Keressen minket

Természetvédelem

Szomszédunk a kuvik

Print Friendly, PDF & Email

A cikk során a kuvikot mutatta be az Agro Jager News.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Legtöbbünk azt gondolná, hogy a baglyok a háborítatlan vadon titokzatos, éjszakai szereplői (ami részben igaz is), de a kuvik esetében megfigyelhetjük, hogy az évszázadok folyamán remekül alkalmazkodott az emberi tájhasználathoz, sőt közvetlenül az emberi civilizációhoz is. 

A kuvik (Athene noctua) a madarak osztályának bagolyalakúak rendjébe, a bagolyfélék családjába tartozó faj. A népnyelv halálmadárnak is nevezi. (Kép: Magyar Nemzeti Parkok)

Már az ókori görögök is fontos szerepet szántak e piciny, tollas jószágnak, gondoljunk csak Pallasz Athénére, a tudomány és bölcsesség istennőjére, akinek szent állata a bagoly volt. Nem véletlen hát, hogy a kuvik latin neve (Athene noctua) is utal az istenségre.

Az urbanizált környezetet is jól viselő baglyunk sokszor csak egy szemvillanásra kerül látóterünkbe, s ilyenkor azon morfondírozunk, miért is nem vettük eddig észre őt. Pedig nem csoda, hogy csak ritkán pillantjuk meg, hiszen tollazatának színe tökéletesen beleolvad a kert fáinak törzsszínébe.

Sáskareggeli (Kép: Kurti Gábor – Bükki Nemzeti Park)

Hogyan csalogathatjuk elő a kuvikot?

Párválasztás idején – ami sokszor már késő ősz tájékán megkezdődik – az ő hangjától zajos a vidék. Ilyenkor figyelhetünk föl legkönnyebben jelenlétére, láthatjuk, hogy egyik háztetőről a másikra, egyik fától a másikig repül, és gyakran hallatja éles „kuvik”-énekét. Ha pontosan utánozzuk hangját, még válaszol is rá, sőt akár a közelünkbe is leszáll. Azért ne éljünk vissza szerelmes szívének ábrándjával, hagyjuk, hogy hozzá illő társat keressen magának.

Ha úgy gondoljuk, kertünk, tanyánk, gyümölcsösünk megfelelő lehet számára, megtelepedését segíthetjük mesterséges, kifejezetten kuviknak szánt fészekodúval. Sőt aki érez magában némi tehetséget, akár maga is elkészítheti a neki szánt odút. Akármelyik mellett döntünk is, sok segítséget találunk az interneten, ám legyünk körültekintőek, csak igazi hozzáértőtől fogadjunk el tanácsot.

A kuvik landolás közben (Kép: Kércz Tibor – Halálmadár – Kiskunsági Nemzeti Park)

Halálos bagolybabonáink

A bagolyféléket (így a kuvikot is) az elmúlt évszázadok során sajnálatos módon nem mindig tekintették a tudás és bölcsesség szimbólumainak. Sokszor a sötétség erőit vélték felfedezni benne, ezt példázza a kuvikra aggatott „halálmadár” elnevezés is.

A kuvik sokszor fogyaszt éjszakai lepkéket, melyekről köztudott, hogy vonzódnak az éjszaka fényeihez. Ezt használja ki a kuvik, amikor a lámpa fényénél vadászik az ott összesereglett zsákmányra. Régen (amikor még nem volt elektromosság) a haldoklóért gyújtottak gyertyát vagy lámpát éjszakára. Ha aznap éjjel a fény a beteg ablakához csalta a kuvikot is (ő pedig mit sem sejtve hallatta jellegzetes hangját), s a haldokló már nem érte meg a reggelt, máris összekötötték a szomorú eseményt a madár látogatásával…

Szeresd, óvd, segítsd a kuvikot, hogy ez az apró, ám bölcs és rendkívül tehetséges rejtőzködőművész sokáig velünk maradhasson.

Természetvédelem

Megérkeztek az első búbosbankák Kardoskútra

Print Friendly, PDF & Email

Visszatértek a búbosbankák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Visszatértek a búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti részterületére. Március 12-én láttuk az első példányokat a Sóstói Állattartóteleptől északra fekvő gyepeken és kisparcellás szántókon.

Fotó: Fotó: Palcsek István Szilárd

Ezt a madarat a népnyelv büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. A búbosbankának összesen hat alfaja ismert.  Az Európában fészkelők többsége vonuló. Afrikában, a Szaharától délre telelnek. Már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg.

A fákkal, fasorokkal tarkított, nyílt alföldi térségeket kedveli. A talajfelszínen és a laza talajban hosszú, enyhén lefelé ívelt csőrével kutat táplálék után. A föld alatt élő rovarokkal táplálkozik, emiatt mozaikos és csupasz talajfelszíneket igényel.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Fészkelési időszaka március végétől augusztus közepéig tart. Jellegzetes hangját április közepétől június végéig hallhatjuk. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartótelepek közelében. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszinten is. A tojó 5-10 tojást rak, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul az afrikai telelőhelyekre.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Bütykös ásóludak tömeges átvonulása a Dél-Alföldön

Print Friendly, PDF & Email

Bütykös ásóludakat figyeltek meg

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Ez az érdekes nevű lúdalkatú madár néhány évtizeddel ezelőtt még ritka kóborló faj volt hazánkban, azonban március elején nagyobb csapatai mutatkoztak a Dél-Alföldön, volt olyan időszak, amikor több mint 300 madár tartózkodott a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található szikes tavakon és halastó rendszereken.

Repülő bütykös ásóludak ( Fotó: Mészáros Csaba)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, de hazánkban 30 évvel ezelőtt még eseményszámba ment, ha kora tavasszal vagy késő ősszel feltűnt egy-egy madár, vagy néhány egyedszámból álló kisebb csapat.Nevét a hím madár homlokán található dudorról kapta, amely nászidőszakban kifejezetten nagyméretű és vörös színű.

Tavak, lagúnák partján költ, emlősök által ásott üregeket foglal el és ezeket használja költőüregként, viszonylag sok, 7-15 tojást rak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg, egy ideje a Dél-Alföldön is rendszeres, bár még kisszámú költőfajnak számít. Terjeszkedési ütemét látva egyre gyakoribb madár lesz hazánkban is.

Bütykös ásúlúd-csapat ( Fotó: Mészáros Csaba)

Az idei tavaszon feltűnően sok bütykös ásólúd mutatkozott a Dél-Alföld vizes élőhelyben eleve gazdag élőhelyein, nem ritkán 100 példánynál is nagyobb csapatai voltak láthatóak a szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó és pusztaszeri szikes tavakon, természetesen a látogatók által nagyon kedvelt mórahalmi Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum nagy kilátója előtt is mindig látható kisebb-nagyobb csapata.

Hím bütykös ásúludak ( Fotó: Tokody Béla)

Hazánkban 30-40 pár fészkel évről-évre. Nagy kérdés, hogy ez a tömeges jelenlét és az idén jellemzően jobb vízviszonyok vajon jelenteni fognak-e újabb költőpárokat a régiónak.

Forrás: MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából

Print Friendly, PDF & Email

Fát ültettek debreceni gyerekek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A Nyírerdő Zrt. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. Ábra: Facebook

Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.

Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.

Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom