Keressen minket

Természetvédelem

21 éve történt a tiszai ciánszennyezés katasztrófája

Több mint ezer tonna hal pusztult el a 21 évvel ezelőtti katasztrófában. Fekete napként vonult be a Szamos és a Tisza történetébe 2000. február 1-je. Két nappal korábban szakadt át a romániai Nagybányán egy román–ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítőtavának a gátja.

Közzétéve:

Több mint ezer tonna hal pusztult el a 21 évvel ezelőtti katasztrófában. Fekete napként vonult be a Szamos és a Tisza történetébe 2000. február 1-je. Két nappal korábban szakadt át a romániai Nagybányán egy román–ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítőtavának a gátja.

A romániai cég okozta ciánszennyezés felmérhetetlen károkat okozott a Tisza élővilágában. Jogkövetkezmény nélkül ért véget a tettük. Ha a katasztrófa nyári hónapokra esik, minden elpusztul,veszléyeztetve az egész régió stabilitását (Kép: delmagyar.hu)

Ennek következtében cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába, amely február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, hatalmas környezeti pusztítást hagyva maga után.

A napot azóta is gyászolják Magyarországon. A Tisza romániai szakaszán is természetesen elpusztult minden (Kép: delmagyar.hu)

A környezeti katasztrófa a planktonikus élőlények, a vízi makroszkopikus gerinctelen élőlények és a halállomány tömeges pusztulását okozta. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70–90, az alsó szakaszon 100 százalékos volt. Ez volt a hazánkban eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezés.

Ezer tonna mérgező haltetemet kellett eltakarítani a Tiszából. A felelőtlen aranykitermelésnek beláthatatlan következményei lehetnek.  A cián minden élőlénynél azonnali halált okoz (Kép: delmagyar.hu)

A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza „újjáéledhessen”. Az ökológiai katasztrófa után jelölte ki az országgyűlés február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává.

Az emberi tényező

Bár a szennyezés több mint húsz éve történt, nem árt időnként visszaemlékezni rá – mondta el a napi.hu internetes portálnak Fesztóry Sándor, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének igazgatója. A ciánszennyezésnél teljes mértékben tetten érhető volt az emberi felelősség. Az eset felhívta a figyelmet arra, hogy jóval nagyobb tisztelettel kellene a természet felé fordulnunk mindannyiunknak. A ciánkatasztrófa során több mint ezer tonna hal pusztult el a szakemberek szerint. Az élővilág azóta szerencsére regenerálódott, de azért megfigyelhetőek voltak bizonyos átrendeződések a halfaunában. Előtörtek az invazív fajok, mások egyedszáma pedig drasztikusan csökkent.

Többségében a nagytestű vermelő halak pusztultak el. Magyarország történelmében a legsúlyosabb szennyezése volt, amit a románia cég okozott. A felelős vízgazdálkodás a környező országok nélkül lehetetlen küldetés a régióban (Kép: Délmagyar.hu)

Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének saját projektje

Fesztóry Sándor és munkatársai egy saját projekten dolgoznak, amivel a nehézfémszennyezéseket szeretnék kimutatni.

Szegeden minden évben megemlékeznek a tragikus évfordulóról (Kép: Delmagyar.hu)

A 21 évvel ezelőtti ciánkatasztrófa óta többször is volt nehézfémszennyezés a Szamoson és a Tiszán. Ezek a fémek, mint például a cink és a kadmium kis mennyiségben nem veszélyesek az emberek számára, de szeretnénk a mérgezés kockázatát a minimumra csökkenteni. Ezért saját forrásból dolgozunk egy projekten. Meghatározott halmennyiséget küldenénk egy laboratóriumba a Szamos felső és alsó szakaszáról, amelyet mintegy 150 paraméterre bevizsgáltatnánk. Többek között arra is keresnénk a választ, található-e a halak húsában vagy a csontjában nehézfém, és ha igen, akkor milyen mennyiségben. Ezt a tervüketszeretnék idén megvalósítani.

Forrás: Szon

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Több millió madarat ölnek meg Libanonban az illegális vadászok

Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan.

Published

on

Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan. A pusztítás közepette mégis felcsillant egy halvány reménysugár: egy libanoni vadász együttműködött izraeli természetvédőkkel – ezzel példát mutatott arra, hogyan lehetne megvédeni ezeket a veszélyeztetett fajokat.

Miközben Izraelben élvezettel figyeljük az eget betöltő vándormadarakat, Libanonban egészen más a helyzet: ott tömeges és pusztító az illegális vadászat, különösen a vonulási időszakokban. A Committee Against Bird Slaughter (Bizottság a Madárirtás Ellen) nevű szervezet szerint évente milliószámra lőnek le madarakat Libanonban – ragadozókat, gólyákat és énekesmadarakat egyaránt.

Fotó: Committee Against Bird Slaughter

A legtöbb madarat élelemként ejtik el, de a ritkább fajokat – például a keselyűket és a sasokat – olykor túlélés esetén piacon is árusítják. Nemrég egy videó terjedt a közösségi médiában, amelyen felfegyverzett bandák láthatók, amint az észak-libanoni Arida faluban sportból lövik a gólyákat, miközben azok Európa felé tartanak költőhelyeikre.

