Természetvédelem
A békászó sasok (Clanga pomarina) átnyaralása a Bükkalján – Galériával és videóval
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság madarakkal foglalkozó szakemberei között régebb óta ismeretes, hogy a Bükkalja és a Borsodi-Mezőség találkozásánál, Mezőkövesd és Tard községhatárok érintkező dűlői kedvelt táplálkozóterületei ragadozómadarainknak.

1. kép: Békászó sas
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság madarakkal foglalkozó szakemberei között régebb óta ismeretes, hogy a Bükkalja és a Borsodi-Mezőség találkozásánál, Mezőkövesd és Tard községhatárok érintkező dűlői kedvelt táplálkozóterületei ragadozómadarainknak.
Különösen akkor vonzó igazán a szűkebb térség ragadozóink számára, amikor a gradációnak köszönhetően markánsan megnő a mezei pockok egyedszáma. Leegyszerűsítve gradációnak az állattanban azt a jelenséget nevezzük, mikor egy adott faj egyedszáma és az egyedsűrűség egy időre jelentősen meghaladja a jellemző, átlagos értékeket. A gradációk több egymással összefüggő tényező (pl. a magas egyedsűrűség okozta stressz miatt fellépő betegségek, kedvezőtlen időjárás, időszakos táplálékhiány, stb.) következtében egy idő után összeomlanak, azaz az egyedszám és az egyedsűrűség hirtelen, rövid idő alatt csökken újra az átlagos értékekre, vagy esetleg azok alá. Gradációs jelenség pl. a sáskajárás, de a rágcsálók között is több gradációra hajlamos fajt tartunk számon.

2. kép: Virágzó repcetáblák
2015-ben Mezőkövesd és Tard határában lévő repcetáblákon a mezei pocok erős gradációját tapasztaltuk. Már télen számos gatyásölyv, és kékes rétihéja telelt át a térségben, majd tavasztól kezdve folyamatosan növekvő egyedszámban tartózkodtak ragadozómadarak a térségben. A betakarítás után, július 13-án és 14-én a learatott táblák tarlóhántását (a visszamaradt szármaradványok talajba forgatását) végezték, amely ritkán látható madárgyülekezést váltott ki. A mezőgazdasági gépek által kiforgatott pockok terített asztalt jelentettek az itt táplálkozó seregletnek, melynek létszáma jóval meghaladta az 1000 egyedet. Legtöbben a fehér gólyák, a sztyeppi sirályok, hollók, dolmányos varjak, szürke gémek és nagy kócsagok voltak, de mellettük 12 nappali ragadozómadár-fajt figyeltünk meg a két nap alatt. Többek között egyszerre 18 példány parlagi sas (4 pd. műholdas jeladóval megjelölve) mellet 11 pd. békászó sast és 5 pd. kerecsensólymot számláltunk. A gyakoribb fajok (egerészölyv, vörös vércse, barna rétihéja) mellet a térségben ritkábban mutatkozó pusztai ölyv, barna kánya, hamvas rétihéja és kékvércse is előkerült a megfigyelések során. A tucatnyi fajból álló listához az kellet még, hogy a „lakodalom” két napja alatt egy rétisast és egy szirti sast is megfigyeljünk a területen. Képzeljük el, hány mezei pockot pusztíthatott el ez a madársereg?!
Érdekes volt megfigyelni a fiatal békászó sasok vadászati stratégiáját. Szinte kizárólag a mezőgazdasági táblák között futó dűlőutakon, gyalogolva vadásztak (ritkábban alacsony „vártákról”, azaz a birtokhatárokat jelző oszlopokról és karókról leugorva). Lesben álltak, vagy lassan gyalogoltak az utakon és a felbukkanó pockokat gyors rárohanással kapták el.
Tudósítás és a képek forrása: BNPI
- Költésben lévő békászó sas a tardi sportpálya kerítésén
- Békászó sasok követik a traktort
- Főleg gyalogolva vadásztak…
- Békászó sas vadászat közben
- Gyülekező parlagi sasok
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131













