Természetvédelem
Madárinfluenza tizedeli a vonuló darvakat
Dr. Koleszár Balázs állatorvos, mikrobiológus cikket írt a madárinfluenzáról
A madárinfluenza a vadon élő és a tenyésztett madarak vírusbetegsége. Az utóbbi évek során rendszeresen hallhattunk, olvashattunk híreket esetekről, kisebb-nagyobb járványokról.
Elhullott darvak (Fotó: Tokody Béla)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
Sajnos az idei év sem múlik el e nélkül, mind a baromfi- és vízimadártartók, mind a természetvédők nagy aggodalommal figyelik az utóbbi hetek eseményeit. November elején Hajdú-Bihar, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, később az Alföld más területein is megjelent a fertőzés, majd a Hortobágy és a Dél-Alföld őszi látványossága, a daruvonulás csúcsán a nálunk megpihenő madarakat is elkezdte tizedelni a vírusbetegség. De mi is ez a madarakra veszélyes halálos kór?
A különböző influenzavírusok eredetileg vízimadarak belében szaporodó, mérsékelten patogén kórokozók voltak. A járványokért felelős magas patogenitású törzsek kifejlődése azonban egyértelműen a nagyüzemi baromfitartáshoz köthető. Gazdaváltásaik, rekombinációra és mutációkra hajlamos genomszerkezetük miatt a fertőzőképességük is igen változatosan alakult. A madár eredetű törzsek közt megkülönböztetünk alacsony és magas patogenitású, vagyis fertőzőképességű törzseket.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
De miért jöhet létre és maradhat fenn egy vírusból magas patogenitású változat, ha az evolúciósan nem kedvező, hisz elpusztítja a gazdaszervezetet? A választ a vírus eredete adja meg: a nagyüzemi baromfitermelésben járványvédelmi okokból a fertőzött állományokat kiirtják, így a gazdaszervezetek immunitását növelő evolúciós folyamat elakad. A sok ázsiai országban alkalmazott vakcinázás pedig olyan evolúciós nyomást fejt ki a vírusra, hogy az minél fertőzőképesebb legyen és át tudja törni a vakcinás védelmet. E két hatás együtt a madárinfluenza vírusok evolúcióját az egyre nagyobb fertőzőképesség és megbetegítő képesség irányába tolta.
Szomorú tájkép (Fotó: Tokody Béla)
Az utóbbi közel húsz évben a vírus a vonuló madarakkal több évben is eljutott Európába, illetve időnként Észak-Amerikába, Afrikába és a Közel-Keletre is. A vadon élő madarak által közvetített járványok milliárdos károkat okoztak az európai baromfitermelőknek, ami részben az elégtelen járványvédelmi intézkedéseknek és a telepi higiénia nem megfelelő színvonalának volt köszönhető. Idő kérdése volt, hogy a környezetbe kerülő nagy mennyiségű vírus megvesse a lábát Eurázsia nyugati felén is, és az itt élő ludak, récék, sirályok populációi tartósan fenntartsák a vírust. Ezt a pontot nehéz meghatározni, de valamikor a 2020-as évek legelejére tehető, ugyanis azóta nem mondhatjuk, hogy egész Európa mentes a vírustól, valahol valamilyen formában aktív a járvány 3 éve.
Darvak elhullása/Deceased cranes (Fotó: Tokody Béla)
Házibaromfik tízmillióinak leölése és megsemmisítése mellett a vírus természetvédelmi jelentősége is egyre nagyobb. A legutóbbi járványhullámok során Ausztrália kivételével minden földrészre eljutott egy minden korábbinál fertőzőképesebb H5N1 törzs, amely a legkülönfélébb tengeri madarak, szulák, vészmadarak, halfarkasok, pelikánok, darvak, csérek, lúdalkatúak és partimadarak populációit sodorta az összeomlás szélére (https://www.birdlife.org/news/2022/08/08/an-unprecedented-wave-of-avian-flu-has-been-devastating-bird-populations-across-the-northern-hemisphere/). Egyre több esetben fordulnak elő emlősöket érintő esetek, vagyis a madártetemekkel érintkező, abból fogyasztó fókák, macska- és menyétfélék is elkapják a fertőzést és akár el is hullhatnak.
A jelen hazai szituációról biztosat mondani csak a járványtani nyomozás végével lehet, de az sejthető, hogy a főszereplővé vált darvak a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a vírussal, hiszen nincs hír daruelhullásról északra vagy keletre. Nálunk viszont nyáron és ősszel is kerültek elő pozitív (fertőzött) vízimadarak, köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában az MME által is végzett aktív monitoringnak, melynek keretében több mint hatezer vadmadár mintavétele történt meg madárgyűrűzésekhez kapcsolódva. A nyári és őszi időszakban elsősorban a sirály- és csértelepeken kerültek elő fertőzött madarak és tetemeik, más madárfajok esetében csak elvétve akadt pozitív minta. Az aszályos késő nyár – kora ősz miatt azonban a madarak a megmaradt kevés éjszakázóhelyen nagyobb csoportokba tömörültek az elmúlt időszakban, a nagyüzemi baromfiállományokhoz hasonló sűrűségben, ami kedvezett a vírus terjedésének. A daru kifejezetten érzékeny a fertőzésre, ahogy arról korábbi eset is árulkodik (https://savingcranes.org/2022/01/cranes-and-avian-influenza-update/), így százas, sőt, ezres nagyságrendű elhullásokat okozott a főbb gyülekezőhelyek területén. Hortobágy térségében, pár hét lappangási idővel az átvonuló létszám kétszázezres tetőzése után kezdődött, majd a tovább induló madarakkal a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon is megjelent a probléma. A terepi információk alapján az elhulott darvak egyedszámára jelenleg 10-20 ezer közötti becslést lehet adni. Ahogy pontosabbak lesznek az adatok frissítjük majd ezt a becslést.
A madárinfluenza alapvetően nem kimondottan fertőző az emberre, de az átterjedés esélye nem nulla. Az eddig elvétve előforduló humán eset többségében idős, gyenge immunrendszerű állatgondozók fertőződtek, akik valamilyen járványszituációban megfelelő védőfelszerelés nélkül hosszú ideig létesítettek kontaktust beteg madarakkal.. Tehát megfertőződni nem egyszerű viszont az óvatosság nagyon is fontos, mivel a madárinfluenza a humán influenzánál sokkal súlyosabb.
Hogyan segíthet a madarász, mi vonatkozik ilyenkor a terepen mozgó emberre?
- A legfontosabb feladat, hogy a magunk és környezetünk egészségét megőrizzük, vagyis ne mi legyünk a járvány terjesztői. Gyanús madarakkal való véletlen kontaktus esetén ne menjünk madarak közelébe, sem vad, sem házi állományokkal ne érintkezzünk a következő napokban, ruháinkat mossuk ki és fertőtlenítsük a lábbelinket. Ugyanez vonatkozik a fertőzött területeken végzett terepi munkára. A járvány alakulását ezen a honlapon lehet követni:https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
- Nagyarányú vadmadárelhullás észlelése esetén, vagy gyanúsan viselkedő, legyengült vízimadár vagy ragadozómadár észlelése esetén értesítsük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot és védett faj esetén a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság munkatársát, a madarat lehetőség szerint ne fogjuk meg.
- Minden kontakt esetén viseljünk maszkot és húzzunk gumikesztyűt, de ha lehet, kerüljük el ezeket a szituációkat. A gyanús madarakat mentőhelyekre szállítani, összegyűjteni nem csak jogszabályellenes, de azért sem érdemes, mert a megfertőződött és tüneteket mutató madár nem gyógyítható és az adott mentőhelyet is veszélyezteti, ugyanis a fertőzés laboratóriumi megerősítése után az adott hely valamennyi madarát meg kell semmisíteni.
A vadon élő madarak monitorozása, valamint a kitörések idején az esetek lehető legnagyobb területeken történő detektálása hozzájárul a betegség lefolyásának mind alaposabb megismeréséhez, a kockázatok csökkentéséhez, valamint a járvány hatásainak mérsékléséhez. Az MME ezért elkötelezett abban, hogy a madárinfluenzáról minden információt összegyűjtsön, részt véve a madárinfluenza elleni küzdelemben, a hazai fészkelő és átvonuló madaraink védelme és e mellett a tenyésztett haszonmadarak védelme érdekében is.
Írta: Dr. Koleszár Balázs – MME
A szerző állatorvos, mikrobiológus és az MME Madárinfluenza monitoringjának koordinátora, valamint a NÉBIH Országos Járványügyi Központjának külsős szaktanácsadója
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.
A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Kövesi Péter pünkösdvasárnap Nádudvar közelében indult fotózni, majd Püspökladány határában, az Ágota-pusztán darvakkal találkozott.
Pünkösdvasárnap különleges természetfotós élményben volt része Kövesi Péternek a Hortobágy déli részén. Eredetileg egy virágzó pipacs- és facéliamezőt szeretett volna lefotózni Nádudvar közelében, hazafelé azonban Püspökladány határában darvakkal találkozott.
A nyarat Magyarországon tölti néhány daru. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Kövesi Péter Püspökladányban él. Ha csak hobbi szinten is, de 2019 óta fotózik. Elmondása szerint kezdetben még a látványosabb égi jelenségek és viharok keltették fel az érdeklődését, de a határt járva hamar felfigyelt a körülöttünk lévő gazdag élővilágra: az itt élő madárfajokra, az őzekre, valamint a változatos táji környezetre.
Messziről virít a pipacs. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
2023-ban sikerült beszereznie egy teleobjektívet, amelynek segítségével a környék élővilágát közelebbről is megörökíthette. Pünkösdvasárnap azonban váratlan élmény érte, hiszen a nyarat nálunk töltő darucsapattal találkozott, amelyről az Agro Jager érdeklődésére be is számolt.
Lehet a gidája is a közelben fekszik. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Pünkösdi túra Nádudvar és Püspökladány között
Pünkösdvasárnap eredetileg egészen más céllal indultam útnak: egy Nádudvar közelében virágzó pipacs- és facéliamezőt szerettem volna megnézni és lefotózni. Innen aztán a Hortobágyi Nemzeti Park déli részén át vezetett az utam vissza Püspökladányba, és bár már maga a táj is bőven tartogatott látnivalót, a nap végül egy egészen váratlan élmény miatt maradt emlékezetes.
Valaha nagy tömegben költött a daru hazánkban. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Szent Ágota-hídon áthaladva, a Püspökladány északnyugati határában elterülő Ágota-pusztára érve először nagy kócsagokat vettem észre kisebb-nagyobb csapatokban, miközben a távolban egy-két őz is feltűnt. A puszta ilyenkor különösen élőnek tűnik, mindenhol akad valami mozgás, amit érdemes figyelni.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
Darvak az Ágota-pusztán
A legnagyobb meglepetés azonban csak ezután következett. A Rév-halomhoz közeledve egyszer csak darvakat pillantottam meg. Elsőre szinte nem akartam hinni a szememnek, hiszen a darvak látványa legtöbbünknek inkább az őszi hortobágyi vonulás emlékeivel forrt össze.
Ilyen időben ma már ritkán lehet daruval találkozni a Hortobágyon. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Bár ismert, hogy tavasszal és nyáron is lehet velük találkozni a hortobágyi tájakon, mégis egészen különleges érzés volt ilyen váratlanul szembetalálkozni velük.
A pusztán sétáló, majd később felröppenő csapat látványa igazi ajándék volt egy olyan túrán, amely eredetileg egészen másról szólt.
A daru a magyarság mindig kedves madarának számított. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Hortobágy már csak ilyen: az ember elindul egy pipacsmező miatt, aztán végül darvak teszik igazán emlékezetessé a napot.
Írta és fényképezte:
Kövesi Péter
Kövesi Péter további fényképei itt érhetőek el
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő vízmegtartó erdei „tókáit”
Partos Kálmán, a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese nyilatkozott:
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A közelmúlt jelentős csapadéka nemcsak az erdők talaját frissítette fel, hanem ismét igazolta a természetes vízmegtartást szolgáló erdei infrastruktúrák fontosságát. A Mecsekerdő Zrt. által kialakított tókák több helyszínen is megteltek, újra vízhez juttatva a környező erdei élőhelyeket.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
Az elmúlt időszakban számottevő csapadék érkezett a Mecsekerdő Zrt. működési területére. A társaság mérőpontjai alapján Sellye térségében 67,2 mm, Miklós-várnál 123,8 mm, Bakonyán 77,6 mm, Kisvaszaron pedig 91,6 mm eső hullott. A jelentős mennyiségű csapadék különösen fontos volt az erdők számára, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok komoly terhelést jelentenek az erdei ökoszisztémákra.
A mostani esőzések hatása a terepen is látványosan érzékelhető: több, erdészek által kialakított erdei tóka megtelt vízzel. Ezek a kisebb, természetközeli vízmegtartó létesítmények nem horgászati vagy turisztikai célokat szolgálnak, hanem az erdei vízháztartás javítását, a vizes élőhelyek megőrzését és a helyben lehulló csapadék minél hosszabb ideig történő megtartását. A tókák szerepe azért kiemelkedő, mert a hirtelen lezúduló esővíz egy része így nem folyik el azonnal a területről, hanem helyben marad. Ez javítja a környező talaj nedvességi állapotát, kedvezőbb mikroklímát teremt, és vízhez juttat számos erdei élőlényt. A kisebb vízfelületek különösen fontosak a kétéltűek, rovarok, madarak és más vadon élő állatok számára, miközben hozzájárulnak az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességéhez is.
A Mecsekerdő Zrt. az elmúlt időszakban több helyszínen alakított ki ilyen vízmegtartó erdei infrastruktúrát. Az Almamellék–Sasrét térségében kialakított tóka maximális víztérfogata 2 470 m³, a fekedi tókáé 752 m³, a mecseknádasdié 1 331 m³, az erdősmecskei tókáé pedig 804 m³. Ezek a létesítmények együttesen több ezer köbméter víz időszakos megtartására képesek az erdei környezetben.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
„A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú, száraz időszakok és a hirtelen érkező, nagyobb csapadékesemények. A tókák feladata, hogy ezekből a vizekből minél többet helyben tartsanak: csökkentsék az elfolyást, javítsák a mikroklímát, és biztosítsák az erdei élővilág számára nélkülözhetetlen időszakos vizes élőhelyeket. A most feltöltődött tókák kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy ezeknek a kis léptékű, természetközeli beavatkozásoknak komoly ökológiai jelentőségük van” – foglalta össze Partos Kálmán a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
A Mecsekerdő Zrt. célja, hogy az erdők természetes folyamataira építve, a táji adottságokhoz illeszkedő megoldásokkal segítse az erdei élőhelyek megőrzését.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
KITEKINTŐ: Románia – Orvvadászat gyanúja merült fel a sportvadász egyesület vezetője ellen
Emléktáblát avattak és hármas jubileumot ünnepeltek a MATE gödöllői campusán
A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje
FEGYVERMESTER: Bemutatkozik a Franchi Momentum – 1 MOA pontosság
Hivatásos Vadászok Szakmai Versenye 2026.
Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában
Vis maior bejelentések a „Vizet a tájba!” program kapcsán
Már csak néhány napig nyújthatók be az egységes kérelmek
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Gyakorlati vizsgát tettek az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum földmérő diákjai
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
