Keressen minket

Természetvédelem

Fényképezőgéppel a pusztán

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Mit lehet a pusztán fényképezni? Elmesélem. Balog Lajos vagyok, 77 éves, nyugdíjas gépésztechnikus. Gyomaendrődön élek, szerencsésnek mondhatom magam. A természet nagyon sok szépet és jót ad és ezt a kis várost körülfogja a természet.

Fotó: Balog Lajos – Agro Jager News

Gyomaendrőd a Hármas-Körös partján, a valamikori Sárrét déli oldalán, rizsföldekkel,  Körös-holtágakkal szegve terül el. Legkedvesebb számomra, a Sárrétbe nyúló puszta, csodálatos állataival, elsősorban madaraival. Nyugdíjba vonulásom után a fényképezést választottam, mint legfontosabb, legérdekesebb hobbit. Nem bántam meg. Kezdetben csak a város közelében, vizek partján, rizsföldek között barangoltam, leselkedtem a lessátorban, épített lesekben, ám csakhamar a puszta lett a kedves!

A kedvesek között is legkedvesebb a madarak, ragadozók, sasok világa.  Két nagy termetű ragadozó madárfaj él itt, rétisas és parlagi sas.

Fotó: Balog Lajos – Agro Jager News

Az eltelt évek alatt megismerkedtem szokásaikkal, a zsákmányszerzés módozataival, megtaláltam fészkelőhelyeiket. Csodálatosan rejtőznek az avatatlan emberi szem számára, csak lombhulláskor látható meg a rejtett fészkük. Szerencsére a pusztán és a Körösön élő, dolgozó, természetet szerető emberek segítettek a madarak felderítésében, élőhelyeik, szokásaik megismerésében. Így születtek a nem fotókiállításra illő, de a természetet titkait megmutató fotók. Télen a zsákmányszerzés, párkeresés, tavasztól a fészkelés, fiókanevelés, fiatal madarak röptetése, tanítása. Ősztől a nyugalom, télre való felkészülés, pihenőhelyek, alvófák keresése, elfoglalása. Mindezt megörökíteni nem egyszerű,  lesből, de inkább autóval való cserkeléssel sikerült –  nekem sokat nyújtó módon – lefényképezni. Sáros, poros, dűlőutakon, néha elöregedett köves utakon és persze gyalog. Fárasztó, de sok szépet és értéket adó tevékenység. Egy szép, ugyan szeles, de napsütéses nap eseményei, fotói:

Napkelte után –  a nagyon rossz póhalmi út megörvendeztetett. Az út menti bozóton. mácsonyákon tengelicek reggeliztek, néhány fotót meg is engedtek!  Ez meghozta a hangulatomat, körbetekintve, ugyan messze, a pusztai gyepen nagyon mutatósan, egerészölyvek vadásztak.  Kis várakozás megérte, sikeres vadászat volt! Kiértem a szántóföldek közé,hátha sikerült őzeket látnom. Skerült.

Fotó: Balog Lajos – Agro Jager News

Odébb, ritkán járt részen, valószínűleg vadászok által elhagyott zsákmány, – talán nyúl lehetett – fölött réti és parlagi sasok veszekedtek. Sajnos csak kevés időt fotózhattam, észrevettek, de nagyszerű élmény volt. Ennyi élmény talán sok is egy napra, hazafelé fordultam, az út melletti kiserdő fölött rétisas-család fordulózott. Kissé messze, de jól látható imitált rácsapásokat is csináltak. Ezzel ért véget a fotózás, ilyen eseményben dús délelőtt után otthon várt az ebéd.

Fotó: Balog Lajos – Agro Jager News

Egy idő után úgy gondoltam, hogy ne csak én lássam a sok érdekes, szép képet, az egyik internetes közösségi oldalon megosztottam másokkal. Örömmel írom le, hogy nagyon sokan megnézik, megjegyzést fűznek a képekhez –  a legnagyobb öröm –  kérdeznek is. Nem dicsekvés, de itt a városban eléggé sokan ismernek a fotóimról, rám is köszönnek, bevásárlás közben is. Nagy örömömre a helyi könyvtár agilis vezetője többször kért már fotóanyagot kiállításhoz. Ott a fiatal korosztály, óvodás, iskolás gyerekek, de felnőttek is láthatták azt, amit sikerült megörökíteni.

Megérte a néha nagyon fárasztó, izzasztó cserkészést!

 

Írta és fényképezte: Balog Lajos természetfotós

 

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

 

Természetvédelem

Aktív madárvédelem az Alföldön

Print Friendly, PDF & Email

Önkéntesek kékvércse telepet alakítottak ki

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mi kis kétszemélyes brigádunk az elmúlt hetekben nagy fába vágta a fejszéjét. Alföldi “gyerök” révén, (ebből valahol nyomokban Tomiban is van) egy-két kékvércse telepet szerettünk volna létesíteni Bács megyében. A kiszemelt területen az illetékes természetvédelmi őrrel vettem fel a kapcsolatot: mit szeretnénk, hol, hogyan, milyen módon.

Fotó: Németh Imre – Madárles – Agro Jager News

Sok-sok beszélgetés, egyeztetés után ajánlott nekünk egy létező, bejáratott, kis akácerdőben lévő költőtelepet. Valamikor az MME-nek és az uniós pályázatoknak köszönhetően sok ilyen telep létesült az Alföldön. Ez a kb. 60 költőládából álló akácos is ennek a projektnek a része.

