Természetvédelem
Fehér gólya felmérési eredmények az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Zempléni Tájegységében
A fehér gólyák nagy többsége elhagyta költőterületét és úton van telelőhelye, Afrika felé.
A fehér gólyák nagy többsége elhagyta költőterületét és úton van telelőhelye, Afrika felé – közölte az Aggteleki Nemzeti Park.
A Zempléni Tájegységből elrepült fehér gólyák nagy többsége elhagyta költőterületét és úton van telelőhelye, Afrika felé.
Megtörtént az idei felmérési adatok összesítése is a Zempléni Tájegységben, melyeket néhány grafikon és egy térkép segítségével mutatunk be nagy vonalakban. Fotókon, és egy kis filmen a zempléni gólyákról, a veszélyeztető tényezőkről, védelmi munkákról látható rövid összefoglaló.
2021-ben 104 felmért községhatárból 53-ban, összesen 360 db fészekben, 217 gólyapár lakott, melyekből 175 párnak volt sikeres költése, amiből 518 példány fióka repült ki. A kirepülő fiókák száma közepes, a fészekaljméretek átlagos évet mutatnak. A fészkek száma az elmúlt 20 év átlagában növekedő, a párok száma viszont enyhe csökkenő trendet mutat.
Mindez jól mutatja, hogy nem elég – bár elhanyagolhatatlan – a fészkek karbantartása és új műfészkek telepítése, hanem a táplálkozóterületek kezelése, fenntartása, a gólyákat veszélyeztető tényezők csökkentése is fontos a fészkelőállomány megőrzése érdekében.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent a legeltetett háziállatok létszáma a Zempléni Tájegységben is. Ez magával hozta a rét-legelő művelési ágú területek csökkenését és a hozzájuk kötődő élőlények – így a gólyapárok számának fogyatkozását is.
A meglévő gyepterületek fenntartása kulcsfontosságú a gólyavédelemben. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedik a 20 KV-os középfeszültségű vezetékhálózat okozta áramütések és vezetéknek ütközések köre. Ma már sokféle műszaki megoldás létezik ezek elhárítására, de egyedül a földkábelre történő átalakítás biztosít hosszú távú és teljes körű megoldást.
„Modern kori” veszély, hogy egyre több gólya szokik rá a szeméttelepeken történő táplálkozásra, ami több egyed pusztulásához vezet az emészthetetlen, mérgező, veszélyes anyagok elfogyasztásával. A fehér gólya a hosszútávú vonuló madárfajok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy telelőterületének nagyobbik része a Szaharától délre található. Életének több mint felét vándorlással és teleléssel tölti, aminek során több ezer kilométeres utat tesz meg és számos környezeti és emberi hatás tizedeli eközben. Ezzel magyarázzák a madártani kutatók, a Szaharán túl telelő fajok fészkelő állományának néhány évenkénti erős kilengéseit. 2021-ben egy enyhe felszálló ágban van a Zempléni állomány.
A fehér gólya 1901 óta védett, 1997 óta fokozottan védett madárfajunk. Természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
Forrás: Aggteleki Nemzeti Park
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.
Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.
Fotó: WWF
Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.
A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
