Természetvédelem
Miről mesélnek a Dráva menti kutak?
Az elmúlt nyár rendkívüli aszályai csak még nagyobb jelentőséget adnak annak a ténynek, hogy 2022 a felszín alatti vizek nemzetközi éve. Többek között erdeink megmaradása szempontjából is egyre fontosabbá válik, hogy megértsük, milyen törvényszerűségek befolyásolják egy adott terület vízháztartását. Ezeket a törvényszerűségeket, mérésük és monitorozásuk lehetőségeit kutatja a Dráva mentén a Mecsekerdő Zrt. kezdeményezésére megvalósult nemzetközi tudományos együttműködés keretében Dr. Dezső József, a terepi adatgyűjtéssel és feldolgozással megbízott szakértő.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

“A Mecsekerdő Zrt. Baranya megye legnagyobb erdő- és vadgazdálkodója. A természetvédelem a mindennapi munkájuk meghatározó része. (Ábra: Mecsekerdő Zrt.)
Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb, környezeti monitoring rendszert lehetővé tevő beruházása a Mecsekerdő által indított OAK Protection nevű horvát-magyar közös projekt segítségével, a Dráva bal partjának magyarországi, baranyai szakaszán valósult meg. A Dráva-mente területén 2018-től kezdődött az a hosszú távú hidrológiai megfigyelés, amelynek alapját a vízszint ingadozását félóránként regisztráló műszerek adják. A megfigyelőállomások jókora része a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. területén található: innen a társaság által telepített 38 kút és a sikotai vadászház meteorológiai műszerei szolgáltatták az adatokat.
A Dráva-mente összetett hidrológiai viszonya
„Túlzás nélkül hiánypótló kutatásról van szó,” – mondja Dezső József – „mert mindeddig hiányzott egy ilyen jellegű, évről-évre bővülő adatbázis, mely segít jobban megismerni a Dráva menti ártéri erdők vízgazdálkodását. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a védekezés és döntéshozatal első lépése a konkrét adatokon alapuló modellezés.”

Fotó: Mecsekerdő Zrt.
A kutatásban együttműködött a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete, valamint a poznańi Adam Miczkiewicz Egyetem kutatói, illetve horvát tudósok. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a nemzetközi együttműködés révén a Dráva-mente teljes területét sikerült bevonni egy, az országhatáron átnyúló egységes megfigyelési rendszerbe. A komplex mérések rendkívül sokféle vizsgálatot tettek lehetővé. A kooperáció egyik kutatási iránya például a Dráván épített gátak folyómeder-eltérülésre gyakorolt hatásával foglalkozott. Ennek azért volt jelentősége, mert lehetővé tette a folyó természetes módosulásainak elkülönítését az emberi beavatkozás következtében kialakuló változásoktól. Az egymást kiegészítő vizsgálatok segítségével a történeti földrajz, a térképészet és a geológia módszereit és eredményeit is felhasználva sikerült jobban megismerni az ártér fejlődésének egyes lépéseit. Mindezek a folyamatok meghatározzák, befolyásolják a jelenlegi felszín alatti vízáramlási irányokat.
Erdészeti szempontból különösen fontosak a kutatássorozat azon részei, amelyek a felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatásait vizsgálták. Itt nem csupán a kutak ás meteorológiai állomások adataira támaszkodtak a kutatók, hanem a földtani vizsgálatokra is. Mindezekhez földradar (GPR)-felméréseket, rétegazonosító fúrásokat vagy műholdkép-analízist alkalmaztak.
Kimondható, hogy a Dráva vízállása nagyon hektikusan változik, negatív rekordokat dönt, és ez nagymértékben befolyásolja a környező területek talajvízszintjét. Ugyanakkor kérdés, hogy a Drávából kivett víz pótolni tudja-e az apadó talajvízszintet, vagyis megfelelő vízkormányzási módszerekkel, vízvisszatartással ellensúlyozni lehet-e a negatív folyamatokat.
Táji adottságok és vízgazdálkodás
De mi szükség van ilyen bonyolult és komplex, interdiszciplináris kutatásokra? Dezső József és munkatársainak válasza egyértelmű: a vizsgálatok segítségével pontosan tudjuk modellezni egy adott terület (jelen esetben a Dráva-mente) hidrológiai viszonyait, és az idősoros adatokra épülő modellek segítségével pontos előrejelzéseket tudunk adni a jövő mező- és erdőgazdálkodási lehetőségeire.
