Természetvédelem
Kétkezi munkálatok az egyhajúvirág élőhelyein
Fűkaszák és motorfűrészek zaja törte meg a csendet Ásotthalom és Kelebia környékén.
Fűkaszák és motorfűrészek zaja törte meg a csendet tegnap Ásotthalom és Kelebia környékén. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a fokozottan védett egyhajúvirág élőhelyein tüsténkedtek, cserjeirtást és fűavar-eltávolítást végeztek, hogy pár hét múlva már gyönyörködhessünk a több tízezer rózsaszín virágban.
Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) Európa közép- és magashegységeinek hegyi rétjein helyenként még nem ritka, hazánkban azonban alig néhány állománya ismert a Dél-Kiskunságban, a Nyírségben, illetve a Gödöllői-dombvidéken, és általában ezek is igen kis példányszámúak. A dél-alföldi állományok részben zárt homoki gyepben tenyésznek, olyan kísérő fajokkal, mint a tarka nőszirom, homoki bakszakáll, epergyöngyike, budai imola, homoki árvalányhaj, vitézvirág.
Az ország jelenleg ismert legnagyobb egyhajúvirág populációja, amely kedvező években akár 60 000 virágzó növényt számlál, a Körös-éri Tájvédelmi Körzethez tartozó Ásotthalmi-lápréten él.
A terület 1990 óta országos jelentőségű védett természeti terület, kiterjedése 95 hektár. Hivatalos nevénél sokkal találóbb az a név, amit első látogatói adtak neki: Csodarét. Ez a Duna-Tisza köze egyik legértékesebb védett természeti területe, melyet kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek, nádas, zsombéksásos és felhagyott szántók mozaikjai alkotnak. Az itt élő 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett.
A ma teljesen fátlan területet kaszálással tartja fent a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A növény lelőhelyein évente szükséges elvégezni a nem kívánatos cserjék irtását, kaszálását, a fűavar összegereblyézését és lehordását, mivel a spontán cserjésedés, később erdősödés az erős árnyékoló hatás és a gyökérkonkurencia miatt az egyik veszélyeztető tényezője a fajnak. Kiemelten fontos hát a kézi módszerekkel történő irtás és a területről való eltávolítás, ami elősegíti az egyhajúvirág virágzását és fennmaradását. Ilyen munkálatok történtek 2024. január 31-én, hiszen pár hét múlva már kibújnak az első virágok a föld alól, rózsaszínre pettyezve a rétet.
Tartson velünk 2024. március 16-án az egyhajúvirág túrán Ásotthalmon, ahol Krnács György természetvédelmi őrkerület-vezető bemutatja ezt az érdekes növényt, valamint az érdekében végzett természetvédelmi munkálatokat!
Információ és jegyvásárlás: https://www.knp.hu/hu/programok/egyhajuvirag-tura-asotthalmon-561
Az egyhajúvirág fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelem
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
Forrás: MATE
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Szemétszedés a Jánossomorjai Erdészet területén
182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladékot számoltak fel
A “Tisztítsuk meg az országot II.” hulladékfelszámolási pályázat keretében november hónapban összesen 182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása történt meg a Jánossomorjai Erdészet által kezelt állami erdőkben.
A pályázati forrásból 7 helyszínen 5 községhatárban (Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Dunakiliti, valamint Feketeerdő) sikerült eltakarítani a többnyire erdőszéleken, közúthoz csatlakozó erdőterületeken felhalmozódott lakossági hulladékot.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az erdészet azon dolgozóinak, akik aktív résztvevői voltak a programnak, valamint azoknak a gépes vállalkozóknak, akiknek a munkája elengedhetetlen volt a sikeres megvalósuláshoz.
Forrás: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Természetvédelem
Bábaszarka – Ismét több nagy őrgébics telel a Kis-Sárréten 6.
Ilyenkor télvíz idején is találkozhatunk áttelelő példányokkal:
A hazánkban előforduló gébicsfajok közül a nagy őrgébics a legtermetesebb, körülbelül akkora, mint egy rigó. Ilyenkor télvíz idején a Körös-Maros Nemzeti Park minden részterületén, így a Kis-Sárréten is találkozhatunk vele.
Alapszíne szürkésfehér, szárnya és farka fekete. Méretéhez képest nagy a feje, melyen egy fekete szemsáv kölcsönöz szigorú tekintetet számára. Külsejét a ragadozó madarakéhoz hasonló kampós, erős csőr teszi teljessé.
Hazánkban elsősorban téli vendég, de az északkeleti országrészben kis számban fészkel is. Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában költ. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain az első példányok idén is október közepén jelentek meg. Azóta a számuk növekedett, igaz sehol sem találkozhatunk velük túl gyakran.
Kedveli a fasorokkal, facsoportokkal, bokrosokkal tarkított, nyílt mezőgazdasági területeket, pusztafoltokat. Jellemzően magányosan figyelhetjük meg, igen nagy revírt, azaz táplálkozó-területet tart fenn telelőterületén.
Rendszertanilag énekesmadár, azonban életmódja a ragadozó madarakéhoz hasonló. Tipikus vártamadár, azaz zsákmányát különböző magaslatokról kémleli, például telefon- és villanyoszlopokról, vezetékekről, bokrok, fák és egyéb száraz növények csúcsáról, de gyakran vércse módjára szitál. Költési időben sok nagytestű rovart is fogyaszt, de télen ezek hiányában főként apró rágcsálók, alkalmanként kisebb énekesmadarak szerepelnek az étlapján. Ezeket gyakran a többi gébicsfajhoz hasonlóan tövisekre, tüskés ágakra szúrja fel.
A Kis-Sárréten Mezőgyán – Geszt – Biharugra határában, egy előre meghatározott útvonalon évről-évre megszámoljuk az itt telelő példányokat. A mostani eredmény 12 példány, de a teljes területen minimum 30 példány is előfordulhat. A nagy őrgébicset ezen a vidéken népies nevén, bábaszarkának is nevezik.
Forrás: KMNP