Természetvédelem
A FAO és partnerei 115 millió dolláros programot indítanak a tisztább és egészségesebb óceánokért
Összefogtak a nagy tengeri ökoszisztémákért
Brazília, 2023. június 29. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) négy partnerszervezettel együtt valósíthatják meg a „Tiszta és egészséges óceánok integrált programot”. A kezdeményezés mintegy 115 millió dollár támogatást csatornáz az érintett területekre, hogy mérsékelje a szárazföldről származó szennyezés hatását a parti területekre és a nagy tengeri ökoszisztémákra.
A döntés a Globális Környezetvédelmi Eszköz (GEF) Tanácsának 64. ülésén született meg, amely pénzügyi alap a biológiai sokféleség csökkenése, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a talajok és óceánok egészségét sújtó terhelések elleni tevékenységet finanszíroz.
Az óceánokra irányuló programot a FAO vezeti, együtt az Ázsiai Fejlesztési Bankkal (ADB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és a Latin-amerikai Fejlesztési Bankkal (CAF), stratégiai partnerségben az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Kormányközi Oceanográfiai Bizottságával.
Az 50-es évek óta az óceánok oxigéntartalma közel 2%-kal csökkent, oxigénhiányos halálzónák alakultak ki, ami nem kedvez a tengeri élővilágnak. A szárazföldi forrásból származó szennyeződések (mint például a túlzott műtrágyahasználat, a haszonállattartás szerves hulladéka, a kezeletlen lakossági hulladék és ipari szennyvíz) világszerte hozzájárulnak az oxigénhiányos területek terjedéséhez.
A szárazföldről származó szennyezés veszélyezteti a tengeri biodiverzitást, ökoszisztémát, a parti területek halászaton és az óceánok erőforrásain alapuló gazdaságát és iparát. Hosszú távon fennálló oxigénhiányos állapot esetén a korallzátonyok tömeges pusztulása következhet be, értékes part menti halfajok költözhetnek más – oxigénben gazdagabb – területekre, és csökkenhet számos tengeri élőlény állományának növekedése és reprodukciós rátája.
A tiszta és egészséges óceánokat zászlójára tűző integrált program az óceánok szárazföldi eredetű szennyezését célozza megfékezni szakpolitikai és szabályozási innovációk, infrastrukturális beruházások és természet-alapú megoldások révén. Emelett felmérik a szárazföldről történő szennyezések forrásait, hogy jobban megértsük az oxigénhiányos állapot hatását, illetve az óceánnal foglalkozó tudományok segítségével megoldások kidolgozását segítik elő az emberek és az óceánok egészségéért.
A program kiemelt célja a fenntartható megoldások kiterjesztése 200 000 hektár szárazföldi területre és 14,3 millió hektárnyi tengeri élőhelyre – utóbbi megközelíti Thaiföld teljes termőterületének nagyságát. Továbbá csökkenteni szeretnék több mint három nagy tengeri ökoszisztémánál a szennyezés mértékét és javítani a területek kezelését, illetve elkerülni 5,6 millió tonna káros üvegházhatású gáz kibocsátását.
Ez az első alkalom, hogy a kezdeményezésben részt vevő szervezetek együtt dolgoznak egy globális jelentőségű környezetvédelmi célért.
A program végrehajtásához és az óceánok szennyezésének csökkentéséhez a szervezetek globális és regionális vezetése is hozzájárul. A FAO a mezőgazdaság, a műtrágyák és a halászat területeken szerzett tudásával kapcsolódik be. A program építhet még a regionális fejlesztési bankok a zöld és kék gazdasággal, a tenger megóvásával és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos kezdeményezéseire és befektetési portfóliójukra. A tengertan és az UNESCO Oceanográfiai Bizottság munkája erősítik a közös munka tudományos alapját és a kapcsolatot az oceanográfia a fenntartható fejlődésért ENSZ évtizeddel (2021–2030).
Forrás: FAO
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai