Természetvédelem
XXI. Országos Sasszinkron – Megszámlálták a ragadozó madarakat
A XXI. Országos Sasszinkron várható sikeréhez az optimális időjárási körülmények is hozzájárultak.
A tavalyinál sokkal jobb eredményre számítanak Zalában azok a természetvédelmi szakemberek és önkéntes madarászok, akik részt vettek azon a hét végén lezajlott monitoring programon, amelynek célja a hazai ragadozómadár állomány felmérése volt.
A XXI. Országos Sasszinkron várható sikeréhez az optimális időjárási körülmények is hozzájárultak.
Mindezt Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa mondta lapunknak, akivel a korábbi évek gyakorlatának megfelelően ezúttal is együtt jártuk be a megfigyelt területek egy részét. A természetvédelmi őr ezúttal Kerkaszentkirályról indulva előbb a Kerka, majd a Mura völgyét vette szemügyre. Mi Letenyénél csatlakoztunk hozzá, s onnan már közösen tartottunk Murakeresztúr felé.
– Az Országos Sasszinkron Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére és szervezésében zajlik a kezdetek óta, de a nemzeti parkok munkatársai, illetve más civil szervezetek önkéntesei is csatlakoznak hozzá – magyarázta a természetvédelmi őr. – A monitoring program során viszonylag pontos képet kapunk a hazánkban telelő ragadozómadarak számáról. Mivel évente zajlik a megfigyelés, az adatokat összevetve a populációk változásáról is tudunk következtetéseket levonni. A fókuszban természetesen továbbra is a sasok vannak, hiszen mégiscsak azok a legnagyobb testű hazai ragadozómadarak, amelyek ilyenkor szívesen gyülekeznek a vizes élőhelyek környékén, vagy lassan már elfoglalják a fészkeiket.
Telefonos applikáció segíti az adatrögzítést
Ez utóbbi mondat rögtön magyarázatot is ad arra, hogy miért a Mura menti területeket járjuk végig. A természetvédelmi szakembereknek ugyanis több olyan fészekről van tudomásuk, amelyek a Kerka és a Mura völgyében találhatóak. A másik biztos pontnak a vizes élőhelyek, például a Kis-Balaton és a Mikósfai-tavak számítanak, ahol a táplálék reményében gyűlnek össze ilyenkor a ragadozómadarak.
– A héten kifejezetten hidegre fordult időjárás sokat segít a számlálásban, hiszen összerántja a vizes élőhelyekre a madarakat – magyaráz tovább Lelkes András. – Pénteken a Kis-Balatonnál húszas nagyságrendben láttak rétisast a kollégáink, s felbukkant ott egy fekete sas is. Ez utóbbi nem nálunk költ, csupán téli vendég, amely a Baltikumból vagy Lengyelországból érkezik. A Miklósfai-halastavak környékén szintén pénteken kilenc rétisas került a látókörünkbe.
Emellett volt néhány érdekesség, a Zalában ritkaságnak számító vörös kánya három különböző helyszínen is felbukkant, míg a Hetésben nyolc kékes rétihéját látott az ott dolgozó kollégám.
A ragadozómadarak észlelését a monitoring programban részt vevők fel is jegyzik. Ez utóbbi munkát ma már egy telefonos applikáció segíti, amely az időpontot és a GPS-koordináták alapján a helyszínt is automatikusan rögzíti, így csak a madarak faját és számát kell a megfigyelőknek megadniuk.
Forrás: BFNP
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai