Természetvédelem
Elkészült a Madárgyűrűzési Központ 2020. évi beszámolója
2020-ban Magyarországon összesen 233 madárfaj 209 909 példányát jelölték meg a madárgyűrűző állomásokon, projektekben, valamint az egyéni madárgyűrűzési helyszíneken és akciók során.
2020-ban Magyarországon összesen 233 madárfaj 209 909 példányát jelölték meg a madárgyűrűző állomásokon, projektekben, valamint az egyéni madárgyűrűzési helyszíneken és akciók során.

Gyűrűzött rozsdás csuk és cigánycsuk (Fotó. Lukács Katalin Odett – MME)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárgyűrűzési Központja 1976 óta a hazai madárgyűrűzés szakmai irányító szervezete: nyilvántartja a magyarországi madárgyűrűzőket, kezeli a magyar madárgyűrűzési adatbankot, ami jelenleg 7,3 millió adatot tartalmaz. A központ kapcsolatot tart a külföldi társközpontokkal, valamint a madárgyűrűzés szakmai ernyőszervezetével, az Európai Madárgyűrűzési Szövetséggel (EURING, European Union for Bird Ringing), továbbá biztosítja a sorszámozott ornitológiai jelölőgyűrűket az összes hazai madárgyűrűző részére.
Jelenleg 455 madárgyűrűző van a rendszerünkben, akik közül 275 aktív státuszú. A madárgyűrűzők jelentős része az MME tagja.

Gyűrűzött madarak évenkénti száma, a jelölt madárfajok száma, valamint a gyűrűzésben résztvevő madárgyűrűzők száma Magyarországon 1974-től. (Ábra: MME)
A tavalyi év a megjelölt madarak mennyisége szempontjából valamivel alatta marad a korábbi évek átlagának, ami elsősorban az őszi időszakban mutatkozott meg. A 2020-ban megjelölt madárfajok közül legnagyobb számban széncinegét (22 192 példány), cserregő nádiposzátát (20 550 pld.), barátposzátát (15 156 pld.), füsti fecskét (14 690 pld.), foltos nádiposzátát (14 147 pld.), partifecskét (11 237 pld.) és vörösbegyet (10 679 pld.) jelöltek a hazai madárgyűrűzők.

Gyűrűzött erdei sármány (Fotó: Szántó Bence – MME)
A gyakori madárfajok mellett, néhány Magyarországon nagyon ritkán előforduló madarakra is került jelölőgyűrű a tavalyi évben. Itthon másodszor gyűrűztek csüllőt, novemberben, a Ferencmajori halastavakon. A Bükk lábánál az augusztusban meggyűrűzött törpekuvik itthon a harmadik jelölt példány volt. Október közepén egy erdei sármány került hálóba a Fehér-tavi Ornitológiai Táborban, ami a második megjelölt példány volt itthon. További meggyűrűzött ritkaságok voltak tavaly az északi búvár, kis sirály (2 példány), barna füzike (2 pld.), csíkosfejű nádiposzáta (2 pld.), rozsdás nádiposzáta (2 pld.) és a kucsmás sármány (3 pld.).

A 2020. évi gyűrűzési adatok területi eloszlása (piros: egyéni gyűrűzők, kék: madárgyűrűző állomások). /Ábra: MME/
A meggyűrűzött madarak egy része fiókakorban kapta az egyedi azonosítót, összesen 107 madárfaj 24 989 példánya. A gyűrűzések közel fele a 12 madárgyűrűző állomáson történt, amelyeken standard mintavételezéssel folyik a kutatómunka. A jelölések mellett összesen 34 161 visszafogási adat érkezett a Madárgyűrűzési Központba a tavalyi évben. Az ornitológiai (fém) jelölőgyűrű mellett teleszkóppal vagy akár szabad szemmel is leolvasható színes, egyedi kóddal ellátott műanyag jelölőgyűrűket vagy színkombinációs jelöléseket is alkalmaznak a gyűrűzők. 2020-ban 68 madárfaj 6828 egyedére került ilyen színes jelölés.

Magyar gyűrűs madarak külföldi megkerülési helyei 2020-ban (● megfigyelések, ▲ visszafogások, + kézrekerülések) /Ábra: MME/
A magyar madárgyűrűzési adatbázist kezelő online alkalmazás (Tringa) segítségével a gyűrűzők és a megfigyelők saját maguk is feltölthetik és kezelhetik az adataikat. 2020-ban, 287 felhasználónak köszönhetően a hazai madárgyűrűzési és megfigyelési adatok fele ezúton érkezett a rendszerbe.

Az egyes madárfajok hazai monitoring és madárgyűrűzési eredményei megtekinthetőek a Magyarország Madarai weboldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai
A Madárgyűrűzési Központ teljes beszámolója itt olvasható.
Forrás: MME
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








