vezetője beszámolt róla, hogy a létesítmény páratlan természetvédelmi és néprajzi központban kapott helyet, a turistaház várható népszerűségét pedig jól mutatják az előfoglalások is. A Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program keretében épült – egy Magyarországon őshonos, egzotikus megjelenésű vízi növényről elnevezett – Kolokán szálló csaknem ezer négyzetméteren várja a természetbarátokat; a szállás épületében tizenegy szobában összesen ötven vendég elhelyezésére van lehetőség.
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