Dr. Yoav Perlman, az izraeli Természetvédelmi Társaság Madármegfigyelő Központjának igazgatója kiemelte, hogy ez a probléma nem kizárólag Libanont érinti: „Izraelben egyfajta buborékban élünk. De a környező országokban – Libanonban, Szíriában, Szaúd-Arábiában, Jordániában és a Palesztin Hatóság területén – szervezett, nagyszabású, kereskedelmi célú vadászat folyik. Sok helyen kulturális gyökerei vannak ennek a szokásnak, a vadászatot terepjárókkal, lőfegyverekkel és kommunikációs eszközökkel végzik. Sajnos ez nem csak tavaszi vagy őszi probléma: egész évben tart – tavasszal, nyáron, ősszel és télen is. Libanonban talán azért kerül gyakrabban reflektorfénybe, mert ott különösen sok gólyát ölnek meg. De nem egyedi esetről van szó – a vadászat folyamatos, és legkönnyebb a nagyobb madarakat célba venni. Mindent lelőnek, ami mozog.”

Dr. Perlman hangsúlyozta, hogy az illegális vadászat súlyos hatással van a madárpopulációkra, amelyek közül sok már eleve csökkenőben van – ilyen például az európai gerle, a fürj, a barátposzáta, a sárgarigó vagy a közönséges fürj. „Már így is éghajlati és biodiverzitási válsággal nézünk szembe. A vándormadaraknak így is nehéz túlélniük – az illegális vadászat pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetüket.”

Ezen a héten egy madarat, amelyet néhány nappal korábban gyűrűztek meg Jeruzsálemben, lelőttek. Szombaton egy fiatal barátposzátát – egy mindössze 18,5 grammos énekesmadarat – jelöltek meg a jeruzsálemi Nili és David Madárkutató Állomáson. Szerdán jelentés érkezett a libanoni Dlebta városából, Bejrúttól északkeletre, hogy a madarat ott elfogta egy helyi vadász. A vadász észrevette a madár lábán lévő fémgyűrűt, amelyen az X-640671 kód szerepelt, és önként jelentkezett Dr. Yosef Kiatnál, az izraeli Madárgyűrűzési Központ vezetőjénél.

„A vadász kezdeményezése abból fakadt, hogy megértette: ez az információ kulcsfontosságú a madarak nyomon követéséhez, megfigyeléséhez, kutatásához és védelméhez” – mondta Dr. Kiat. Yotam Bashan, a jeruzsálemi kutatóállomás igazgatója hozzátette: „Minden évben rengeteg vándormadarat ejtenek el Libanonban. Most azonban a várakozásokkal ellentétben ez a vadász úgy döntött, hogy együttműködik a természetvédelmi munkával, és közvetlenül felvette velünk a kapcsolatot.”

Forrás: Ynetnews

Van egy érdekes élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Malacuk volt

A badacsonytomaji hivatásos tűzoltók malacot mentettek:

Published

on

Nem mindennapi eset miatt riasztották pár napja a badacsonytomaji hivatásos tűzoltókat, egy apró vadmalac esett egy családi ház udvarán lévő szennyvízgödörbe. 

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Szerencsére a kis csíkosnak ugyancsak mázlija volt— keserves sírására hamar felfigyeltek, így gyorsan érkezett a segítség, és ami igazán szerencsés: a szennyvízakna üres volt.
A badacsonytomaji tűzoltók legbátrabbika lemászott a rémült malacért, ölbe kapta, majd biztonságban felszínre hozta.

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az állatot egy közeli fás területen szabadon engedték, ahol új erőre kapott, és mintha mi sem történt volna, boldogan és szélsebesen tovaszáguldott

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Harist láttak a Nagy-Zsombékban

Published

on

Rég látott madárfajt, egy harist észleltek a Nagy-Zsombékban. A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének egyik legértékesebb és legfontosabb vizes élőhelye, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Nagy-Zsombék mocsara. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-fejlesztéseinek köszönhetően mára egészséges mocsári vegetációval rendelkező és csapadékos tavasz esetén a vízimadaraknak megfelelő táplálkozó- és költőhelyet biztosító élőhelyet találunk a területen.

Haris. Fotó: Biró István / KMNP

Az alföldi pusztai vadvizekre jellemző, de ritka és védett madárfajok rendszeresen fészkelnek ezen a területen. Ilyen például a piroslábú cankó, a nagy goda, a gólyatöcs és a sárszalonka. A korábbi években még egy, a térségben nagyon ritka, rejtélyes madár, a haris költése is többször előfordult. A haris egy apró termetű, rejtő színezetű, földön fészkelő madárfaj, mely ráadásul a késő éjszakai órákban aktív, így igazán ritkán kerül szem elé. A szakemberek is jellemzően csak a hangja alapján tudják észlelni. Alapvetően a dombvidéki, ártéri nedves kaszálórétek madara, ritkán azonban a síkvidéki mocsarakban is előfordul.

Az utóbbi évek csapadékhiányának következtében már jóval kevesebb ideig áll felszíni vízborítás alatt a Nagy-Zsombék. Emiatt jó néhány éve nem lehetett észlelni a területen harist. Idén április elején azonban, egy területbejárás alkalmával véletlenül akadtunk rá egy példányra, mely ráadásul fel is repült, így nappali fényben, röptében csodálhattuk meg, ami igazán ritka látvány. Nem túl magas, csetkákás-sásos növényzetben landolt, azonban itt már hiába kerestük távcsővel, bizonyította rejtőzködési képességét, és többet nem került szemünk elé.

Fotó: Balla Tihamér / KMNP

Idén a szokásosnál kevesebb víz található a területen, azonban jelenleg így is ideális táplálkozó- és búvóhelyet biztosít nem csak a harisnak, de több vízi- és partimadárfajnak is. A látott haris feltételezhetően még vonulásban lévő példány, ugyanis egy költöző madárról van szó, mely a telet a Szaharától délre tölti. A hazai költőhelyeire általában április végén, május elején érkezik vissza és a párba állás, területfoglalás is csak májusban zajlik.

Körös-Maros Nemzeti Park logó

Látott valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom