Természetvédelem
Új erszényesbéka-fajra bukkantak a perui esőerdő mélyén
Új, az erszényesbéka-félék közé tartozó fajt fedeztek fel az amazóniai esőerdő perui részén – számolt be a National Geographic.
Új, az erszényesbéka-félék közé tartozó fajt fedeztek fel az amazóniai esőerdő perui részén – számolt be a National Geographic.

Az esőerdők mélyén még sok ismeretlen állatfajta élhet rejtve vélik a szakemberek (Kép: National Geographic)
A Perui Állami Védett Területek Szolgálata (SERNANP) szerint az állat a Gastrotheca nem tagja, ez az első alkalom, amikor a Cordillera de Colán Nemzeti Park területén az erszényes-békafélék családjába tartozó kétéltűt azonosítanak.
A Cordilleras de Colán egy magas páratartalmú, fás, hegyvidéki régió, amely Peru északi részén, az ecuadori határ közelében húzódik. A terület tengerszint feletti magassága nagyjából 3100 méter. Az új élőlény hátát vastag, szemcsés, zöld, minta nélküli bőr borítja, az állat szeme és hasa türkiz. A fajt néhány hete fedezték fel egy expedíció során.
Az erszényesbéka- vagy tasakosbéka-félék elnevezésüket jellegzetes, a hátukon található tasakról kapták, melyben petéiket keltik ki. Bár a folyamat bizonyos szempontból emlékeztet az emlősök terhességére vagy a madarak költésére, mégis teljesen egyedülálló az állatvilágban. A csoport fajai gyakran egész életüket a lombkoronában töltik.
A Cordillera de Colán Nemzeti Park 39 ezer hektáron terül el, és hat nagyobb, védett területre osztható. A régióban számos különleges faj lelhető fel.
Forrás: National Geographic
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







