Természetvédelem
21 éve történt a tiszai ciánszennyezés katasztrófája
Több mint ezer tonna hal pusztult el a 21 évvel ezelőtti katasztrófában. Fekete napként vonult be a Szamos és a Tisza történetébe 2000. február 1-je. Két nappal korábban szakadt át a romániai Nagybányán egy román–ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítőtavának a gátja.

A romániai cég okozta ciánszennyezés felmérhetetlen károkat okozott a Tisza élővilágában. Jogkövetkezmény nélkül ért véget a tettük. Ha a katasztrófa nyári hónapokra esik, minden elpusztul,veszléyeztetve az egész régió stabilitását (Kép: delmagyar.hu)

A napot azóta is gyászolják Magyarországon. A Tisza romániai szakaszán is természetesen elpusztult minden (Kép: delmagyar.hu)
A környezeti katasztrófa a planktonikus élőlények, a vízi makroszkopikus gerinctelen élőlények és a halállomány tömeges pusztulását okozta. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70–90, az alsó szakaszon 100 százalékos volt. Ez volt a hazánkban eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezés.

Ezer tonna mérgező haltetemet kellett eltakarítani a Tiszából. A felelőtlen aranykitermelésnek beláthatatlan következményei lehetnek. A cián minden élőlénynél azonnali halált okoz (Kép: delmagyar.hu)
A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza „újjáéledhessen”. Az ökológiai katasztrófa után jelölte ki az országgyűlés február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává.
Az emberi tényező
Bár a szennyezés több mint húsz éve történt, nem árt időnként visszaemlékezni rá – mondta el a napi.hu internetes portálnak Fesztóry Sándor, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének igazgatója. A ciánszennyezésnél teljes mértékben tetten érhető volt az emberi felelősség. Az eset felhívta a figyelmet arra, hogy jóval nagyobb tisztelettel kellene a természet felé fordulnunk mindannyiunknak. A ciánkatasztrófa során több mint ezer tonna hal pusztult el a szakemberek szerint. Az élővilág azóta szerencsére regenerálódott, de azért megfigyelhetőek voltak bizonyos átrendeződések a halfaunában. Előtörtek az invazív fajok, mások egyedszáma pedig drasztikusan csökkent.

Többségében a nagytestű vermelő halak pusztultak el. Magyarország történelmében a legsúlyosabb szennyezése volt, amit a románia cég okozott. A felelős vízgazdálkodás a környező országok nélkül lehetetlen küldetés a régióban (Kép: Délmagyar.hu)
Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének saját projektje
Fesztóry Sándor és munkatársai egy saját projekten dolgoznak, amivel a nehézfémszennyezéseket szeretnék kimutatni.

Szegeden minden évben megemlékeznek a tragikus évfordulóról (Kép: Delmagyar.hu)
A 21 évvel ezelőtti ciánkatasztrófa óta többször is volt nehézfémszennyezés a Szamoson és a Tiszán. Ezek a fémek, mint például a cink és a kadmium kis mennyiségben nem veszélyesek az emberek számára, de szeretnénk a mérgezés kockázatát a minimumra csökkenteni. Ezért saját forrásból dolgozunk egy projekten. Meghatározott halmennyiséget küldenénk egy laboratóriumba a Szamos felső és alsó szakaszáról, amelyet mintegy 150 paraméterre bevizsgáltatnánk. Többek között arra is keresnénk a választ, található-e a halak húsában vagy a csontjában nehézfém, és ha igen, akkor milyen mennyiségben. Ezt a tervüketszeretnék idén megvalósítani.
Forrás: Szon
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








