Ezen az őszön a szokásosnál később és kisebb számban jelentek meg vonuló aranylilék a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Az ok minden bizonnyal a szeptember-októberi szárazságban keresendő.

Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP

Az aranylilék Eurázsia északi részén, lápos, mocsaras, tundrai vidékeken költenek, a telet pedig Európa nyugati és déli tájain töltik. Tavaszi és őszi vonulásuk alkalmával Magyarországon is feltűnnek. Általában az alföldi vizes élőhelyeken, pusztákon, de akár szántókon is előfordulnak. Tavasszal gyakrabban és nagyobb csapatokban láthatjuk őket, ősszel viszont csak kisszámú átvonulónak számítanak.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

S

Szép színezetű madarak: tollruhájuk barnás, melyet sárgás-narancsos pöttyök tarkítanak, sőt zöldes foltok is vannak rajtuk. Bár díszes madarak, színezetük mégis alkalmas arra, hogy beleolvadjon a környezetbe, s így elrejtse őket. Nászidőszakban a hímeknek a hasi része és a torka fekete. Alapvetően rovarokkal, lárvákkal, férgekkel táplálkoznak.

Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP

A Kardoskúti-pusztán évről-évre rendszeresen feltűnnek. Tavasszal március-áprilisban, ősszel pedig szeptembertől akár decemberig is előfordulnak. Ritkán, ha az időjárás engedi, áttelelő példányok is akadnak. Idén szeptember-októberben csak egy-egy példányt láttunk, az első népesebb, mintegy százpéldányos csapat november 10-én jelent meg. A vonulási csúcs november 23-án volt, akkor 220 aranylilét számoltunk, november végén pedig már mindössze húsz madár tartózkodott a területen. Ezek a számok alacsonyabbak, mint a korábbi években, az őszi vonulási átlag alsó határán mozognak.

Az aranylilék legtöbbször a kardoskúti Fehér-tó környezetében láthatók, az ottani rövidfüvű, legeltetett gyepeken kutatnak rovarlárvák, apró gerinctelenek után. Alapvetően homogén csapatokban láthatjuk őket, de előfordul, hogy bíbicek közé vegyülnek. Az éjszakákat rendszerint a Fehér-tavon töltik, melynek vízborítása november végén már meghaladta a 80 százalékot.

Forrás: KMNP

A hideg, havas napok beköszöntével, december elejére aktuálissá vált a téli madáretetés. Ilyenkor sok embernek megszínezi szürke hétköznapjait, hogy kiegészítő táplálékkal gondoskodhat kedves madarairól.

Fotó: BNPI

Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az egyik legjobb etetőanyag a napraforgó, abból is az apró, fekete szemű, amit a pintyfélék, cinegék, harkályok is szívesen fogadnak. Sokan tudják, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság iskoláknak, óvodáknak, önkormányzatoknak és magánszemélyeknek is biztosít némi napraforgót, de azt már kevesen, honnan is származik az.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Saját vagyonkezelésben álló területein a nemzeti park igazgatóság hosszú évekre visszanyúlóan természetvédelmi célú gazdálkodást folytat, ennek keretében a szántóin megtermelt napraforgó egy részét madárvédelmi célra fordítja. A Dél-Hevesi Tájegységtől pár napja érkezett üzenet ennek a félrerakott mennyiségnek a bezsákolására invitálta a dolgozókat.

Fotó: BNPI

Reggel Borbáth Péter vezetésével természetvédelmi őrökből és irodai kollégákból álló lelkes csapat gyülekezett a Kerecsend melletti terményszárítónál, majd látott neki a több tonnányi napraforgónak. Az elmúlt években már jól begyakorolt koreográfia szerint vödrökkel szedték fel a hegynyi magot, gyorsan teltek a zsákok, alig győzték azokat kötözni, rakodni. A szorgos kezeknek köszönhetően így még délelőtt neki is indulhattak a szállítmányok három megye számos települése irányába. Azóta a zsákok már bizonyára célba értek, és mindenhol szétosztásra kerültek – itt telelő madárkáink és kedvelőik örömére.

Fotó: BNPI

S hogy miért Makuka Művelet? A magyar nyelv sokszínűségének köszönhetően hazánk különböző tájain helyi névvel illetik a napraforgót: legismertebb a szotyola, szotyi, de napra, uszu, mag, tányérrica néven is találkozhatunk vele, míg Észak-Magyarországon a makuka tarol. Köszönjük a Dél-Hevesi Tájegység munkáját és a madárbarátok segítségét!

Forrás: BNPI 

A Füzesabonyi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat két férfival szemben, akik engedély nélküli tevékenységükkel védett állatfajok tömegeit pusztították el.

Fotó: Ügyészség

A vád szerint Füzesabony közelében üzemel egy szőlőoltvány iskola, ahol az egyik vádlott telephelyvezetőként, társa szőlőtermesztő segédmunkásként dolgozott. A területen lévő 400.000 darab szőlőoltvány öntözése régóta a Tarna patakból való engedélyezett vízkivétellel történt, mely meghatározta az öntözés módját és az öntözési tilalmakat is. Az erre vonatkozó jogosultság 2019. október 31-én lejárt, így ettől kezdve engedély nélkül történt az oltványok öntözése.

2022 júliusában a telepvezető – és ismeretlenül maradt társai – szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét az Aldebrő- Kápolna közötti szakaszon, ezzel a vizet felduzzasztották. A mederben elhelyezett tárgyakkal áramlástani szempontból megbolygatták a Tarna folyását, a gát pedig rendkívüli mértékben útját állta a víz folyásának.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A vádlottak 2022. július 21-én, reggel 5 órától 7 óra 30 percig az így kialakított gátrendszer elé és mögé elhelyezett két darab, nagy teljesítményű szivattyú segítségével locsolták a szőlőoltványokat. A szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva a vízhozam 100%-át és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték. Az elgátolás és vízkivétel időpontjában a Tarna vízfolyás vízhozama nem érte el az ökológiai vízmennyiséget.

Fotó: Ügyészség

A vádlottak az öntözést végleges vízjogi engedély nélkül végezték, vízi munkát, illetve víz duzzasztással járó tevékenységet folytattak, melynek során engedély nélkül beavatkoztak a vízfolyás lefolyási- és áramlási viszonyaiba. A Tarna medrének elzárásával károsították a folyó érintett szakaszának élővilágát, és több védett egyed elpusztulását okozták.

A terület ökológiai rehabilitációja 2022 szeptemberében, amint a folyószakasz megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jutott, azonnal beindult.

Fotó: Ügyészség

A vádiratában a járási ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A fotók a rendőrségi helyszíni szemlén készültek.