Keressen minket

Természetvédelem

Árvízkezelési megoldások az extrém időjárási hatások mérséklésére

Az elmúlt évszázadokban a vizesélőhelyek jelentősen átalakultak. A világon 1970 óta a vizesélőhelyek 90%-a tűnt el, az ott élő gerincesek 84%-ával együtt. A Duna mentén az árterek 70%-a elvesztette kapcsolatát a folyóval, a megmaradt árterek állapota is kritikus.

Közzétéve:

Budapest, 2021. november 24. – A végéhez közeledik a Danube Floodplain projekt, amely azt vizsgálta, hogyan csökkenthetők az árvízi kockázatok az árterek helyreállításával. A projektben résztvevő partnerek 2021. november 3-án és 4-én mutatták be az eredményeket online konferencia keretében.

A Duna mentén az árterek 70%-a elvesztette kapcsolatát a folyóval, a megmaradt árterek állapota is kritikus (Kép: Pixabay)

Az elmúlt évszázadokban a vizesélőhelyek jelentősen átalakultak. A világon 1970 óta a vizesélőhelyek 90%-a tűnt el, az ott élő gerincesek 84%-ával együtt. A Duna mentén az árterek 70%-a elvesztette kapcsolatát a folyóval, a megmaradt árterek állapota is kritikus.

Az ártereknek meghatározó szerepük van az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek – áradások, aszályok – okozta kihívások mérséklésében. A folyókkal való kapcsolatuk helyreállítása, a táj alkalmassá tétele a víz befogadására a klímaváltozás okozta kihívásokra is megoldást jelenthet. Ha mindezt nemcsak lokális szinten tesszük a Duna vagy mellékfolyói mentén, hanem az egész vízgyűjtőn minél több ponton, annál több pozitív hatás érhető el.

A Danube Floodplain projekt legfőbb célja az volt, hogy elősegítse a határokon átnyúló vízkezelési és árvízkezelési munkát a biológiai sokféleség és gazdasági szempontok figyelembevételével. A projekt hangsúlyt fektetett az érintettek bevonására és véleményük megismerésére.  Erre leginkább a közös gondolkodás és tervezés, valamint az árterek helyreállítására alkalmazott gyakorlatok terén van szükség, hiszen szóba jöhetnek szürke megoldások (pl. új töltés építése az ártér szélesítése érdekében) vagy zöld beavatkozások (természetes vízvisszatartási gyakorlattal) és ezek kombinálása.

A projektben öt mintaterületet választottak ki, a magyarországi helyszín a Közép-Tisza mentén Fokorúpuszta volt.  Az öt mintaterületen a projektben továbbfejlesztett Duna ártér értékelő eszközzel (Danube Floodplain Evaluation Tool) modellezték az árvízszintek várható hatásait, és elemezték a lehetséges forgatókönyveket.

A modellek eredményei azt mutatják, hogy az árterek helyreállításával és a folyókhoz kapcsolásával mérhető hatást lehet elérni az árvízszintek csökkentésében, így az extrém magas árvizek kockázatait is mérsékelni lehet.

Az árterek helyreállítása egyszerre segíti elő az árvizek kezelését, az ökológiai feltételek javulását és a víz visszatartását a vízhiányos időszakokra. Utóbbi jó eszköz a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, az ivóvízkészletek megóvására, a folyóvíz megszűrésével jobb vízminőség biztosítására.  Ezenkívül több hal lehet a folyókban és bővülnek a kirándulási és sportolási lehetőségek. Az árterek helyreállításának gazdasági hatásait szintén érdemes vizsgálni, hiszen számos, a víz jelenlétével összeegyeztethető gazdálkodási lehetőség van, egy ártéri kaszálón például jóval több szénát tudunk termelni, ha megfelelő a vízellátottsága.

A Magyarországon kijelölt fokorúpusztai mintaterület a Közép-Tisza-vidéken, Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Ennek komplex ártér-helyreállítás vizsgálata valósult meg a projektben, amely figyelembe veszi az árvízi kockázat csökkentését, valamint az ökológiai hasznokat is. A tervezett beavatkozások között töltésáthelyezés, vizesélőhely-kialakítás és tájrehabilitáció is megtalálható. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kapott az eredmények fenntarthatósága, valamint az egykori területhasználat visszaállítása. Az előirányzott ártér-helyreállítási intézkedések jelenleg kivitelezés alatt állnak. Az új töltés már elkészült a területen, valamint folyamatban van a vizesélőhely és az új területhasználat (rét/legelő) kialakítása is. Az itt elvégzett beavatkozások jó alapul szolgálhatnak a hasonló jellegű jövőbeni ártér-visszacsatolásokhoz, valamint a megszerzett tapasztalatok felhasználhatók más, hasonló tulajdonságokkal bíró folyószakaszok helyreállítása esetében is.

Következő lépésként a projektben készült megvalósíthatósági tanulmányok eredményei alapján további együttműködésre van szükség az érintett földtulajdonosokkal és területkezelőkkel azért, hogy sikeresen megvalósíthatók legyenek a helyreállítási projektek.

Danube Floodplain projekt (Reducing the flood risk through floodplain restoration along the Danube River and tributaries) 2018. június 1-jén indult el és 2021. november 30-án fejeződik be. A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projektben 18 partner és 4 társult stratégiai partner vesz részt a Duna vízgyűjtője által érintett tíz országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia). Magyarországról a WWF Magyarország, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG), a Szegedi Egyetem és az Országos Vízügyi Főigazgatóság tagjai a projekt konzorciumnak.

Forrás: WWF

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom