Természetvédelem
Hogyen előzzük meg a szabadtéri tűzeseteket?
Az első négy hónapban Zala megyében ezidáig több, mint 40 helyszínen vált szükségessé szabadtéri tűz miatt tűzoltók beavatkozására. A tűzesetek harmadának alapterülete meghaladta az ezer négyzetmétert, negyede pedig hektárnál is nagyobb terület vált a tűz martalékává.
Az első négy hónapban Zala megyében ezidáig több, mint 40 helyszínen vált szükségessé szabadtéri tűz miatt tűzoltók beavatkozására. A tűzesetek harmadának alapterülete meghaladta az ezer négyzetmétert, negyede pedig hektárnál is nagyobb terület vált a tűz martalékává.
A szabadtéri tűzesetek jelentős hányada nemtörődömség miatt következik be… Legyen előrelátóak és törekedjünk a szabályok betartására (Kép: Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
A két legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzeset az idei év tavaszán az április 1-jén Bánokszentgyörgy külterületén, valamint az április 6-án Sármellék közelében kialakult nádas tüzek voltak. A tűzesetek között azonban egy tragikus esemény is bekövetkezett, ugyanis március 30-án a tűzoltók egy Rédics melletti szabadtéri tűzben leégett területen egy elhunyt személy összeégett holttestét találták.
Zalában – az elmúlt három év átlagát nézve – idén kevesebb szabadtéri tűz keletkezett, de hogy továbbra is így maradjon, ahhoz a szabályok betartására kiemelten ügyelni kell!
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság továbbra is felhívja a figyelmet, hogy a belterületen történő égetést önkormányzati rendeletek szabályozzák, amik világosan kimondják, hogy az adott személy mikor és milyen időpontban égethet, ezért kérjük, hogy aki égetni szeretne belterületen, az mindenképpen tájékozódjon az adott önkormányzatnál! Ezek a rendeletek nem egységesek, önkormányzatonként eltérnek. Közös bennük, hogy ahol még érvényben vannak, ott ezek egészen a jelenlegi kihirdetett veszélyhelyzet végéig érvényesek, utána – amennyiben a veszélyhelyzetet nem hosszabbítják meg – a rendeletek érvényességüket vesztik és általános tilalom alá kerül a kerti növényi hulladék égetés. Amennyiben egy település rendeletben nem szabályozza az égetést, úgy az adott helyen égetni már jelenleg is tilos!
A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak kell jelezni. De fontos tudni, hogy ilyen égetés is kizárólag növény-egészségügyi okokból történhet, vagy ha a növényi hulladék megsemmisítése, elszállítása más módon nem megoldható. Itt nem elegendő a szubjektív megítélés illetve pusztán a kényelmes megoldás választása. Ahol nem növény-egészségügyi ok áll a háttérben, vagy egyébként a növényi hulladék megsemmisítése más módon megoldható, ott komoly bírságot vonhat maga után ezek meggyújtása.
Tapasztalat, hogy a szabadtéri tüzek fele kerti hulladék égetése miatt adódik. Így emiatt szükséges, hogy
- Ismerjük az adott település égetési szabályzatát!
- A tüzet soha nem hagyjuk őrizetlenül!
- Tartsunk az égetés közelében megfelelő mennyiségű oltóanyagot (víz, homok, adott esetben tűzoltó készülék)!
- Gondoskodjunk a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla)!
- Ha feltámadó szelet tapasztalunk, azonnal oltsuk el a tüzet!
Az a személy, aki az érvényben lévő szabályokat megszegi, tűzvédelmi bírsággal is sújtható! Ez – az okozott károk megtérítésén túl és az előidézett károk mértékétől függően – húszezertől hárommillió forintig is terjedhet! Javasoljuk, hogy aki ezt el szeretné kerülni, az egyrészt tájékozódjon, másrészt gondolkodjon alternatív megoldásokban, így például a zöldhulladék elszállításában, elszállíttatásában, vagy komposztálásában. Baj esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot, és kérjék a tűzoltók segítségét!
Forrás: BM Zala Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Természetvédelem
Rétihéja támadt a kislibákra
Szabó Zoltán természetfotós élménybeszámolója az ürbői halastavakról:
Az ürbői halastavaknál épp egy daloló kékbegyet próbáltam fotózni, amikor a szemem sarkából hirtelen mozgásra lettem figyelmes. Azonnal a zaj irányába fordítottam az objektívet, és nem mindennapi jelenet tárult elém: tőlem nem messze egy barna rétihéja a nyári ludak csibéire vadászott.
Fotó: Szabó Zoltán természetfotós – Agro Jager News
Sikerült megörökítenem a ragadozó elszántságát és a menekülő csibék rémületét. A jelenet drámaisága szinte leírhatatlan volt – ritka pillanat, amelyhez nemcsak éberség, hanem komoly szerencse is kellett. Jókor voltam jó helyen.
A történet végül váratlan fordulatot vett: az egyik nyári lúd visszatért, és határozott fellépésével megzavarta a rétihéját. A csibék ezt kihasználva a nádas sűrűjébe menekültek, így megmenekültek a támadás elől.
Írta és fényképezte: Szabó Zoltán természetfotós
Szabó Zoltán természetfotós Facebook oldala itt érhető el!
Természetvédelem
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei és önkéntesek új költőszigetet készítettek a Töreki-halastavakon.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Töreki-halastavak helyi jelentőségű természetvédelmi terület madárfaunája reményeink szerint idén új költőfajjal, -fajokkal bővül.
Fotó: BfNPI
Fontos információ a területtel kapcsolatban, hogy a Töreki-halastavakon a horgászat, a fürdőzés és a vízisport-tevékenység szigorúan tilos!
Az egykor horgásztóként funkcionáló 10-es tavon ott maradt, mára már funkciójukat vesztett, olykor illegálisan használatba vett horgászstégeket munkatársaink tavaly októberben civil segítséggel a tóból eltávolították. A 10 különböző méretű stég remek lehetőséget kínált arra, hogy azokat megmunkálva, átalakítva egy közel 33 négyzetméteres szigetként kerüljenek vissza tavasszal a vízbe. Az újrahasznosítás révén minimális költségből megvalósítható volt a költősziget.
A tél folyamán a stégek átalakítását sikerült terv szerint véghezvinni és a sziget vasszerkezete március végére elnyerte végleges formáját. Az elemeket megerősítették és azonos magasságúvá alakították a tó vízszintjéhez igazítva.
Április 10-én helyi civilek segítségével megkezdődött a vízrebocsátás. Először vízre került a 10 db stég, melyeket a vízben a résztvevők összecsavaroztak, ezzel stabil alapot biztosítva a fedőrétegnek. Ezek után a fedőréteg első részeként egy fémhálót helyeztünk el a szerkezeten. Ezt követően kapta meg a sziget a peremét egy 12 centiméter magas karima formájában.
Fotó: BfNPI
11-én első körben beszállításra került körülbelül 150 db 2 és fél méteres palló, melyek hosszanti és keresztirányú fedésben kerültek a platformra összecsavarozva, majd következett egy réteg geotextil lefektetése. Legvégül pedig körülbelül 2 köbméternyi elegyengetett sóder került rá, ideális terepet biztosítva a csérek számára. A beszállítást csónakokkal végeztük.
A sziget körülbelül 4 és fél – 5 tonna össztömegű lett.
Fotó: BfNPI
Hogy miért is volt erre szükség?
A küszvágó csér (Sterna hirundo) hazai- és világállománya az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek a fokozottan védett madárfajnak a hazai állományát 2015-2017-es adatok alapján 560-870 párra becsülték. Igazgatóságunk működési területén mindössze két állandó és egy alkalmi költőhelye ismert. A Balaton déli partján elhelyezkedő Irmapusztai-halastavakon található hazánk egyik legnagyobb telepe. Reményeink szerint ezzel a szigettel hozzá tudunk járulni a költőállomány növekedéséhez. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk. Addig is türelmesen várjuk a madarakat. Az első példányok már visszatértek az Egyenlítőn túlról.
