Természetvédelem
Megoldották a madárgyilkos szélerőművek problémáját
Egy kilométeres távolságból is képes bemérni a madarakat, és az adott fajra igazítottan akár le is szabályozza a repülési vonalban működő szélturbinák forgási sebességét egy új, mesterséges intelligenciára épülő rendszer.
Az új technológiának köszönhetően nem lesz több madárpusztulás (Kép: PIxabay)
Így került be az a természetvédelmi regula, hogy a védett fajok életkörülményeit is védeni kell, hogy a szélfarmok nem épülhetnek például vonulási útvonalak közelébe, illetve: hogy a tornyok és lapátok működési helyszínéül kiszemelt területekről alapos élővilág-térképpel is rendelkezni kell. Számos más kikötés is van – hasonlóképpen szigorú madárvédelmi előírások vonatkoznak a repterek működésére, de a nagy, egybefüggő üvegfelülettel burkolt épületek üzemeltetőire is. Ezzel együtt fontos, hogy a vadon élő állatokra gyakorolt hatásokat a szélerőművek tervezése, építése és üzemeltetése során figyelembe vegyék. Már csak a technológia globális méretű, gyors fejlődése és elterjedése miatt is.
A probléma nagyságának valós felmérésére és a megoldások kutatására évek óta zajlanak vizsgálatok, és ma már annál jóval kifinomultabb megoldások is bizonyítást nyertek, minthogy a madarakat adott esetben el kell költöztetni a lakóhelyükről a szélerőművek – és az áramtermelés érdekében. Ilyen megoldással álltak elő a Norvég Természetkutató Intézet (Norsk institutt for naturforskning, NINA) kutatói tavaly nyáron, amikor a 150 MW termelési kapacitású, szárazföldi Smola szélfarmon végzett több éves adatgyűjtés és adatelemzés, illetve tesztelés eredményeként arra jutottak, hogy ha a turbinalapátok egyikét (a három közül) feketére festik, akkor e kontrasztfestés önmagában több mint kétharmadával (72 százalékkal) csökkenteni tudja az ütközésben megsérülő vagy elpusztuló madarak számát.
Az új megoldás azonban első nekifutásra képes volt még a norvég megoldásnál is jelentősebb madár-baleseti aránycsökkenést produkálni. Ehhez a fekete festéknél jóval többre volt szükség: egy olyan kameratorony rendszerre (illetve az arra fejlesztett analitikai és szoftverrendszerre), mely a szélturbinák vezérléséhez kapcsolódva reagál a környezetében felbukkanó madarakra.
Az IdentiFlight madárérzékelő rendszer ötvözi a mesterséges intelligenciát a nagy pontosságú optikai technológiával a sasok és más védett madárfajok felderítésére. A cég küldetésének tekinti, hogy csökkenthető legyen a szélerőműves fejlesztőkre és üzemeltetőkre nehezedő nyomást az ügyben, hogy az építményeik, a forgó szélturbina lapátok védett állatfajok életét veszélyeztethetik. Egy olyan kifinomult rendszert építettek, mely nem csak az ütközések valószínűségét csökkenti minimálisra – például azáltal, hogy akár több turbina működésének korlátozását is megteheti a szélerőmű vezérlőrendszerein keresztül, ha úgy észleli, hogy a madarak repülési útvonala miatt az állatok ütközésveszélyben vannak kitéve. Hanem még a szélturbinák építése és installálása előtt pontosan számszerűsíteni képes a terület madáraktivitását.
Az optikai felismerést és a gépi tanulási technológiákat ötvöző madárvédelmi rendszert élesben egyből nehéz körülmények közt tesztelték: a Duke Energy 2010 óta működő Top of the World Windpower nevű, 200 MW-os szélerőmű parkjába, Wyomingba. Az eredmény: 82 százalékos hatékonyságjavulás. A mérésekről, a módszertani és a kutatási eredményekről a Journal of Applied Ecologyban hosszú értekezés jelent meg, de a rendszerrel az Amerikai Szél és Vadvédelmi Intézet (American Wind and Wildlife Institute, AWWI) is tesztelt – ők 96 százalékos hatékonyságot mértek.
Az AWWI kifejezetten úgy véli, hogy a technológiai fejlődés még tovább növelheti az IdentiFlight hasznosságát. A rendszer az adatbázisban jelenleg 47 millió felvétel van a védett fajokról, melyet felhasználva folyamatosan képesek jobb reagálásokra – úgy is, hogy minimálisra csökkentik a szélerőmű termelési veszteségét.
