Természetvédelem
Fényképezőgéppel a pusztán
Mit lehet a pusztán fényképezni? Elmesélem. Balog Lajos vagyok, 77 éves, nyugdíjas gépésztechnikus. Gyomaendrődön élek, szerencsésnek mondhatom magam. A természet nagyon sok szépet és jót ad és ezt a kis várost körülfogja a természet.
Fotó: Balog Lajos – Agro Jager News
Gyomaendrőd a Hármas-Körös partján, a valamikori Sárrét déli oldalán, rizsföldekkel, Körös-holtágakkal szegve terül el. Legkedvesebb számomra, a Sárrétbe nyúló puszta, csodálatos állataival, elsősorban madaraival. Nyugdíjba vonulásom után a fényképezést választottam, mint legfontosabb, legérdekesebb hobbit. Nem bántam meg. Kezdetben csak a város közelében, vizek partján, rizsföldek között barangoltam, leselkedtem a lessátorban, épített lesekben, ám csakhamar a puszta lett a kedves!
A kedvesek között is legkedvesebb a madarak, ragadozók, sasok világa. Két nagy termetű ragadozó madárfaj él itt, rétisas és parlagi sas.
Fotó: Balog Lajos – Agro Jager News
Az eltelt évek alatt megismerkedtem szokásaikkal, a zsákmányszerzés módozataival, megtaláltam fészkelőhelyeiket. Csodálatosan rejtőznek az avatatlan emberi szem számára, csak lombhulláskor látható meg a rejtett fészkük. Szerencsére a pusztán és a Körösön élő, dolgozó, természetet szerető emberek segítettek a madarak felderítésében, élőhelyeik, szokásaik megismerésében. Így születtek a nem fotókiállításra illő, de a természetet titkait megmutató fotók. Télen a zsákmányszerzés, párkeresés, tavasztól a fészkelés, fiókanevelés, fiatal madarak röptetése, tanítása. Ősztől a nyugalom, télre való felkészülés, pihenőhelyek, alvófák keresése, elfoglalása. Mindezt megörökíteni nem egyszerű, lesből, de inkább autóval való cserkeléssel sikerült – nekem sokat nyújtó módon – lefényképezni. Sáros, poros, dűlőutakon, néha elöregedett köves utakon és persze gyalog. Fárasztó, de sok szépet és értéket adó tevékenység. Egy szép, ugyan szeles, de napsütéses nap eseményei, fotói:
Napkelte után – a nagyon rossz póhalmi út megörvendeztetett. Az út menti bozóton. mácsonyákon tengelicek reggeliztek, néhány fotót meg is engedtek! Ez meghozta a hangulatomat, körbetekintve, ugyan messze, a pusztai gyepen nagyon mutatósan, egerészölyvek vadásztak. Kis várakozás megérte, sikeres vadászat volt! Kiértem a szántóföldek közé,hátha sikerült őzeket látnom. Skerült.
Fotó: Balog Lajos – Agro Jager News
Odébb, ritkán járt részen, valószínűleg vadászok által elhagyott zsákmány, – talán nyúl lehetett – fölött réti és parlagi sasok veszekedtek. Sajnos csak kevés időt fotózhattam, észrevettek, de nagyszerű élmény volt. Ennyi élmény talán sok is egy napra, hazafelé fordultam, az út melletti kiserdő fölött rétisas-család fordulózott. Kissé messze, de jól látható imitált rácsapásokat is csináltak. Ezzel ért véget a fotózás, ilyen eseményben dús délelőtt után otthon várt az ebéd.
Fotó: Balog Lajos – Agro Jager News
Egy idő után úgy gondoltam, hogy ne csak én lássam a sok érdekes, szép képet, az egyik internetes közösségi oldalon megosztottam másokkal. Örömmel írom le, hogy nagyon sokan megnézik, megjegyzést fűznek a képekhez – a legnagyobb öröm – kérdeznek is. Nem dicsekvés, de itt a városban eléggé sokan ismernek a fotóimról, rám is köszönnek, bevásárlás közben is. Nagy örömömre a helyi könyvtár agilis vezetője többször kért már fotóanyagot kiállításhoz. Ott a fiatal korosztály, óvodás, iskolás gyerekek, de felnőttek is láthatták azt, amit sikerült megörökíteni.
Megérte a néha nagyon fárasztó, izzasztó cserkészést!
Írta és fényképezte: Balog Lajos természetfotós
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.
Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.
Fotó: WWF
Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.
A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Jägerrecht lépésről lépésre
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