Igen ám, de van egy kis bökkenő. Új ládákra van szükség mert sokat az idő megevett. Az akkori kékvércseprojekt ládái tönkrementek és nagy részét cserélni kellett. Szerencsére Tomi ki tudott sírni egy vállalkozótól egy kis támogatást, alapanyagot erre a célra. Műanyag 300-as csatornacsövekből csináltam közel 40 darab költőládát. Mondjuk, ezek a csövek nem kerültek semmibe. Szerencsére. Viszont OSB, palaszórt kátránypapír, facsavar, festék stb. már pénzbe került. A régi ládák nagy részét is meg tudtuk menteni, kijavítottuk őket.

Így ezek után egy új telep várja az áprilisban hazatérő kékvércséket (bogarász sólyom, esti sólyom, kéksólyom) és szalakótákat. Ugyanis nekik is helyeztünk ki “D” odúkat a meglévő német Schwegler odúk mellé. Egy szintén csőből készített kuvikládát is kitettünk a területre, ugyanis több szalakóta Schweglert éléskamrának használt a kisbagoly.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Három vasárnapot töltöttünk el reggeltől estig  idáig a Kiskunsági Nemzeti Park e meseszép, szikes területén. Még két odút teszünk ki a kékcsókáknak és egy gyönygybagolyládát egy közeli major területére és egyenlőre ennyi a meló. Innentől a további forgatókönyvet az Afrikából visszatérő madárkáink írják.

Írta és fényképezte: Németh Imre

 

 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei viselkedés szabályai

Print Friendly, PDF & Email

Az erdőben való tartózkodás írott és íratlan regulái:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az erdők látogatottsága a tavasz közeledtével látványosan növekszik. Ezért is fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az erdei viselkedés szabályaira. Az erdőben való tartózkodás írott és íratlan regulái a kirándulók minőségi erdei időtöltését is szavatolják, de fő céljuk az erdei élővilág nyugalmának biztosítása, kiemelten egy olyan helyszínen, mint a Soproni Parkerdő.

Fotó: TAEG Zrt.

A „Védd az erdőt, vidd haza a szemetet!” alapelv kihangsúlyozásával hívja fel Bánáti László oktatási és ökoturisztikai igazgató a figyelmet, hogy amit a hátiszák vagy az autó elbírt, azt a feleslegessé vált hulladékot haza is tudjuk benne vinni. A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által kezelt erdőterületeken megjelenő hulladék folyamatos munkát ad az erdőgazdaság dolgozóinak, összegyűjtése és elszállítása éves szinten több millió forintos költség. A különböző nemű hulladékok nem csak esztétikai problémát vetnek fel, de állategészségügyi és higiéniai gondot is jelentenek.

Az ökoturisztikai helyszínek, mint például a tűzrakóhelyek környezetének tisztán tartása is közös célunk. De a tűzrakás csak az arra a célra kijelölt helyen és abban az esetben valósítható meg, ha nincs érvényben tűzgyújtási tilalom. Erről országos és naprakész információ az erdotuz.hu honlapon érhető el. Visszatérő téma az erdei kutyasétáltatás. Erdőterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni! Az erdei állatok és élőhelyeik zavarásmentessége, embertársaink és saját kedvencünk védelme érdekében is fontos, hogy a kutya a gazdája mellett a jelzett úton maradjon.

A Soproni-hegység és környezetének nagy része védett terület – tájvédelmi körzet és Natura 2000 terület – ezért az erdei viselkedés szabályai fokozottan vonatkoznak az azokat látogató természetjárókra. A parkerdő sétautakkal való feltártsága és erdei létesítményekkel való felszereltsége országosan egyedülálló. A biztonságos erdőjárás és az élővilág védelme érdekében kérjük az erdőlátogatókat, hogy a közel 400 kilométernyi jelölt útvonalat és az erdei kikapcsolódás céljára fenntartott helyszíneket használják!

Forrás: TAEG Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kerecsensólymok vadásznak a Nagy-Zsombék récéire

Print Friendly, PDF & Email

Kerecsensólyom-párt fényképeztek a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének Nagy-Zsombék elnevezésű mocsarában az év elejére jelentős mennyiségű víz gyűlt össze, és ez vonzza a vízimadarakat. A récék nyomában egy rájuk vadászó kerecsensólyom-pár is megjelent.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Február elején befagyott ugyan ez a nagy kiterjedésű mocsár, s emiatt az itt tartózkodó récék a Marosra húzódtak le, de a fagyok elmúltával a víz hamar felengedett és a madarak is visszaszállingóztak. Február közepén már mintegy ezer tőkés és fütyülő réce, néhány csörgő és böjti réce, valamint legalább 3 ezer vadlúd tartózkodott a Nagy-Zsombékban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Korábban már láttunk itt vadászó vándorsólymokat, most pedig a nálunk költő kerecsensólymok is felbukkantak. Egy pár – egy tojó és egy hím -, vadászik most rendszeresen a mocsár felett. Ők feltehetően itt is kezdenek költésbe majd. A Montág-pusztán minden évben raknak tojást kerecsensólymok, melyek általában az őszi-téli időszakban elkóborolnak. Ez a pár azonban most visszatért, s mivel ilyen sok a vízimadár, így ideális zsákmányszerzési lehetőségeik vannak. Rendszeresen zavarják a récecsapatokat, próbálják kiragadni a lemaradozó gyengébb, vagy beteg példányokat, de akár egészségeseket is képesek zsákmányul ejteni. Nagytestű, rendkívül gyors röptű és erős sólyomfélék, nem véletlen, hogy a történelmi idők során a magyarok hagyományosan solymászatra használták ezt a fajt. Emiatt a magyar néplélekhez is igen közel áll, a mondáinkban megjelenő turulmadár valójában a kerecsensólymot takarja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén a kerecsensólymot választotta az Év Madarának. A faj Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon költ és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állomány. Megőrzése a hazai természetvédelem egyik kiemelkedően fontos feladata.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.