Forrás: Napi.hu
Természetvédelem
KITEKITNŐ: Izrael – Ritka felvétel: tigrisgörény a Negev-sivatagban
Izraelinfó: A tigrisgörény egyedülálló emlősfajta, amely főként reggel és este aktív. Egy helyi lakos által kihelyezett kameracsapda örökítette meg, amint éppen előbújt a rejtekhelyéről. „Mivel naponta cserélnek búvóhelyet, az ilyen megfigyelés egyszeri alkalom” – mondta a felvétel készítője.
Tigrisgörény tűnt fel a Negev-sivatagban.
Egy tigrisgörényt, Izrael legkisebb ragadozó emlősét sikerült megörökíteni egy mezőn kihelyezett kameracsapdával, amikor épp előbújt rejtekhelyéről. A felvétel különösen ritka, mivel a tigrisgörény rendkívül ritka faj, amely egyedülálló a maga nemében, és elsősorban a reggeli és esti órákban aktív. Testhossza 29–35 centiméter között van, és főként tojásokkal, kígyókkal és kisebb rágcsálókkal táplálkozik.
A felvételt Jariv Agor, a nyugati Negev egyik lakosa készítette, miután barátjától hallott egy tigrisgörényről, amely egy kibuc mezőin bóklászott. „Ez volt az első alkalom, hogy saját szememmel láttam tigrisgörényt – annyira ritka” – mesélte Agor a Természetvédelmi Társaságnak. „A barátom látta, ahogy egy tigrisgörény bemászik egy üregbe, ahová korábban egy gerbilt is látott bemenni. Gyorsan odamentem, felszereltem a kamerákat, és szerencsémre pontosan sikerült elcsípnem a pillanatot.”
A Természetvédelmi Társaság szerint a tigrisgörény látása nagyon gyenge, ezért főként fejlett szaglására hagyatkozik. Amir Levan, a szervezet vadállat-viselkedéssel foglalkozó szakértője szerint a tigrisgörények híresek arról, hogy naponta cserélik a lakhelyüket, és soha nem térnek vissza ugyanabba az üregbe kétszer – ezért is különösen ritka és értékes ez a megfigyelés.
A Természetvédelmi Világszövetség sebezhető fajként tartja számon,
Levan szerint a faj egyedszáma azért is csökkent drasztikusan, mert élőhelyeik elpusztultak a fejlesztések, útépítések, területek feldarabolása és különféle vegyszerek használata miatt. A nyugati Negev mezőgazdasági térségei az utolsó menedékhelyek közé tartoznak a tigrisgörény számára Izraelben. „Ez egy annyira különleges vadállat, hogy mindent meg kell tennünk, amit csak lehet, hogy megőrizzük a populációját” – hangsúlyozta.
A cikk eredeti forrása itt érhető el!
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Több millió madarat ölnek meg Libanonban az illegális vadászok
Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan.
Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan. A pusztítás közepette mégis felcsillant egy halvány reménysugár: egy libanoni vadász együttműködött izraeli természetvédőkkel – ezzel példát mutatott arra, hogyan lehetne megvédeni ezeket a veszélyeztetett fajokat.
Miközben Izraelben élvezettel figyeljük az eget betöltő vándormadarakat, Libanonban egészen más a helyzet: ott tömeges és pusztító az illegális vadászat, különösen a vonulási időszakokban. A Committee Against Bird Slaughter (Bizottság a Madárirtás Ellen) nevű szervezet szerint évente milliószámra lőnek le madarakat Libanonban – ragadozókat, gólyákat és énekesmadarakat egyaránt.
Fotó: Committee Against Bird Slaughter
A legtöbb madarat élelemként ejtik el, de a ritkább fajokat – például a keselyűket és a sasokat – olykor túlélés esetén piacon is árusítják. Nemrég egy videó terjedt a közösségi médiában, amelyen felfegyverzett bandák láthatók, amint az észak-libanoni Arida faluban sportból lövik a gólyákat, miközben azok Európa felé tartanak költőhelyeikre.
Dr. Yoav Perlman, az izraeli Természetvédelmi Társaság Madármegfigyelő Központjának igazgatója kiemelte, hogy ez a probléma nem kizárólag Libanont érinti: „Izraelben egyfajta buborékban élünk. De a környező országokban – Libanonban, Szíriában, Szaúd-Arábiában, Jordániában és a Palesztin Hatóság területén – szervezett, nagyszabású, kereskedelmi célú vadászat folyik. Sok helyen kulturális gyökerei vannak ennek a szokásnak, a vadászatot terepjárókkal, lőfegyverekkel és kommunikációs eszközökkel végzik. Sajnos ez nem csak tavaszi vagy őszi probléma: egész évben tart – tavasszal, nyáron, ősszel és télen is. Libanonban talán azért kerül gyakrabban reflektorfénybe, mert ott különösen sok gólyát ölnek meg. De nem egyedi esetről van szó – a vadászat folyamatos, és legkönnyebb a nagyobb madarakat célba venni. Mindent lelőnek, ami mozog.”
Dr. Perlman hangsúlyozta, hogy az illegális vadászat súlyos hatással van a madárpopulációkra, amelyek közül sok már eleve csökkenőben van – ilyen például az európai gerle, a fürj, a barátposzáta, a sárgarigó vagy a közönséges fürj. „Már így is éghajlati és biodiverzitási válsággal nézünk szembe. A vándormadaraknak így is nehéz túlélniük – az illegális vadászat pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetüket.”
Ezen a héten egy madarat, amelyet néhány nappal korábban gyűrűztek meg Jeruzsálemben, lelőttek. Szombaton egy fiatal barátposzátát – egy mindössze 18,5 grammos énekesmadarat – jelöltek meg a jeruzsálemi Nili és David Madárkutató Állomáson. Szerdán jelentés érkezett a libanoni Dlebta városából, Bejrúttól északkeletre, hogy a madarat ott elfogta egy helyi vadász. A vadász észrevette a madár lábán lévő fémgyűrűt, amelyen az X-640671 kód szerepelt, és önként jelentkezett Dr. Yosef Kiatnál, az izraeli Madárgyűrűzési Központ vezetőjénél.
„A vadász kezdeményezése abból fakadt, hogy megértette: ez az információ kulcsfontosságú a madarak nyomon követéséhez, megfigyeléséhez, kutatásához és védelméhez” – mondta Dr. Kiat. Yotam Bashan, a jeruzsálemi kutatóállomás igazgatója hozzátette: „Minden évben rengeteg vándormadarat ejtenek el Libanonban. Most azonban a várakozásokkal ellentétben ez a vadász úgy döntött, hogy együttműködik a természetvédelmi munkával, és közvetlenül felvette velünk a kapcsolatot.”
Forrás: Ynetnews
Van egy érdekes élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Nem mindennapi eset miatt riasztották pár napja a badacsonytomaji hivatásos tűzoltókat, egy apró vadmalac esett egy családi ház udvarán lévő szennyvízgödörbe.
Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Szerencsére a kis csíkosnak ugyancsak mázlija volt— keserves sírására hamar felfigyeltek, így gyorsan érkezett a segítség, és ami igazán szerencsés: a szennyvízakna üres volt.
A badacsonytomaji tűzoltók legbátrabbika lemászott a rémült malacért, ölbe kapta, majd biztonságban felszínre hozta.
Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Az állatot egy közeli fás területen szabadon engedték, ahol új erőre kapott, és mintha mi sem történt volna, boldogan és szélsebesen tovaszáguldott
Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Önbíráskodás, orvvadászat és bűnpártolás
KITEKITNŐ: Izrael – Ritka felvétel: tigrisgörény a Negev-sivatagban
27 százalékkal csökkent a műtrágyaforgalom
Az okányi kaland: Irány a veterán traktoros nap – GALÉRIÁVAL
KITEKINTŐ: Szerbia – Nišben 150 fiatal kereste fel a Szerbiai Vadászszövetség standját
Eldördült egy lövés: Az újpetrei remete
Vadásznapok 2025
Újabb több száz milliárd forint segíti a környezettudatosan gazdálkodókat
Másfélszeresére nőtt a napraforgó ára
Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat
Az okányi kaland: Irány a veterán traktoros nap – GALÉRIÁVAL
Vadásznapok 2025
Eldördült egy lövés: Az újpetrei remete
A várva várt nap – Az első őzbakvadászatom
Önbíráskodás, orvvadászat és bűnpártolás
Amikor egy álom valóra válik
Erdei tragédia
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az első vaddisznó – A babos
