Természetvédelem
Megszámlálták a telelő erdei fülesbaglyokat a Homokhátságon
Január utolsó hétvégéjén zajlott az országos erdei fülesbagoly felmérés, melynek során számba vették a téli időszakban főként a belterületeken összegyűlt, nappalozó baglyokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.
Január utolsó hétvégéjén zajlott az országos erdei fülesbagoly felmérés, melynek során számba vették a téli időszakban főként a belterületeken összegyűlt, nappalozó baglyokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.
Szívesen töltik az örökzöldeken a nappalokat a baglyok (Kép: Kalocsa Béla)
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei idén is részt vállaltak a munkából. A Homokhátság Tájegység délnyugati területén felmért 31 településen, 25 helyszínen találtunk telelőhelyeket. Ezeken összesen 1062 példány erdei fülesbagoly pihent, ami az előző évekhez viszonyítva átlagosnak mondható. Különösen kedvelt a baglyok körében Madaras, itt 140 erdei fülesbagoly tartózkodott a falu központjában található örökzöldeken, de jelentős számban figyelték meg őket Bácsalmáson (75 pld) és Mélykúton (70 pld) is.
A felmérést ebben az időszakban összehangoltan, az ország több száz településén végzik hivatásos természetvédelmi szakemberek, önkéntesek és civil természetvédők. Az adatok a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság fajvédelmi koordinátorához futnak be, aki az összesítést néhány héten belül publikussá teszi. Nem csak az akcióban résztvevők száma növekszik évről-évre, de egyre több helyszínen is végzik a baglyok számlálását, így meglehetősen pontos képet kaphatunk e szerencsére még gyakori bagolyfaj telelő állományának változásáról.
A fák alatti köpetek árulkodó jelei egy-egy kedvelt nappalozóhelynek (Kép: Kalocsa Béla)
A baglyok hihetetlen mennyiségű rágcsálót képesek elfogyasztani, amivel hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak. Ha nagy számban vannak jelen a túlélésüket jelentő kisemlősök egy településen és annak környékén, akkor a madarak száma ezt tökéletesen meg tudja mutatni. Azokon a helyeken, ahol az élőhelyi adottságokból, vagy a rágcsálóirtó szerek alkalmazásából adódóan alacsony a táplálékellátottság, ott a baglyok is alacsonyabb számban lesznek jelen. Ezek az éjjeli ragadozók az ökológiai rágcsálóirtás nagymesterei, költési időben több tucat mezei pockot képesek elejteni egyetlen éjszaka alatt.
A baglyok az ökológiai rágcsálóirtás nagymesterei (Kép: Kalocsa Béla)
Téli zsákmányolásukat ún. „egérvárak” kialakításával és a rágcsálómérgek mellőzésével, megtelepedésüket pedig mesterséges költőládák kihelyezésével segíthetjük.
Az erdei fülesbaglyok a baglyok többségéhez hasonlóan nem építenek fészket, hanem elfoglalják más fajok, elsősorban a varjúfélék elhagyott fészkeit. Gyakran költenek az ember közelében. Előfordul, hogy a még röpképtelen fiókák kimásznak a fészekből és a földön landolnak. A segítőkész lakosság gyakran keresi meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát május-júniusban azzal a kéréssel, hogy mentsük meg az elárvult bagolyfiókát, holott erre semmi szükség. Elég, ha feltesszük őket a legközelebbi fára vagy bokorra (hogy ne érjék el az arra járó kutyák), és a szüleik majd tovább fogják etetni.
Forrás: KNPI
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Mezőgazdaság
Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is
Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.
A Velence-tavi őzbak
A kitartás jutalma
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Újabb rekord született Ohaton
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
