Természetvédelem
Zala megye tájértékei – A kallósdi kerektemplom
Zala megye gazdag természeti és kulturális értékekben, ugyanakkor nem bővelkedik műemlékekben. Ennek oka elsősorban az időtálló, jó minőségű helyi építőanyag hiánya. Építésre alkalmas követ legközelebb a Balaton-felvidék kőbányáiban fejtettek, ám azokat a Zala megyei településektől meredek keresztirányú dombok, és mocsaras völgyek választották el.
Zala megye gazdag természeti és kulturális értékekben, ugyanakkor nem bővelkedik műemlékekben. Ennek oka elsősorban az időtálló, jó minőségű helyi építőanyag hiánya. Építésre alkalmas követ legközelebb a Balaton-felvidék kőbányáiban fejtettek, ám azokat a Zala megyei településektől meredek keresztirányú dombok, és mocsaras völgyek választották el.
A kő használatát kevesen engedhették meg maguknak, de a tégla is elérhetetlen volt a köznép számára. Kőből, téglából csak templomok és kastélyok épültek. A vidék hagyományos építőanyaga a fa és a vályog volt. A várak is nagyrészt cölöpök és vesszőfonatok közé döngölt földből készültek. Dédapáink idejében még a lakóházak is vályogból, vagy sárral tapasztott gerendákból épültek. Ezek az építőanyagok kevésbé időtállóak, így az utókorra alig maradnak fenn.
Ezek ismeretében még kiemelkedőbb a Kallósdon, a Zala egyik mellékvölgyében meghúzódó, száznál is kevesebb lelket számláló kis faluban fennmaradt, országosan is ritkaságszámba menő Árpád-kori kerektemplom jelentősége. A 9509-es műemléki törzsszámot viselő román stílusú körtemplom, azaz rotunda védőszentjéről, Szent Annáról kapta a nevét. A ma is eredeti formájában álló épület alapja kőből, falai téglából készültek. A templom keleti oldalához egy alacsonyabb, félkör alakú épületrész, ún. apszis kapcsolódik. Lőrésszerű ablakai a déli és keleti oldalon találhatóak. Északi, falu felé eső homlokzatát csak a fal síkjából kiálló függőleges falsávok, az ún. lizénák tagolják. Ezek a román stílusú építészeti elemek, az ősi kerek alaprajz és a harang alakú kupola a XIII. század közepéből maradtak ránk.
A templom Kallósd külterén, a temető közepén, igen szép táji környezetben fekszik. Az üdén zöldellő, lankás domb tetején méltóságteljesen emelkedik hófehér épülete, melynek szép hátteret biztosít az erdő. Az épület nem hivalkodó, a tájban való elhelyezkedése, fekvése révén mégis messziről feltűnik, lenyűgözi a tekintetet. Ugyanakkor a környezetébe harmonikusan belesimuló egyszerű épület, mint történelmi idők tanúja, évszázadok óta együtt él, együtt „lélekzik” a tájjal. A természeti táj kiemeli az egyszerű épületet, mely városi, épített környezetben méreteinél fogva talán fel sem tűnne. A természeti táj és az épített objektum szerves egységet képez, egyik sem uralkodik a másik kárára. A temetőből a környező tájra és a településre festői kilátás nyílik. A belülről is megtekinthető templomépület az év minden szakában kellemes kirándulási célpont lehet, érdemes felkeresni és megismerni.
Forrás: BFNP
Visszatértek a búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti részterületére. Március 12-én láttuk az első példányokat a Sóstói Állattartóteleptől északra fekvő gyepeken és kisparcellás szántókon.
Ezt a madarat a népnyelv büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. A búbosbankának összesen hat alfaja ismert. Az Európában fészkelők többsége vonuló. Afrikában, a Szaharától délre telelnek. Már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg.
A fákkal, fasorokkal tarkított, nyílt alföldi térségeket kedveli. A talajfelszínen és a laza talajban hosszú, enyhén lefelé ívelt csőrével kutat táplálék után. A föld alatt élő rovarokkal táplálkozik, emiatt mozaikos és csupasz talajfelszíneket igényel.
A rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Fészkelési időszaka március végétől augusztus közepéig tart. Jellegzetes hangját április közepétől június végéig hallhatjuk. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartótelepek közelében. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszinten is. A tojó 5-10 tojást rak, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul az afrikai telelőhelyekre.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Bütykös ásóludak tömeges átvonulása a Dél-Alföldön
Bütykös ásóludakat figyeltek meg
Ez az érdekes nevű lúdalkatú madár néhány évtizeddel ezelőtt még ritka kóborló faj volt hazánkban, azonban március elején nagyobb csapatai mutatkoztak a Dél-Alföldön, volt olyan időszak, amikor több mint 300 madár tartózkodott a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található szikes tavakon és halastó rendszereken.
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, de hazánkban 30 évvel ezelőtt még eseményszámba ment, ha kora tavasszal vagy késő ősszel feltűnt egy-egy madár, vagy néhány egyedszámból álló kisebb csapat.Nevét a hím madár homlokán található dudorról kapta, amely nászidőszakban kifejezetten nagyméretű és vörös színű.
Tavak, lagúnák partján költ, emlősök által ásott üregeket foglal el és ezeket használja költőüregként, viszonylag sok, 7-15 tojást rak.
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg, egy ideje a Dél-Alföldön is rendszeres, bár még kisszámú költőfajnak számít. Terjeszkedési ütemét látva egyre gyakoribb madár lesz hazánkban is.
Az idei tavaszon feltűnően sok bütykös ásólúd mutatkozott a Dél-Alföld vizes élőhelyben eleve gazdag élőhelyein, nem ritkán 100 példánynál is nagyobb csapatai voltak láthatóak a szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó és pusztaszeri szikes tavakon, természetesen a látogatók által nagyon kedvelt mórahalmi Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum nagy kilátója előtt is mindig látható kisebb-nagyobb csapata.
Hazánkban 30-40 pár fészkel évről-évre. Nagy kérdés, hogy ez a tömeges jelenlét és az idén jellemzően jobb vízviszonyok vajon jelenteni fognak-e újabb költőpárokat a régiónak.
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából
Fát ültettek debreceni gyerekek
Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.
Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.
Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.
Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.
Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.
A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.
Forrás: Nyírerdő Zrt.