Költések esetén fontos, hogy a sziget ne működjön ökológiai csapdaként. Ezért a napokban a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai búvó- és árnyékoló helyeket helyeznek el a szigeten a fiókák számára, ezzel is védve őket a levegőből érkező veszélyek, ragadozók ellen. A küszvágó csérek fiókái korán elhagyják a fészket, sok esetben a vízbe menekülnek veszély esetén. Annak érdekében, hogy vissza tudjanak jutni a szigetre, fiókás időszakban felhelyezésre kerülnek feljáró, vízen lebegő pallók. Ezek gyorsan rögzíthetők, helyüket a munkálatok során előkészítettük, ezzel is minimalizálva a későbbi zavarás mértékét. A fiókák kikeléséig a madarak zavartalanul tudnak költeni, hiszen a feljárók nélkül a víz felől érkező ragadozók sem tudnak feljutni a szigetre, hogy kiegyék a tojásos fészkeket.
Végezetül szeretnénk megköszönni az MME Dél-balatoni helyi csoportjának és a Törekiért Egyesület önkénteseinek az önzetlen segítséget! Kiemelten köszönetet szeretnénk mondani Keszler Zoltánnak a tervezési és lakatosi munkákért, valamint Papp Ferencnek a geotextilért.
Fotó: BfNPI
A munkálatokban részt vettek
– a BfNPI részéről:
Péntek István, Schleer Tamás, Szász Bence, Dr. Szinai Péter
– civil részről:
Gál László, Gál Péter, Keszler Zoltán, Mészáros András, Varga Alex, Palaticz Péter, Panyi Enikő, Papp Ferenc, Papp Lambert, Papp László, Tóth Tamás, Veress Viktor
Új csérsziget-fotók: Gál László, Papp Ferenc, Panyi Enikő, Péntek István
Küszvágó csér – korábbi fotók: Magyari Máté és Mészáros András (BfNPI)
Forrás: Péntek István –BfNPI
Természetvédelem
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Április 16-án szalakótákat figyeltek meg Gyomaendrőd és Szarvas között.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületére április közepén visszatértek afrikai telelőhelyükről az első szalakóták. Most még a területfoglalásra koncentrálnak, de hamarosan a költést is megkezdik.
Fotó: Szél Antal István – KMNP
Az első példányt április 16-án láttuk Gyomaendrőd és Szarvas között. A szalakótákra jellemző, hogy amikor telelőhelyükről visszatérnek, akkor rendszerint egyedülálló fáról, magaslatról figyelik a környezetüket, onnan vadásznak. Április 20-án egy újabb példányt is megfigyeltünk a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. A szalakóták a kék vércséktől, vagy a seregélyektől eltérően nem csapatosan, hanem magányosan vonulnak.
A Körös-Maros Nemzeti Park területi adottságai, a néhány öreg fával tarkított, gyepes területek kiválóan megfelelnek a szalakóták igényeinek. Ők ugyanis tipikus sztyeppi madarak, nem szeretik az erdőségeket. A már megérkezett példányok egyelőre még csak a területüket foglalják, költésük május elején kezdődik.
A szalakóták többsége a nemzeti park szakemberei által kihelyezett költőládákban költ, egy részük pedig természetes faodvakba, vagy harkályok, seregélyek elhagyott odvaiba rakja le 4-6 tojását. Rengeteg rovart elfogyaszt, fő táplálékai az egyenesszárnyúak, de a gyíkokat, kisebb békákat is megfogja.
Magyarországon a jégmadár és a gyurgyalag mellett a szalakóta az egyik legszínesebb madár. Kékeszöldes színével igazi ékessége a puszta élővilágának.
Forrás: KMNP
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Rétihéja támadt a kislibákra
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
Ha Ön Vixerant kíván alkalmazni a 2026. évi AÖP keretében, akkor ez a változás érdekelheti
“Elhatárolódnak a solymászok – KÖZLEMÉNY”
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
