Keressen minket

Természetvédelem

Miről mesélnek a Dráva menti kutak?

Az elmúlt nyár rendkívüli aszályai csak még nagyobb jelentőséget adnak annak a ténynek, hogy 2022 a felszín alatti vizek nemzetközi éve. Többek között erdeink megmaradása szempontjából is egyre fontosabbá válik, hogy megértsük, milyen törvényszerűségek befolyásolják egy adott terület vízháztartását. Ezeket a törvényszerűségeket, mérésük és monitorozásuk lehetőségeit kutatja a Dráva mentén a Mecsekerdő Zrt. kezdeményezésére megvalósult nemzetközi tudományos együttműködés keretében Dr. Dezső József, a terepi adatgyűjtéssel és feldolgozással megbízott szakértő.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

“A Mecsekerdő Zrt. Baranya megye legnagyobb erdő- és vadgazdálkodója. A természetvédelem a mindennapi munkájuk meghatározó része. (Ábra: Mecsekerdő Zrt.)

Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb, környezeti monitoring rendszert lehetővé tevő beruházása a Mecsekerdő által indított OAK Protection nevű horvát-magyar közös projekt segítségével, a Dráva bal partjának magyarországi, baranyai szakaszán valósult meg. A Dráva-mente területén 2018-től kezdődött az a hosszú távú hidrológiai megfigyelés, amelynek alapját a vízszint ingadozását félóránként regisztráló műszerek adják. A megfigyelőállomások jókora része a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. területén található: innen a társaság által telepített 38 kút és a sikotai vadászház meteorológiai műszerei szolgáltatták az adatokat.

A Dráva-mente összetett hidrológiai viszonya

Túlzás nélkül hiánypótló kutatásról van szó,” – mondja Dezső József – „mert mindeddig hiányzott egy ilyen jellegű, évről-évre bővülő adatbázis, mely segít jobban megismerni a Dráva menti ártéri erdők vízgazdálkodását. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a védekezés és döntéshozatal első lépése a konkrét adatokon alapuló modellezés.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

A kutatásban együttműködött a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete, valamint a poznańi Adam Miczkiewicz Egyetem kutatói, illetve horvát tudósok. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a nemzetközi együttműködés révén a Dráva-mente teljes területét sikerült bevonni egy, az országhatáron átnyúló egységes megfigyelési rendszerbe. A komplex mérések rendkívül sokféle vizsgálatot tettek lehetővé. A kooperáció egyik kutatási iránya például a Dráván épített gátak folyómeder-eltérülésre gyakorolt hatásával foglalkozott. Ennek azért volt jelentősége, mert lehetővé tette a folyó természetes módosulásainak elkülönítését az emberi beavatkozás következtében kialakuló változásoktól. Az egymást kiegészítő vizsgálatok segítségével a történeti földrajz, a térképészet és a geológia módszereit és eredményeit is felhasználva sikerült jobban megismerni az ártér fejlődésének egyes lépéseit. Mindezek a folyamatok meghatározzák, befolyásolják a jelenlegi felszín alatti vízáramlási irányokat.

Erdészeti szempontból különösen fontosak a kutatássorozat azon részei, amelyek a felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatásait vizsgálták. Itt nem csupán a kutak ás meteorológiai állomások adataira támaszkodtak a kutatók, hanem a földtani vizsgálatokra is. Mindezekhez földradar (GPR)-felméréseket, rétegazonosító fúrásokat vagy műholdkép-analízist alkalmaztak.

Kimondható, hogy a Dráva vízállása nagyon hektikusan változik, negatív rekordokat dönt, és ez nagymértékben befolyásolja a környező területek talajvízszintjét. Ugyanakkor kérdés, hogy a Drávából kivett víz pótolni tudja-e az apadó talajvízszintet, vagyis megfelelő vízkormányzási módszerekkel, vízvisszatartással ellensúlyozni lehet-e a negatív folyamatokat.

Táji adottságok és vízgazdálkodás

De mi szükség van ilyen bonyolult és komplex, interdiszciplináris kutatásokra? Dezső József és munkatársainak válasza egyértelmű: a vizsgálatok segítségével pontosan tudjuk modellezni egy adott terület (jelen esetben a Dráva-mente) hidrológiai viszonyait, és az idősoros adatokra épülő modellek segítségével pontos előrejelzéseket tudunk adni a jövő mező- és erdőgazdálkodási lehetőségeire.

A vizsgált időszakban rendkívül erős, másfél-két méteres talajvízszint-csökkenést mértünk” – teszi hozzá a kutató. – „Kimutatható, hogy a talajvízszint hullámszerűen, de egyértelműen csökken, és nem tudjuk, hogy visszaáll-e a rendszer az eredeti feltöltöttségére. A trend aggasztó. A vizsgált ártéri, tehát nem szárazságtűrő faállományon kiszáradási tünetek nem egyértelműen mutathatók ki a vízszintcsökkenés hatására, ugyanis sok helyütt a tölgy-csipkéspoloska nagyarányú kártétele – mely szintén kiszáradással jár – elfedi ezt a hatást.”

A talajvízszint kimutatható átlagos csökkenése például nem csupán a klímaváltozás, hanem az emberi beavatkozás eredménye is. A talajtani és üledékvizsgálatok, a hidrológiai viszonyok összetett elemzése lehetővé teszi a Dráva-mente üledékszerkezete által kijelölt víztározó kapacitás feltárását. A mezőgazdasági területeken, főként a szántóföldi kultúráknál például intenzívebb a párolgás, megnövekszik a párolgási veszteség. De egzakt mérésekre és modellekre alapozva megvalósulhat a helyi vízgazdálkodás pontos tervezése „a táji adottságokhoz igazodó víz- és tájgazdálkodás” kialakítása. Így az alkalmazott tudomány segítségével mérsékelhetők a hidrológiai anomáliák következményei.

Mindez az erdészeknek, a Mecsekerdő munkatársainak munkáját is megkönnyíti, éppen ezért kezdeményezte a társaság a komplex kutatást. A felelős, fenntartható erdőgazdálkodás évtizedekre előre tervez, még a klímaváltozás szélsőséges körülményei között is. A Dráva-mente hidrológiai viszonyainak összetett, hosszú távú modellező vizsgálata ezt a tervező munkát könnyíti meg.

Forrás: Mecsekerdő Zrt.

Természetvédelem

A kardoskúti szikes tájon most a víz az úr

A csapadékos télnek köszönhetően a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén nemcsak a tó telt meg vízzel, hanem a környező gyepeken is több mint 250 hektáron alakult ki nyílt vízfelület.

December és január folyamán több mint 100 mm eső esett a térségben, s ennek hatása látványosan megmutatkozik. Különösen igaz ez a Fehér-tótól délre eső területeken, a Barackosi-mocsárban, ahol Igazgatóságunk néhány évvel ezelőtt jelentős élőhely-rekonstrukciót hajtott végre. Megszüntettük a régi vízelvezető árkokat, elbontottuk a gátakat, s ezzel lehetővé tettük, hogy a terület visszanyerje eredeti képét. A rekonstrukció hatása most jól megfigyelhető, mivel a barackosi részen jelentős méretű vízfelületek alakultak ki a csapadékból. Ezen a területen szikpadkák, szikerek váltják egymást, mozaikos a táj és ennek megfelelően változatos növénytársulások jellemzőek.

A nemzeti park területén belül még a Lófogó-éren, a Keresztút-közén és a Fecskési-mocsáron is kedvező vízállások alakultak ki. A Körös-Maros Nemzeti Park területén kívül eső, de természetvédelmi oltalom alatt álló Macelka-nádas és a Kis-Sóstó szintén telítődött. Emellett a pusztában sokfelé alakultak ki gyepi vízállások.

A kiterjedt vízfelületek nagyon kecsegtetőek a különböző partimadarak érkezése szempontjából. Egyrészt bőséges táplálékforrást jelentenek, másrészt a fészkeléshez megfelelő élőhelyet kínálnak. Messziről nézve csendesnek, inaktívnak tűnnek ezek a mocsarak, ugyanakkor már a kék algák telepei mellett változatos gerinctelen fauna figyelhető meg, s várható, hogy hamarosan a kétéltűek is nagyobb számban lesznek jelen.

A csapadékvíz megtartása fontos feladat, a víz dinamikája ugyanis a szikes élőhelyek egyik legfontosabb környezeti tényezője. A nyári kiszáradás és a téli feltöltődés alakítja a helyi ökoszisztémát, biztosítja a növény- és állatvilág faji változatosságát, sokszínűségét.

Forráa: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Mintavételezés indult: vizsgálják a víz minőségét a szikes tavakban

Vízmintavételt végeztek a héten – a február 2-ai vizes élőhelyek világnapja jegyében – a legjelentősebb felső-kiskunsági szikes tavaknál munkatársaink. Ez a monitorozás része az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézetével folytatott közös kutatásunknak, amely a tavak állapotának felmérését szolgálja. Különösen fontos mindez az elmúlt évek aszályai után – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető és Unyi Miklós vízügyi koordinátor a legkarakteresebb felső-kiskunsági szikes tavak – Büdös-szék, Böddi-szék, Kelemen-szék, Zab-szék – és a hozzájuk csatlakozó vízterek – Pipás-szék, Libás-szék, Kis-rét – vizéből vettek több ponton mintát. Ezeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézet munkatársa, dr. Boros Emil fogja elemezni a szikes jelleget adó fő tulajdonságok szerint, úgymint a sótartalom által meghatározott vezetőképesség, a pH (kémhatás) és a víz zavarossága.

Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető az egyik vízmintával

Munkatársaink hangsúlyozták: nagyon fontos, hogy hosszú idő után ismét megteltek vízzel a szikes tómedrek. A vízmélység átlagosan kb. 40 cm, ami még ugyan elmarad az ideálistól, de például a tavalyi évhez képest – amikor jóval kevesebb víz volt a tavakban – jelentős pozitív fejlemény. Érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogy az aszályos esztendők és ezzel összefüggésben a talajvízszint drasztikus süllyedése milyen hatással volt a szikes tavak állapotára, hiszen ezeknél a sajátos élőhelyeknél a vízkészletet a felszín alatti ásványi anyagokban, sókban gazdag vizek feláramlása határozza meg. A vizek kémiai és fizikai paramétereinek hosszú távú monitoringja sok információt szolgáltathat a szikes tavak állapotának változásáról, ennek követése a száraz, aszályos évek miatt különösen fontos.

“A szikes tavak fokozottan védett területek, amelyek nem látogathatóak!

Bemutatásukat, megtekintésüket a Gulipán-tanösvény teszi lehetővé!”

Mintavételezés indult: tovább vizsgáljuk a víz minőségét a szikes tavakban

Munkatársaink az erős szélnek köszönhetően a tólengés különleges jelenségének is szemtanúi lehettek a Zab-széknél. Ilyenkor a tóban lévő vizet a tartós, egy irányból fújó erős szél átnyomja a széliránnyal ellentétes partszakaszra, ahol a partot a hullámzás errodálja, alámossa. Ennek hatására egy-egy szezonban a szikes tó medre akár 30-40 centimétert is vándorolhat, terjeszkedhet évente.

Fotók: Unyi Miklós, szöveg: Hraskó István

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Megoldási esély a harkályok falrongálására

2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe.

MME: 2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Elriasztásukra nem létezik megbízható eszköz vagy módszer a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről.

A fénykép illusztráció. (Fotó: Pixabay)

Megoldást egyedül a szigetelést védő keményburkolatok kínálnak, melyek közül napjainkban már rendelkezésünkre állnak a szélesebb körben alkalmazható, ragasztással rögzíthető, könnyített keményburkolatok.

Szeletelt klinkertégla típusú, ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolat habosított műanyag szigetelésen (fotó: Orbán Zoltán)

Szeletelt klinkertégla típusú, ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolat habosított műanyag szigetelésen (fotó: Orbán Zoltán)

A harkályok falrongálása

A harkályrongálások elsősorban a habosított polisztirollemezzel (Hungarocell, Nikecell) és színezett vakolatburkolattal fedett épületeket érintik (de a kőzetgyapot se harkályálló), nemcsak erdős zöldövezetekben, de belvárosi részeken is.

Harkály falrongálás (fotó: Orbán Zoltán).

(Fotó: Orbán Zoltán)

A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:

    • a régóta szigetelt épületeken ritkábban, az új építésű vagy újonnan szigetelteken gyakrabban fordulnak elő;


Harkály falrongálás Budapest belső, nem zöldövezeti részén
(videó: Orbán Zoltán)

Amint az a fenti videón is látható, a megrongált épületek javítása az esetek jelentős részében inkább ront a helyzeten, mert vonzza a harkályokat, akik visszatérve elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.

Harkály ismételt falrongálása korábban már javított felületen (fotó: Orbán Zoltán).

(Fotó: Orbán Zoltán)

  • A viselkedés egész évben előfordul, de a bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a nyár második felében és ősszel, a költési időszak lezárultával gyakoribb, amikor az egyébként nem vonuló harkályok és az önállóvá vált azévi fiatalok nagy területeket kóborolnak be.
  • Nincs olyan riasztási módszer, amivel a harkályokat biztosan és folyamatosan távol lehetne tartani a falaktól, különösen nem a többszintes épületek, toronyházak óriási falfelületeitől.
  • A falrongáló harkályok ellen védelmet a szigetelőréteget védő keményburkolatok jelentenek, napjainkban már rendelkezésünkre állnak ezek könnyített, ragasztással rögzíthető változatai is.
  • A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a harkályok ellen védő könnyített keményburkolat hiányában a legjobb megoldást a már kivájt lyukak meghagyása jelenti. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.
Harkály ismételt falrongálása korábban már javított felületen (Fotó: Orbán Zoltán).

(Fotó: Orbán Zoltán)

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG – a szigetelést védő keményburkolatok

A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. További alapvető információ a falrongálás elleni védekezés kapcsán, hogy a sima, kemény felületeken nem képesek megkapaszkodni (így ezeket megbontani sem tudják).

Tudjuk róluk, hogy a betont, a téglát, a mű- és terméskövet, a márványt, az üveget, az épületeken alkalmazott fémlemezeket nem bontják meg, ráadásul ezek mintegy felén (a beton, a tégla és a terméskő kivételével) megkapaszkodni sem tudnak. Ezek az anyagok éppen ezért klasszikus, harkályálló épület keményburkolatokat is jelentenek.

Napjainkban már rendelkezésünkre állnak a nem harkályálló szigetelésre ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolatok is, melyek szélesebb körben alkalmazható megoldást jelenthetnek a problémára.

Szeletelt klinkertégla típusú, könnyített, fagyálló, ragasztott keményburkolat (fotó: Orbán Zoltán)

Ezek a könnyített, fagyálló keményburkolatok (a képeken ezek egyik típusa a szeletelt  tégla, ezen belül a klinker anyagú látható) a ragasztásos rögzítésnek köszönhetően a beugrók fedésére is alkalmasak – 8 fotó, katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!

További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>

 

Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!

További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>

Forrás: Orbán Zoltán – MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Tovább olvasom