„A vizsgált időszakban rendkívül erős, másfél-két méteres talajvízszint-csökkenést mértünk” – teszi hozzá a kutató. – „Kimutatható, hogy a talajvízszint hullámszerűen, de egyértelműen csökken, és nem tudjuk, hogy visszaáll-e a rendszer az eredeti feltöltöttségére. A trend aggasztó. A vizsgált ártéri, tehát nem szárazságtűrő faállományon kiszáradási tünetek nem egyértelműen mutathatók ki a vízszintcsökkenés hatására, ugyanis sok helyütt a tölgy-csipkéspoloska nagyarányú kártétele – mely szintén kiszáradással jár – elfedi ezt a hatást.”
A talajvízszint kimutatható átlagos csökkenése például nem csupán a klímaváltozás, hanem az emberi beavatkozás eredménye is. A talajtani és üledékvizsgálatok, a hidrológiai viszonyok összetett elemzése lehetővé teszi a Dráva-mente üledékszerkezete által kijelölt víztározó kapacitás feltárását. A mezőgazdasági területeken, főként a szántóföldi kultúráknál például intenzívebb a párolgás, megnövekszik a párolgási veszteség. De egzakt mérésekre és modellekre alapozva megvalósulhat a helyi vízgazdálkodás pontos tervezése „a táji adottságokhoz igazodó víz- és tájgazdálkodás” kialakítása. Így az alkalmazott tudomány segítségével mérsékelhetők a hidrológiai anomáliák következményei.
Mindez az erdészeknek, a Mecsekerdő munkatársainak munkáját is megkönnyíti, éppen ezért kezdeményezte a társaság a komplex kutatást. A felelős, fenntartható erdőgazdálkodás évtizedekre előre tervez, még a klímaváltozás szélsőséges körülményei között is. A Dráva-mente hidrológiai viszonyainak összetett, hosszú távú modellező vizsgálata ezt a tervező munkát könnyíti meg.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
Természetvédelem
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Közleményt adott ki az MME az úton áthaladó mocsári teknősökről
A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, mely országszerte megtalálható tavak, folyók, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken. Elsősorban a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, így inkább azok közelében számíthatunk rájuk, azonban a májustól júliusig terjedő tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük. Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára. Az észlelést pedig rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay
Habár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.
Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, segítsünk neki azzal, hogy felvesszük és az úttól biztonságos, pár tízméteres távolságra lehelyezzük, figyelve arra, hogy csak abba az irányba vigyük, amerre ő maga is igyekezett. A felnőtt teknősöket semmiképp ne vigyük vissza a vízhez, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, mint inkább nehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat.
Előfordulhat, hogy a teknősök vonulásuk során kertekbe is betévednek, ahol az ott élő kutyák nehezíthetik meg a dolgukat. Ebben az esetben, ha lehet, a teknőst ne zavarjuk, inkább a kutyá(ka)t zárjuk be egy rövid időre, míg a teknős átkelve a kerten, folytatja útját.
Ebben az időszakban nemcsak mocsári teknősökkel, de a hazánkban szintén előforduló és néhány esetben szaporodó idegenhonos teknősfajokkal is találkozhatunk. A legjobb, amit ilyen esetben tehetünk, hogy eljuttatjuk őket a legközelebbi állatkertbe, ahol befogadják őket és megfelelő körülményeket biztosítva számukra gondoskodnak róluk, biztosítva azt, hogy ne kerülhessenek ki a természetes vizekbe.
Kérjük, hogy az autóval, kerékpárral közlekedők ebben az időszakban fokozottan figyeljenek az utakon áthaladó vagy éppen ott napfürdőző állatokra (a teknősök mellett a kígyókra, gyíkokra, sünökre is) és, ha tehetik, segítsék át őket az úton.
Amennyiben bárkinek tudomása van a mocsári teknősök által gyakran használt vagy nagyszámú állat elütésével érintett útszakaszról, akkor várjuk az ilyen megfigyelésekkel kapcsolatos információkat is, illetve minden hüllővel és kétéltűvel kapcsolatos észlelést az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján, vagy ingyenes Android és iOS rendszeren is futó okostelefon alkalmazásunkon keresztül.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen teknősfajjal találkoztunk, akkor a határozásában segítségünkre lehet a Kétéltű- és Hüllőhatározó okostelefonos alkalmazás, mely szintén elérhető mind az Android, mind pedig az iOS rendszert használó készülékeken.
Forrás: MME
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika







