Természetvédelem
Megszámlálták a telelő erdei fülesbaglyokat a Homokhátságon
Január utolsó hétvégéjén zajlott az országos erdei fülesbagoly felmérés, melynek során számba vették a téli időszakban főként a belterületeken összegyűlt, nappalozó baglyokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.
Január utolsó hétvégéjén zajlott az országos erdei fülesbagoly felmérés, melynek során számba vették a téli időszakban főként a belterületeken összegyűlt, nappalozó baglyokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei idén is részt vállaltak a munkából. A Homokhátság Tájegység délnyugati területén felmért 31 településen, 25 helyszínen találtunk telelőhelyeket. Ezeken összesen 1062 példány erdei fülesbagoly pihent, ami az előző évekhez viszonyítva átlagosnak mondható. Különösen kedvelt a baglyok körében Madaras, itt 140 erdei fülesbagoly tartózkodott a falu központjában található örökzöldeken, de jelentős számban figyelték meg őket Bácsalmáson (75 pld) és Mélykúton (70 pld) is.
A felmérést ebben az időszakban összehangoltan, az ország több száz településén végzik hivatásos természetvédelmi szakemberek, önkéntesek és civil természetvédők. Az adatok a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság fajvédelmi koordinátorához futnak be, aki az összesítést néhány héten belül publikussá teszi. Nem csak az akcióban résztvevők száma növekszik évről-évre, de egyre több helyszínen is végzik a baglyok számlálását, így meglehetősen pontos képet kaphatunk e szerencsére még gyakori bagolyfaj telelő állományának változásáról.
A baglyok hihetetlen mennyiségű rágcsálót képesek elfogyasztani, amivel hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak. Ha nagy számban vannak jelen a túlélésüket jelentő kisemlősök egy településen és annak környékén, akkor a madarak száma ezt tökéletesen meg tudja mutatni. Azokon a helyeken, ahol az élőhelyi adottságokból, vagy a rágcsálóirtó szerek alkalmazásából adódóan alacsony a táplálékellátottság, ott a baglyok is alacsonyabb számban lesznek jelen. Ezek az éjjeli ragadozók az ökológiai rágcsálóirtás nagymesterei, költési időben több tucat mezei pockot képesek elejteni egyetlen éjszaka alatt.
Téli zsákmányolásukat ún. „egérvárak” kialakításával és a rágcsálómérgek mellőzésével, megtelepedésüket pedig mesterséges költőládák kihelyezésével segíthetjük.
Az erdei fülesbaglyok a baglyok többségéhez hasonlóan nem építenek fészket, hanem elfoglalják más fajok, elsősorban a varjúfélék elhagyott fészkeit. Gyakran költenek az ember közelében. Előfordul, hogy a még röpképtelen fiókák kimásznak a fészekből és a földön landolnak. A segítőkész lakosság gyakran keresi meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát május-júniusban azzal a kéréssel, hogy mentsük meg az elárvult bagolyfiókát, holott erre semmi szükség. Elég, ha feltesszük őket a legközelebbi fára vagy bokorra (hogy ne érjék el az arra járó kutyák), és a szüleik majd tovább fogják etetni.
Forrás: KNPI
Természetvédelem
Bálványfa gócpontot számoltak fel Csákberényben
A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága Csákberény községhatárban található bálványfa gócpont eltávolítását kezdte meg 2024 nyarán. A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) elleni védekezés rendkívül fontos, mivel ez a fafaj számos negatív hatással van a természeti környezetre, az erdő és mezőgazdálkodásra is.
A bálványfa kelet-ázsiai, hazánkba a 19. században behurcolt fafaj. Gyors növekedésű, rendkívül agresszívan terjed, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat élőhelyükről. Ezáltal csökkenti az adott terület biológiai sokféleséget és károsítja az ökoszisztémák egyensúlyát. Sűrűn nő, ezzel árnyékolja a többi növényt, gátolja azok növekedését és megnehezíti a természetes regenerációt.
A fa mélyre hatoló gyökérzete károsíthatja az épületeket, utak alatti csöveket és egyéb infrastruktúrát. Virágpora allergén reakciókat vált ki az erre érzékenyeknél. A bálványfa inváziója jelentős gazdasági károkat okozhat azáltal is, hogy csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, vagy növeli az erdőgazdálkodási költségeket. Különösen veszélyes a védett területekre, ahol a természetes növényzet védelme kiemelt fontosságú.
A bálványfa kivágása után könnyen újra kihajt a gyökeréből, nagy mennyiségű magot termel, amelyek hosszú ideig életképesek maradnak. Számos környezeti hatással szemben ellenálló, például a szárazsággal és a szennyezésekkel szemben is. Ezen okok miatt az ellene való védekezés komplex feladat, amely többféle módszer kombinációját igényli.
Mechanikus módon a fiatal példányok kézzel is kihúzhatók, a nagyobbakat pedig kivágással lehet eltávolítani. Ez utóbbi hosszadalmasabb, de kevesebb környezeti terheléssel jár. A vegyszeres kezeléskor a kivágott fák tuskóját és a sarjakat speciális növényvédő szerekkel kezelik le (permetezés, kenés) vagy a szert injektálással juttatják be. A hatás gyorsabb, de a kezelést többször indokolt elvégezni.
A csákberényi bálványfa foltnál a mechanikus és a vegyszeres védekezés kombinációját alkalmazzák. Első lépésként mechanikai úton eltávolították a termőfákat. Majd nyár végén, ősz elején megkezdték a vegyszeres, egyedi védekezést.
Ezután 3-4 évig szisztematikusan folytatják a fertőzött terület kezelését annak érdekében, hogy teljesen felszámolják a fertőzési gócpontot. A bálványfa irtása tehát nemcsak egy esztétikai kérdés, hanem kulcsfontosságú a hazai biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is. Azáltal, hogy visszaszorítjuk, hozzájárulunk az őshonos ökoszisztémák helyreállításához és hosszú távú fenntartásához – tájékoztatott a Vérteserdő Zrt.
Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor