Természetvédelem
Egy alig ismert pintyfélénk: a zöldike
A Körös-Maros Nemzeti Park cikket írt a zöldikéről
A zöldike az ország minden táján, így a Körös-Maros Nemzeti Park területén is szép számban megtalálható. Annak ellenére, hogy gyakori madár, mégis kevesen ismerik és ritkán kerül szem elé.

Fotó: Biró István

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
Leggyakrabban téli etetőkön figyelhetjük meg, melyeket kisebb-nagyobb csapatokban, rendszeresen felkeres. Erőteljes testalkatának köszönhetően meglehetősen agresszív az etetőknél, sokszor nagy harcot vív a házi és mezei verebekkel, cinegékkel.Állományának túlnyomó része a lakott területekhez kötődik. Falvakban és városokban egyaránt megtalálható, kertekben, parkokban, temetőkben rendszeresen költ.A lakott területeken kívül élő állományai főként erdőszélekhez, fás, cserjésedő gyepterületekhez, erdősávokhoz kötődnek. Évente kétszer költ és fészekalja általában öt tojásból áll.
Természetvédelem
Újra feltűnt egy rendkívül ritka kóborló, a kuhi
Ismét felbukkant egy Magyarországon rendkívül ritka, déli elterjedésű madárfaj
Május 8-án ismét felbukkant egy Magyarországon rendkívül ritka, déli elterjedésű madárfaj, a kuhi. Ezúttal a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén jelent meg, a védett természeti terület dél-nyugati határán, Csomorkányban.

Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP
A vörös vércséhez hasonló méretű, hamuszürke tollazatú ragadozó madarat a déli órákban egy facsoportokkal tarkított részen figyelték meg igazgatóságunk munkatársai. Érdekesség, hogy három évvel ezelőtt, 2022 decemberében szinte ugyanezen a helyen már felbukkant egy kuhi, amely egészen a következő év áprilisáig itt tartózkodott. Nem kizárt, hogy ugyanaz a madár jelent meg most ismét. Május 8. óta több alkalommal is láttuk, mindig az említett facsoport közelében. Repülés közben egyértelműen beazonosítható, jellegzetes, V-alakban felemelt szárnyakkal siklik.
Magyarországon ez volt a tizenkettedik elfogadott megfigyelési adata a fajnak. Az első példány 2012-ben Csákváron bukkant fel. A másodikat hat év elteltével, 2018-ban látták, azóta viszont egyre sűrűbben jelenik meg, az utóbbi hét évben tíz példányt regisztráltak. A Körös-Maros Nemzeti Park területén a mostani volt a második megfigyelés. Nemcsak Magyarországon, de Európa számos országában (például Lengyelországban, Ausztriában, Görögországban) is alkalmanként megjelent már ez az alapvetően déli elterjedésű, Afrikában és Ázsia déli területein élő faj. Sőt, Spanyolországban 1975-ben már költött is, azóta pedig Portugáliában, sőt Franciaországban is megjelent fészkelőként.
A Csomorkányban most felbukkant példány színezete alapján feltételezhető, hogy Ázsia déli részéről érkezett.
Természetvédelem
Összefogással több mint ezer köbméter hulladék került felszámolásra
A Tavaszi Nagytakarítás időszakában több mint ezer köbméter hulladék került felszámolásra
Egy átlagos kukásautó rakterének térfogata típustól és kialakítástól függően általában 16 és 22 köbméter között mozog Magyarországon – vagyis több mint 1000 köbméternyi szemét elszállításához körülbelül 45-60 teljesen megrakott kukásautóra lenne szükség. Ha szeretnénk elképzelni egyben ezt a mennyiséget, gondoljunk arra, hogy egy forgalmas reggelen a város utcáin egymás után sorakozik 50 kukásautó, mindegyik csurig megrakva szeméttel.

Fotó: Vérteserdő Zrt.
Ez a meghökkentő képzet jól érzékelteti azt, hogy a Tavaszi Nagytakarítás során mennyi szemetet gyűjtött össze 57 szervezet sok száz önkéntese 61 szemétszedő túra során a magyarországi erdőkben. „Csak a lábnyomod hagyd az erdőben!” – ezzel a szlogennel zajlott az Aktív Magyarország és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) által szervezett, immár ötödik Tavaszi Nagytakarítás, az erdők nemzetközi napjától a Föld napjáig. A kezdeményezéshez állami erdészetek, nemzeti parkok, önkormányzatok, valamint civil szervezetek is csatlakoztak. A kampány üzenete örök és egyértelmű: a szemétszedés csupán tüneti kezelés. A valódi megoldást a szemléletformálás jelenti, amely hosszú távon megakadályozza a természet szennyezését.
A szemétlerakás problémájára Litkai Gergely, a Dumaszínház művészeti vezetője, Karinthy-gyűrűs humorista abszurd rövidfilmjeiben hívta fel a figyelmet. Ezek az Aktív Kalandor YouTube– és Facebook-csatornáján tekinthetők meg.

Fotó: Vérteserdő Zrt.
A Tavaszi Nagytakarítás időszakában zajlott a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért 2025 egyhetes országos akció, amelyen több mint 115 ezren vettek részt, valamint ezzel párhuzamosan folyt a Fenntarthatósági Témahét is. A szemétszedő akciók mellett pedig az egész évben működő Hulladékradar mobilapplikáció is lehetőséget biztosít az illegálisan lerakott hulladék – például építési törmelék, elektronikai hulladék vagy autóalkatrészek – bejelentésére.
Köszönet illeti mindazokat, akik csatlakoztak a kampányhoz, zsákot ragadtak és példát mutattak. Ne feledjük: már az is számít, ha a következő kirándulásra viszünk magukkal egy zacskót, és összegyűjtjük az utunkba eső szemetet. A sikerélmény idővel már rutinná válhat! Az elvégzett munka nemcsak a természet védelmét szolgálja, hanem közös jövőnk alapjait is erősíti. Bízunk benne, hogy néhány év múlva már nem is lesz szükség ilyen kampányokra, ám addig is rendületlenül küzdünk a szemetelés ellen, és továbbra is számítunk partnerszervezeteink támogatására.

Fotó: Vérteserdő Zrt.
A Vérteserdő Zrt. működési területén a partnerszervezetek közreműködésével mintegy 35 köbméternyi illegális lerakott hulladék került összegyűjtésre az akciósorozat keretében. Az INSTANT és szervezett túrákról a fotókat, részletes beszámolókat a Vérteserdő Zrt. Facebook oldalán lehet megtekinteni. Hálásan köszönjük a Kisbéri Bakancsosok és Országjárók Társasága, az Oroszlányi Tekergők, a Tatabányai 4×4 Terepjárós, Polgári Védelmi és Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Vidámságok Háza Óvoda és Bölcsőde az OMVK Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Szervezete, a Vértes Kapuja Rendezvényközpont, a Vértesaljai Vadásztársaság, a Bakony-Buda Speciális Kutató-Mentő Csoport tagjainak, a Pusztavámi Általános Iskola diákjainak és mindenkinek, aki eljött és segített!
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Madárinfluenza elleni vakcinázás indult ritka és nagy értékű állatkerti madárfajoknál
Kísérleti vakcinázási programot indítottak nyolc hazai állatkertben.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közreműködve a Ceva-Phylaxia Zrt. országos vakcinázási programot indított. A nyolc állatkert részvételével megvalósuló kísérlet célja a magas patogenitású madárinfluenza elleni védelem biztosítása ritka, nagy értékű madárfajok számára. A március közepén lezárt első szakaszban mintegy 1 100 fogságban tartott madarat oltottak be, az ezt követő laboratóriumi vizsgálatok szerint a vakcina megfelelő védettséget nyújt a betegséggel szemben.
A 2024 októberében indult vakcinafejlesztés és oltássorozat elsődleges célja a nemzetközi tenyésztési programokban részt vevő állatkertek kiemelt konzervációbiológiai jelentőségű, nagy értékű madárfajainak védelme. A madárinfluenza elleni oltások kontrollált, nyomon követhető körülmények között zajlanak, az állatok egyedi megjelölésével és az állatkertek által biztosított ellenőrizhető tartási feltételek mellett. Fontos kiemelni, hogy egyik részt vevő állatkertben sem oltanak baromfifajokat, a program kizárólag különböző fajokhoz tartozó egzotikus madarakra terjed ki.
A márciusi vakcinázást követően a Nébih labortóriumában elvégzett vizsgálatok szerint a készítmény megfelelő immunválaszt vált ki a madarak szervezetében a magas patogenitású madárinfluenza vírusa ellen. Az eddigi állatkerti járványügyi adatok alapján a vakcina biztonságosnak és hatékonynak bizonyult, hozzájárulva ezzel a veszélyeztetett madárfajok megbetegedés elleni védelméhez.
Hazánkban a baromfifajok vakcinázása továbbra is tilos. Az állategészségügyi hatóság jelenleg szakmai és gazdasági szempontok alapján mérlegeli annak esetleges alkalmazását.
A programban részt vevő állatkertek: Fővárosi Állat-és Növénykert, Budakeszi Vadaspark, Nagyerdei Kultúrpark-Debrecen, Xantus János Állatkert-Győr, Jászberényi Állatkert, Miskolci Állatkert, Tisza-tavi Ökocentrum-Poroszló, Veszprémi Állatkert.
Forrás: NÉBIH