Keressen minket

Természetvédelem

Folyamatosak a vizes élőhelyek helyreállítását szolgáló fejlesztések

Print Friendly, PDF & Email

Február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja, éppen 50 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Magyarország élen jár az egyezmény végrehajtásában, ezzel párhuzamosan folyamatosak a vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztések.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja, éppen 50 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Magyarország élen jár az egyezmény végrehajtásában, ezzel párhuzamosan folyamatosak a vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztések.

50 évvel ezelőtt, ezen a napon írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt (Kép: AM)

Az elmúlt 10 évben az állami természetvédelem soha nem látott volumenben valósított meg természetvédelmi beruházásokat, amelyek jelentős része a vizes élőhelyek helyreállítására irányult. A több mint 76 milliárd forint összértékű 272 egyedi beruházás révén összességében 232 355 hektárnyi területen javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát, továbbá biztosítjuk a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit. A beruházáscsomag forrásainak mintegy harmadát (35%) – 58 projekt, 26,8 milliárd forint értékben, összesen 77 770 hektárnyi területen – vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztések megvalósítására használtuk, használjuk fel.

Folytatva az előző európai uniós pénzügyi időszakban követett irányokat, célunk, hogy 2030-ig további legalább 100 000 hektáron javítsuk a természeti értékek állapotát, illetve gondoskodjunk az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről.

A Ramsari Egyezmény a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike, mára már 171 ország csatlakozott hozzá, amelyek összesen 2414 ramsari területet jelöltek ki a vizes élőhelyek védelmére. Ezek összesített kiterjedése meghaladja a 2,5 millió km2-t, ami több mint 27 Magyarországnyi területet jelent.

Fehér-tó
Az idei világnap jelmondata a vizes élőhelyek és a víz kapcsolatrendszerére hívja fel a figyelmet: a vizes élőhelyek nemcsak gazdag élőviláguk miatt fontosak, hanem különböző, úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásaik is kiemelkedőek: a vizes élőhelyek természetes szűrőként működve kiemelt szerepet játszanak felszíni és felszín alatti vízbázisaink védelmében, jelentős továbbá hatásuk az éghajlat-változás miatti szélsőségek (pl. extrém árvizek, aszályok, vagy hőhullámok) enyhítésében is. Bölcsen kell tehát gazdálkodnunk velük, a magunk és az utánunk következő nemzedékek jól felfogott érdekében is.

Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 vizes élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, mintegy 260 667 hektár kiterjedéssel, ami az ország területének 2,8 százaléka. Hazánk számára kiemelten fontos az Egyezmény végrehajtása, erre jó példa a határon átnyúló Ramsari területek kihirdetése Szlovákiával és Ausztriával közösen, és ezáltal a jószomszédi együttműködés kialakítása, illetve folytatása ezen a szakterületen is, emellett a világ első úgynevezett „Ramsari városai” között egy magyar város, Tata is részesült ebben az elismerésben 2018-ban.

A Vizes Élőhelyek Világnapján már hagyományosnak tekinthető országos rendezvényt, konferenciát az idei évben a járványhelyzet miatt nem tudja megrendezni az Agrárminisztérium. A nemzeti park igazgatóságok azonban, természetesen figyelemmel a járványügyi előírások betartására, több szabadtéri, illetve online programot is szerveznek erre az alkalomra: van olyan igazgatóság, amelyik vezetett túrát szervez (létszámkorláttal) egy vizes élőhelyhez, és van, ahol a közösségi média segítségével emlékeznek meg a világnapról.

Forrás: AM

Természetvédelem

Megérkeztek az első búbosbankák Kardoskútra

Print Friendly, PDF & Email

Visszatértek a búbosbankák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Visszatértek a búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti részterületére. Március 12-én láttuk az első példányokat a Sóstói Állattartóteleptől északra fekvő gyepeken és kisparcellás szántókon.

Fotó: Fotó: Palcsek István Szilárd

Ezt a madarat a népnyelv büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. A búbosbankának összesen hat alfaja ismert.  Az Európában fészkelők többsége vonuló. Afrikában, a Szaharától délre telelnek. Már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg.

A fákkal, fasorokkal tarkított, nyílt alföldi térségeket kedveli. A talajfelszínen és a laza talajban hosszú, enyhén lefelé ívelt csőrével kutat táplálék után. A föld alatt élő rovarokkal táplálkozik, emiatt mozaikos és csupasz talajfelszíneket igényel.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Fészkelési időszaka március végétől augusztus közepéig tart. Jellegzetes hangját április közepétől június végéig hallhatjuk. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartótelepek közelében. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszinten is. A tojó 5-10 tojást rak, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul az afrikai telelőhelyekre.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Bütykös ásóludak tömeges átvonulása a Dél-Alföldön

Print Friendly, PDF & Email

Bütykös ásóludakat figyeltek meg

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Ez az érdekes nevű lúdalkatú madár néhány évtizeddel ezelőtt még ritka kóborló faj volt hazánkban, azonban március elején nagyobb csapatai mutatkoztak a Dél-Alföldön, volt olyan időszak, amikor több mint 300 madár tartózkodott a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található szikes tavakon és halastó rendszereken.

Repülő bütykös ásóludak ( Fotó: Mészáros Csaba)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, de hazánkban 30 évvel ezelőtt még eseményszámba ment, ha kora tavasszal vagy késő ősszel feltűnt egy-egy madár, vagy néhány egyedszámból álló kisebb csapat.Nevét a hím madár homlokán található dudorról kapta, amely nászidőszakban kifejezetten nagyméretű és vörös színű.

Tavak, lagúnák partján költ, emlősök által ásott üregeket foglal el és ezeket használja költőüregként, viszonylag sok, 7-15 tojást rak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg, egy ideje a Dél-Alföldön is rendszeres, bár még kisszámú költőfajnak számít. Terjeszkedési ütemét látva egyre gyakoribb madár lesz hazánkban is.

Bütykös ásúlúd-csapat ( Fotó: Mészáros Csaba)

Az idei tavaszon feltűnően sok bütykös ásólúd mutatkozott a Dél-Alföld vizes élőhelyben eleve gazdag élőhelyein, nem ritkán 100 példánynál is nagyobb csapatai voltak láthatóak a szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó és pusztaszeri szikes tavakon, természetesen a látogatók által nagyon kedvelt mórahalmi Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum nagy kilátója előtt is mindig látható kisebb-nagyobb csapata.

Hím bütykös ásúludak ( Fotó: Tokody Béla)

Hazánkban 30-40 pár fészkel évről-évre. Nagy kérdés, hogy ez a tömeges jelenlét és az idén jellemzően jobb vízviszonyok vajon jelenteni fognak-e újabb költőpárokat a régiónak.

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából

Print Friendly, PDF & Email

Fát ültettek debreceni gyerekek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A Nyírerdő Zrt. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. Ábra: Facebook

Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.

Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.

Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom