Keressen minket

Természetvédelem

21 éve történt a tiszai ciánszennyezés katasztrófája

Print Friendly, PDF & Email

Több mint ezer tonna hal pusztult el a 21 évvel ezelőtti katasztrófában. Fekete napként vonult be a Szamos és a Tisza történetébe 2000. február 1-je. Két nappal korábban szakadt át a romániai Nagybányán egy román–ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítőtavának a gátja.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Több mint ezer tonna hal pusztult el a 21 évvel ezelőtti katasztrófában. Fekete napként vonult be a Szamos és a Tisza történetébe 2000. február 1-je. Két nappal korábban szakadt át a romániai Nagybányán egy román–ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítőtavának a gátja.

A romániai cég okozta ciánszennyezés felmérhetetlen károkat okozott a Tisza élővilágában. Jogkövetkezmény nélkül ért véget a tettük. Ha a katasztrófa nyári hónapokra esik, minden elpusztul,veszléyeztetve az egész régió stabilitását (Kép: delmagyar.hu)

Ennek következtében cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába, amely február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, hatalmas környezeti pusztítást hagyva maga után.

A napot azóta is gyászolják Magyarországon. A Tisza romániai szakaszán is természetesen elpusztult minden (Kép: delmagyar.hu)

A környezeti katasztrófa a planktonikus élőlények, a vízi makroszkopikus gerinctelen élőlények és a halállomány tömeges pusztulását okozta. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70–90, az alsó szakaszon 100 százalékos volt. Ez volt a hazánkban eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezés.

Ezer tonna mérgező haltetemet kellett eltakarítani a Tiszából. A felelőtlen aranykitermelésnek beláthatatlan következményei lehetnek.  A cián minden élőlénynél azonnali halált okoz (Kép: delmagyar.hu)

A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza „újjáéledhessen”. Az ökológiai katasztrófa után jelölte ki az országgyűlés február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává.

Az emberi tényező

Bár a szennyezés több mint húsz éve történt, nem árt időnként visszaemlékezni rá – mondta el a napi.hu internetes portálnak Fesztóry Sándor, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének igazgatója. A ciánszennyezésnél teljes mértékben tetten érhető volt az emberi felelősség. Az eset felhívta a figyelmet arra, hogy jóval nagyobb tisztelettel kellene a természet felé fordulnunk mindannyiunknak. A ciánkatasztrófa során több mint ezer tonna hal pusztult el a szakemberek szerint. Az élővilág azóta szerencsére regenerálódott, de azért megfigyelhetőek voltak bizonyos átrendeződések a halfaunában. Előtörtek az invazív fajok, mások egyedszáma pedig drasztikusan csökkent.

Többségében a nagytestű vermelő halak pusztultak el. Magyarország történelmében a legsúlyosabb szennyezése volt, amit a románia cég okozott. A felelős vízgazdálkodás a környező országok nélkül lehetetlen küldetés a régióban (Kép: Délmagyar.hu)

Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének saját projektje

Fesztóry Sándor és munkatársai egy saját projekten dolgoznak, amivel a nehézfémszennyezéseket szeretnék kimutatni.

Szegeden minden évben megemlékeznek a tragikus évfordulóról (Kép: Delmagyar.hu)

A 21 évvel ezelőtti ciánkatasztrófa óta többször is volt nehézfémszennyezés a Szamoson és a Tiszán. Ezek a fémek, mint például a cink és a kadmium kis mennyiségben nem veszélyesek az emberek számára, de szeretnénk a mérgezés kockázatát a minimumra csökkenteni. Ezért saját forrásból dolgozunk egy projekten. Meghatározott halmennyiséget küldenénk egy laboratóriumba a Szamos felső és alsó szakaszáról, amelyet mintegy 150 paraméterre bevizsgáltatnánk. Többek között arra is keresnénk a választ, található-e a halak húsában vagy a csontjában nehézfém, és ha igen, akkor milyen mennyiségben. Ezt a tervüketszeretnék idén megvalósítani.

Forrás: Szon.hu

Természetvédelem

A Túzokvédelmi Állomáson kibújt az első csibe a tojásból

Print Friendly, PDF & Email

Május elején kikeltek a mentett tojásból származó túzokcsibék

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május 5-én kikelt az idei első, mentett tojásból származó túzokcsibe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP

Ezen a tavaszon eddig összesen hat tojás került be az állomásra azokból a fészkekből, melyeket a túzoktojó valamilyen ok miatt végleg elhagyott. A hatból egy tojásban nem volt embrió. A mentett tojások különböző kottlottságúak, a következő csibék kikelése május végén várható. A túzokcsibéket az első időszakban nagyon magas állati fehérje tartalmú takarmánnyal tápláljuk, s ezt különböző rovarfajokkal, növényi táplálék-elemekkel is kiegészítjük.

A túzoktojók akár háromszor is újra sarjúköltésbe kezdenek, ha a költésük meghiúsul. Éppen ezért akár még július második felében is kerülhetnek be újabb tojások a Túzokvédelmi Állomásra. Az, hogy egy adott évben mennyi mentett tojást szállítanak be ide, több tényezőtől is függ. Idén az AKG programban résztvevő gazdák esetében a különböző munkálatokra vonatkozó időkorlátoknak köszönhetően a fészkek nyugalma biztosított.

Az 1978-ban megnyitott Túzokvédelmi Állomáson évről-évre sikeresen zajlik a mentett túzoktojások keltetése, a fiókák nevelése és visszavadítása. Ez a tevékenység is jelentősen hozzájárul a hazai túzokállomány fennmaradásához, gyarapodásához.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Hipp-hopp, betört VUK

Print Friendly, PDF & Email

Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét, amikor betörés miatt jelentek meg a német főváros déli csücskében egy erdő közeli, kertes háznál. A surranó kis árny menthetetlenül beleakadt az ingatlant védő szögesdrótba, de szerencsére nem lett semmi baja.

Fotó: Rendőrség

A tulajdonos mindent jól csinált, amikor az éjszaka közepén a mobiltelefonjára telepített csendes riasztó felébresztette, és nem maga indult megnézni, mi történt a kertje végében, hanem rögtön a rendőrséget hívta. A Neukölln területén járőröző zsaruk hamar odaértek, és amikor a helyszínt megközelítették, a keserves nyüszítésből már sejtették, hogy a dolog elleni erőszakot egy éjszakától sohase félő négylábú követte el. Igazuk lett, jóllehet meg is lepődtek, mert a növényfuttató kötelek tövében nem kifejlett róka vergődött, hanem egy kölyök.

Az egyik egyenruhás simabőrű elővett egy multifunkciós kést, és – míg kollegája egyik kezében a zseblámpát tartotta, a másikkal lefogta a vadállatpalántát – óvatosan levágta az állatról a szögesdrótot. Ezután sem hagyták sorsára a kis sebesültet, hanem értesítették az állatvédőket. Átadását követően a szakemberek állatorvoshoz vitték a berlini Vukot, és közösségi oldaluk tájékoztatása szerint ellátása után már szabadon is engedték a ravaszdinak még nem mondható elkövetőt. Bizonyosan elpusztult volna, ha nincs a csendes riasztó.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madárfiókát találtam!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A tavaszi és a nyári időszakban meglehetősen sok bejelentés érkezik kollégáinkhoz a sérült és megmentésre szoruló madarak kapcsán. Ezen egyedek többnyire nem árvák, ezért a befogásuk és elszállításuk helyett a megtalálásuk helyén el kell őket engedni.

A fészküket elhagyó erdei fülesbagoly fiókák táplálékellátásában eleinte szüleik segítenek (fotó: Schneider Viktor)

Talán az egyik leggyakoribb példa a bagolyfiókák esete. Gyakran értesítik kollégáinkat a települési parkok és ligetek fáin üldögélő erdei fülesbagoly fiókákról. Fontos elmondani, hogy ezek a fiatalok még jóval a röpképességük előtt elhagyják a fészkeiket. Tehát a repülni még nem képes fiókák nem sérültek, ezért a befogásukat mellőzni kell. 

 

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Mikor kell madarat menteni?

Fontos elmondani, hogy a ragadozók, a betegségek és a rátermettség nagy mértékben befolyásolják a különböző madárfajok egyedeinek túlélési esélyeit. Mindezek a természetes folyamatok szerves részét képezik, éppen ezért a legtöbb énekesmadár kísérletet tesz az évente többszöri költésre.

Leginkább a végveszélyben lévő fajok esetében indokolt az egyedek megmentése. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni, hogy az élőhelyi feltételek helyreállítása nélkülözhetetlen a fajvédelmi tevékenységek sikeres megvalósítása során.

Ha fiókát találunk, mielőtt bármit tennénk, először is bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban bajba jutott-e az a kismadár? Amennyiben nem látható rajta sérülés, nyílt seb, lógó, nem mozgó végtag, akkor ne fogjuk be őt, a szülei és a testvérei valahol a közelben tartózkodnak, nem árvák, mint ahogyan azt sokan hiszik. Ezek a fiatal madarak gyorsan biztonságos helyet fognak keresni, és ha elmegyünk onnan, a szülők hamarosan felbukkannak és folytatják az etetését.

A jól kitollasodott fiókák esetében különleges helyzetet jelentenek a hosszabb ideig – több napig vagy akár hétig – tartó esős, az évszakhoz képest hűvös időszakok. Ha ilyenkor átázott madarat találunk, az alábbiakat tehetjük:

·        Papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk ezek megsértése, szétzilálása, a tollcsévék megtörése nélkül.

·        Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad (úgy, mint amikor télen a kezünket melegítjük a leheletünkkel). Amennyiben autóval vagyunk, erre a célra a jármű fűtésrendszerét is használhatjuk.

·        Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.

·        Amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére és a fentiekben leírt módon engedjük el.

A be nem avatkozás és a fiókák tartós hazavitele között van egy köztes lehetőség is – amikor a még nem vagy nem teljesen röpképes fiatal(oka)t vagy a fiókás fészket (a kiesett tojások szinte bizonyosan menthetetlenek) egy nagyobb vesszőkosár védelmében, a megtalálás helyének közelében az ágak közé, egyes fajok (leggyakrabban: házi rozsdafarkú, füsti és molnárfecske) esetében az épületre helyezzük, ahol továbbra is a szülők nevelhetik őket. A vesszőkosarak a lakott területeken ideális műfészkei lehetnek erdei fülesbaglyoknak.

Hová vihetem a fiókát?

Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti Vadaskertbe (6000 Kecskemét, Műkert út 1., telefonszám: +36-76-320-121, e-mail: info@zookecskemet.huwww.zookecskemet.hu).

Csongrád megyében a Szegedi Vadasparkba (6725 Szeged, Szél u. 90., telefonszám: +36-62-542-530, e-mail: info@zoo.szeged.huwww.zooszeged.hu).

Fokozottan védett, sérült faj esetén hívhatja a Természetvédelmi Őrszolgálatunk ügyeleti számát is: + 36 30 555 6171. Ezen a számon az ügyeletes kolléga naponta 8:00-20:00 között fogadja a természetvédelmet érintő, közérdekű bejelentéseket. (Más nemzetipark-igazgatóságnál más az ügyeleti szám!)

További információ: https://mme.hu/fiokat-talaltam-mit-tegyek

Forrás: KNP

Tovább olvasom