Természetvédelem
Hogyen előzzük meg a szabadtéri tűzeseteket?
Az első négy hónapban Zala megyében ezidáig több, mint 40 helyszínen vált szükségessé szabadtéri tűz miatt tűzoltók beavatkozására. A tűzesetek harmadának alapterülete meghaladta az ezer négyzetmétert, negyede pedig hektárnál is nagyobb terület vált a tűz martalékává.
Az első négy hónapban Zala megyében ezidáig több, mint 40 helyszínen vált szükségessé szabadtéri tűz miatt tűzoltók beavatkozására. A tűzesetek harmadának alapterülete meghaladta az ezer négyzetmétert, negyede pedig hektárnál is nagyobb terület vált a tűz martalékává.

A szabadtéri tűzesetek jelentős hányada nemtörődömség miatt következik be… Legyen előrelátóak és törekedjünk a szabályok betartására (Kép: Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
A két legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzeset az idei év tavaszán az április 1-jén Bánokszentgyörgy külterületén, valamint az április 6-án Sármellék közelében kialakult nádas tüzek voltak. A tűzesetek között azonban egy tragikus esemény is bekövetkezett, ugyanis március 30-án a tűzoltók egy Rédics melletti szabadtéri tűzben leégett területen egy elhunyt személy összeégett holttestét találták.
Zalában – az elmúlt három év átlagát nézve – idén kevesebb szabadtéri tűz keletkezett, de hogy továbbra is így maradjon, ahhoz a szabályok betartására kiemelten ügyelni kell!
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság továbbra is felhívja a figyelmet, hogy a belterületen történő égetést önkormányzati rendeletek szabályozzák, amik világosan kimondják, hogy az adott személy mikor és milyen időpontban égethet, ezért kérjük, hogy aki égetni szeretne belterületen, az mindenképpen tájékozódjon az adott önkormányzatnál! Ezek a rendeletek nem egységesek, önkormányzatonként eltérnek. Közös bennük, hogy ahol még érvényben vannak, ott ezek egészen a jelenlegi kihirdetett veszélyhelyzet végéig érvényesek, utána – amennyiben a veszélyhelyzetet nem hosszabbítják meg – a rendeletek érvényességüket vesztik és általános tilalom alá kerül a kerti növényi hulladék égetés. Amennyiben egy település rendeletben nem szabályozza az égetést, úgy az adott helyen égetni már jelenleg is tilos!
A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak kell jelezni. De fontos tudni, hogy ilyen égetés is kizárólag növény-egészségügyi okokból történhet, vagy ha a növényi hulladék megsemmisítése, elszállítása más módon nem megoldható. Itt nem elegendő a szubjektív megítélés illetve pusztán a kényelmes megoldás választása. Ahol nem növény-egészségügyi ok áll a háttérben, vagy egyébként a növényi hulladék megsemmisítése más módon megoldható, ott komoly bírságot vonhat maga után ezek meggyújtása.
Tapasztalat, hogy a szabadtéri tüzek fele kerti hulladék égetése miatt adódik. Így emiatt szükséges, hogy
- Ismerjük az adott település égetési szabályzatát!
- A tüzet soha nem hagyjuk őrizetlenül!
- Tartsunk az égetés közelében megfelelő mennyiségű oltóanyagot (víz, homok, adott esetben tűzoltó készülék)!
- Gondoskodjunk a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla)!
- Ha feltámadó szelet tapasztalunk, azonnal oltsuk el a tüzet!
Az a személy, aki az érvényben lévő szabályokat megszegi, tűzvédelmi bírsággal is sújtható! Ez – az okozott károk megtérítésén túl és az előidézett károk mértékétől függően – húszezertől hárommillió forintig is terjedhet! Javasoljuk, hogy aki ezt el szeretné kerülni, az egyrészt tájékozódjon, másrészt gondolkodjon alternatív megoldásokban, így például a zöldhulladék elszállításában, elszállíttatásában, vagy komposztálásában. Baj esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot, és kérjék a tűzoltók segítségét!
Forrás: BM Zala Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







